65 éve vágtunk bele a legnagyobb metrókudarcba
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
1950. szeptember 17-én, a Szabad Népben jelent meg az örömhír: földalatti gyorsvasút épül Budapesten! Gyors lesz, modern és gyönyörű, mint a moszkvai nagytesó. A Népstadion (ma Puskás Ferenc Stadion) és a Déli pályaudvar közötti kapcsolat kiépítéshez azon nyomban hozzá is láttak, de hamarosan kiderült, hogy pusztán lelkesedéssel, acélos akarattal, meg munkaversennyel nem lehet megoldani egy ekkora feladatot. A határidőket és a költségvetési keretet egy darabig tologatták, azután feladták. 1954-re kellett volna elkészülnie, ehelyett abban az évben fújták le az egészet: ekkorra még csak az alagutakat sem sikerült teljesen kiásni. A kettes metró ügye jó időre feledésbe merült, csak egy évtizeddel később láttak neki megint, hogy 1970-ben valóban megnyíljon. Az alábbiakban az első, kudarcba fulladt kísérletnek a képeiből válogattunk.
Az eredeti tervek szerint épp olyan díszes szocreál állomások kerültek volna a 2-es metró vonalára, mint amilyenek Moszkvában vannak. Ám 1954-ben lefújták az építkezést, és amikor a hatvanas években újból nekiláttak, már senkinek nem jutottak eszébe a divatjamúlt elképzelések. A szocreál álmokból egyedül a Népstadion megálló épülete készült el, ám az új tervekhez az sem illett, ezért később lebontották.
(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)
A Szovjetunió azt ígérte, hogy a szaktudás mellé egy fúrópajzsot is küld, ez azonban csak hatalmas késéssel érkezett meg. A Földalatti Vasúti Vállalat munkásai mellé, hamarosan bányászokat is hívtak, de később már a szaktudás sem számított, csak legyen elég munkaerő. A csúcsidőben mintegy 5500 ember dolgozott a mélyben. A kemény munka nagy része kézi szerszámokkal folyt. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Épül a metró Kossuth téren. A háttérben jobb oldalon az Országház, balon a soha be nem fejezett Hültl-féle együttes látszik. A háttérben az üres telken ma a MTESZ-székház áll, melynek átalakítására épp a napokban írtak ki pályázatot. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Aki nem tudja, hogy metró épül itt, az víztoronynak vagy akár kilátónak is nézhetné a Keleti pályaudvarnál magasodó építményt. A ma már nevetségesnek tűnő vöröscsillag-kompozíció mögötti telek még ma is üresen áll a Baross téren. Sőt, azt beszélik ez Budapest legöregebb foghíjtelke. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Barakkok mögött folyik a munka a Kossuth téren. Jobbra a háború után ideiglenesen felállított Kossuth hídra kanyarodhatunk, balra a Miniszterelnöki Hivatal látható. Ez utóbbi úgy néz ki, mint valami szocreál remekmű, tetején a vörös csillaggal, de valójában a néhány éve megszépült Wellisch-palota az, akkor még kupola nélkül. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Hogy hol van ez a Budapesti Nagyáruház? A Blaha Lujza téren: a legtöbben Corvin Áruházként ismerjük; az itt látható régi homlokzatát ma alumíniumburkolat takarja. Odébb a Rókus Kórház épülete, a kettő közt pedig a metróépítők barakkjai. A kép jobboldalán egy villamos suhan át, melyet később épp a metróra hivatkozva szüntetnek majd meg. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Ez a bájos fúrótorony a Széna téren, a Lövő ház utca sarkán, a Mammut 2. helyén magasodik. Nem tűnik túl elegánsnak a környék: a háttérben balra a fogház épülete látszik. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Nagyon kemény munka folyt a város alatt, ám a legmegfeszítettebb tempóval is csak legfeljebb napi egy métert haladtak a lenn dolgozók. A várva várt szovjet fúrópajzs megérkezése sem váltotta be a reményeket: azzal is csak 2-3 métert lehetett előrejutni naponta. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Halászbárka vagy hippitutaj? Egyik sem, próbafúrást végeznek a Duna közepén. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Legjobban a Népstadion környékén, a felszínhez közel futó szakaszon látszik, hogy helyenként valóban "középkori módszerekkel" folyt a munka. Ez itt a Kerepesi út, jobbra a törökőri plébániatemplom, háttérben a Hungária körút házai látszanak. Akkoriban még a Keleti pályaudvarig járt a gödöllői HÉV, a képen még ott vannak a felsővezetékei. Az első tervek szerint a Népstadion és a Keleti pályaudvar között is lett volna egy megállója a metrónak. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
A metróépítők barakkja a Vérmezőnél. Az itt dolgozó munkások bár embertelen körülmények között dolgoztak a mélyben, valódi sztárok voltak: anyagilag és erkölcsileg is igen megbecsülték őket. Legalábbis 3-4 évig, amíg hittek a metró elkészültében. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Folyik az építés a Batthyány téren. Felmerült, hogy akár csak a Blahán a Nemzeti Színházat, az itt álló Szent Anna-templomot is le kell bontani a metró miatt. Szerencsére ebből nem lett semmi. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Bár a szovjet tervezők nem javasolták, hogy legyen megálló az Astoriánál (túl közel van a következő), a magyar vezetés ragaszkodott hozzá. Elől a felvonulási terület a mai East-West Business Center helyén, a háttérben tisztán látszik a Hotel Atoria felirat. A megállónak amúgy rejtélyes okokból Márkus park lett volna a neve. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
MUNKA VERSENYBEN VAGYUNK - hirdeti a felirat a Vérmezőn, mögötte mintha egy katonai tábor lenne. Ma már tudjuk, hogy a versenyt elvesztették, és ez legkevésbé a munkásokon múlott. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Ha nem ragaszkodnak az elvtársak a mélyben futó, háborús időszakban óvóhelyként is használható alagúthoz, akár időre is elkészülhetett volna a metró. Ráadásul sokkal olcsóbban. A hidegháború idején azonban mindenben követni kellett a szovjet modellt. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
A Deák tér az Anker-ház kupolájából fotózva. A Modern és Breitner üzlet- és bérház tetjén meg még ott a kupola, azt csak az 1953-ban bontották le. A mai feljáró helyén kis park van, középen pedig épp eltűnik a körforgalom. A munkákat 1954-ben állították le, és egy évtizedig csak raktározásra és gombatermesztésre használták az üres alagutakat. (Fotó:
Fortepan / FORTEPAN)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon