Jácint
16 °C
33 °C

Őszig biztosan marad a kukakáosz

DEBRE20130613005
2017.06.16. 07:04
Kapcsolódó cikkek (1)
A sorozatos botrányok hatására összegeztük, hogyan teljesít a legfontosabb szerepeiben a több mint egy éve létrehozott NHKV Zrt.: továbbra sem működik semmi, bár elvileg már látszik az alagút vége. A lakosság és a piaci szereplők viszont ettől még nem dőlhetnek hátra, ugyanis állítólag az NFM ősszel újra bepróbálkozik majd a most enyhítve megszavazott hulladéktörvény szigorításával. A hulladékgazdálkodási cselekvési terv pedig totális hátraarc az uniós irányhoz képest, tízmilliárdokat ölne égetésbe a kormány.

A magyarországi hulladékgazdálkodás átalakítását évek óta fokozott figyelem kíséri, de azt elmúlt időszakban a megszokottnál is több témát szolgáltatott a sajtónak a hulladéktörvény legújabb módosítása, és az állami kukaholding sorozatos szerencsétlenkedése a számlázási rendszerével.

Az új hulladéktörvény eredeti verziójában az érintett piaci szereplők szempontjából végzetes változtatások szerepeltek, a legproblémásabbakról itt és itt írtunk bővebben. Ezeket a végül több bizottsági kör során jórészt kilúgozták a két héttel ezelőtt megszavazott módosítóból, ám úgy tudjuk: az Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nem tett le végleg a piaci szereplők további kiszorításáról, és ősszel újra beterjeszthetik ezek egy részét.

Az pedig most már tisztán látszik, mennyire elszámította magát a minisztérium a kukaholding erőltetett, idő előtti beindításával: hiába működik a cég már több mint egy éve, továbbra sem tud olyan időpontot megjelölni, amikorra már biztosan számíthatnak az ügyfelek és a partnerek a kiegyensúlyozott működésre, és másik fontos funkcióját, a haszonanyagok koordinációját sem lesz képes ellátni ősz előtt.

Számla helyett fenyegető levelek

Az NHKV számlázási rendszerével kapcsolatosan kizárólag rémtörténeteket lehet hallani, amióta csak elindult a cég tavaly tavasszal. Hogy az induláskor még nem működött, azért sokkal inkább a jogalkotó hibáztatható a rendkívül szűkre szabott határidők miatt, és ezt a problémát akkoriban át is hidalták azzal, hogy a holding bérszámlázási szerződést kötött a területileg illetékes közszolgáltatókkal.

A szerződések azonban idén március végével lejártak, a két időpont közt eltelt egy teljes évben kellett volna működőképes saját rendszerrel előállnia az NHKV-nak, ami szemmel láthatólag nem sikerült, pedig a Magyar Nemzet gyűjtése szerint összesen több mint 550 millió forintot fordítottak mostanáig a számlázás fejlesztésére. A lakossági számlázás legsűrűbben tapasztalt anomáliája, hogy bár

a számlák nem érkeznek meg a szokásos negyedéves rendben, a befizetések elmaradása miatti felszólítás, és a behajtással fenyegetőzés már igen.

A korábbi cikkünkben elhelyezett felhívásra tucatjával érkeztek panaszos levelek, mind hasonló gondokról számolt be. 

Az NHKV-t többször szerettük volna válaszra bírni vele kapcsolatos ügyekben az elmúlt időszakban, de érdeklődésünkre sosem érkezett hivatalos válasz, egy munkatársukkal viszont sikerült beszélnünk. Megtudtuk, hogy a holdingnál úgy tartják számon, nincs országos mértékű probléma a rendszerrel, csupán néhány száz esetben okoztak bosszúságot a fogyasztóknak ki nem küldött számlákkal és össze-vissza kiküldött fizetési felszólításokkal. Forrásunk szerint egyébként a legnagyobb nehézséget a fejlesztésben az jelenti, hogy rendkívül nehézkes a különféle nyilvántartásokat vezető közszolgáltatótól begyűjteni az új, kompakt rendszerhez szükséges 9-11 adatot az ügyfelekről.

Azzal kapcsolatban sem hivatalos, sem nemhivatalos úton nem sikerült komolyan vehető ígéretet kihúzni az NHKV-ból, mikorra várható, hogy a – részben Garancsi István üzleti partnerei által fejlesztett – rendszer üzembiztos lesz. Annyit mindenesetre megtudtunk, hogy

a belső várakozások szerint július közepére már működni fog.

A belső várakozásokban ki tudja mennyire lehet bízni, tavaly tavasszal még optimistán tavaly őszre becsülte a vezérigazgató az üzembiztos működést. De feltéve, hogy tényleg így lesz, úgy a harmadik és negyedik negyedéves számlázási ciklusra véget érhet a kálvária. Más kérdés, hogy mi szükség volt egyáltalán a számlázás meglehetősen drága centralizálására, hiszen – mint az az egy éven át működő bérszámlázási rendszer alapján látható – a feladatot el tudták volna látni a tényleges szolgáltatást végző közszolgáltatók úgy is, hogy nem hozzájuk folyik be a bevétel.

Hitelből vegetálnak a közszolgáltatók

Bénázás van, felelős nincs

Az NHKV kapcsán egyébként érdekes kérdés, hogy kit és milyen módon terhel felelősség azért, hogy az NHKV több mint egy éve képtelen ellátni a feladatait, illetve hogy hová lehet fordulni jogorvoslatért a problémás ügyekkel.

Ha az ügyfél nem fizet (akár amiatt, mert nem kap számlát), a rémisztgető levelek szerint rögtön átadnák a NAV-nak a követelést, vagy ha a haszonanyag-pályáztatásban részt vevő cég, esetleg a közszolgáltató elront valamit, a kukaholding szinte hatóságként eljárva vonhatja vissza a minősítést, bonthat szerződéseket.

Az ellenoldalon viszont nem látszik, milyen következményei lennének annak, ha az NHKV nem teljesíti meghatározott kötelességeit. Egy olvasónk azt írta, a fogyasztóvédelmi hatóság sem törte magát túlzottan az ügyében (a kukaholding "még egy ejnye-bejnyét sem kapott"), amikor a sokadik kellemetlenség után hozzájuk fordult.

Kerestük a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatalt, ahonnan az NFM-hez irányított bennünket,  és a tulajdonosi joggyakorlóként eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél is érdeklődtünk, hogy megtudjuk, vizsgálják-e az NHKV diszfunkcionális működését és ennek felelőseit.  Amint választ kapunk a minisztériumtól és a vagyonkezelőtől, tudtul adjuk.

A Magyar Nemzet keddi cikkében ennek kapcsán azt írta, információik szerint ha őszig nem áll helyre a rend, elbocsátások várhatók a holdingnál. Piaci pletykák szerint nem is feltétlen várják meg az őszt, és már most áll a bál a cégnél, ezt azonban az NHKV-ból nem erősítették meg.

A másik NHKV-s kulcsprobléma nem a lakosságot érinti, de legalább ennyire fontos: a működés több mint egy év után ugyanúgy akadozik a hulladék-közszolgáltatók felé a szolgáltatási díj kifizetése terén is. Bár cégen belülről arról tájékoztattak minket, kisebbségben vannak azok a közszolgáltatók, akik nem kaptak még pénzt az idei működésük finanszírozására, az iparági források szerint ez valójában széles kört érint.

Elértük a szegedi szolgáltatót, amelynek igazgatója elmondta, 2017-ben még egy fillért sem kaptak vissza az NHKV-tól, így a tulajdonos önkormányzat kezessége mellett banki hitelből kénytelenek megoldani a finanszírozást, de

több százmilliós tartozásukkal lassan elérnek hitelkeretük végéig.

Ráadásul a lakossági panaszok jó része is hozzájuk fut be, a folyamatokra azonban semmilyen ráhatásuk nincs. Kukaholdingos forrásunk pozitív példaként az FKF felé már kiegyenlített tartozást hozta fel, ami viszont májusban úgy került be a sajtóba, hogy szintén több hónapos csúszással sikerült csak utalni a cégnek járó milliárdokat

A szolgáltatási díjas rendszer életképességéről egyébként egyelőre nem sokat tudni: első körben sok kritika érte a koncepciót amiért a feladatot meghagyja a közszolgáltatóknál, a pénzt viszont központosítva szedi be, és egy homályos szempontrendszer szerint osztja vissza. A jogszabály időközben tisztázta a szempontokat, amelyek az NHKV szerint biztosítják a problémamentes működést és megfelelően ösztönzik anyagilag a hatékony hulladékválogatást.

Szakmai forrásból azonban úgy értesültünk, hogy az új rendszerrel a rezsicsökkentés miatt amúgy is pengeélen táncoló közszolgáltatók további 10 százalékkal alulfinanszírozottá válnak, bár a szórás nagyon nagy: egyes cégek többet kapnak, mint valaha, mások viszont nem eleget a működéshez. Erről is többet fogunk tudni, ha túl vagyunk legalább egy teljes éven az új rendszerben. 

Teljesen a vízfejre lesznek utalva a hasznosítócégek

Az NHKV harmadik fontos funkciója a hulladék haszonanyag koordinációja lenne, de információink szerint ezen a téren sem várható, hogy augusztus előtt beindul a működés. A kukaholding a vonatkozó törvény értelmében a közszolgáltatók által gyűjtött szelektív szemét tulajdonosa, és mint ilyen, saját hatáskörben döntheti el, mely hulladékgazdálkodásból élő vállalkozásoknak adja el az újrahasznosítható anyagokat. Erre a tervek szerint pályázati rendszert alakítanak ki, amelyben csak azok a cégek vehetnek részt, amelyek előbb átesnek egy regisztrációs/minősítési procedúrán, ez zajlik jelenleg.

Az eljárásra az NHKV szerint azért van szükség, hogy ki tudják zárni a nem megfelelően működő szereplőket, akik azonban állami önkénytől és elburjánzó bürokráciától tartanak. A holding a cégeknek küldött tájékoztatás szerint utólag is visszavonhatja a minősítést, amennyiben "tisztességtelen piaci magatartást" tanúsít. Egyrészt azt nem tisztázzák, mit értenek ez alatt, másrészt ezek a kitételek is azt az érzetet erősítik, hogy az NHKV hatóságként viselkedik, holott egy állami tulajdonú vállalatról beszélünk.

A jogbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat erősíti, hogy a közszolgáltatók hasonló módon zajló minősítése során több tucat, akár évtizedes fennállású szerződést szüntettek egy tollvonással. Az NHKV oldalán is fellelhető adatok szerint mintegy 80 esetben vonták vissza a minősítést a közelmúltban. Az indoklást sok esetben nem értették az érintettek, azonban úgy tűnik,

semmiféle jogorvoslati lehetőség nincs beiktatva a rendszerbe ilyen esetekre.

Ez mind a hatályos magyar törvények, mind az EU alapjogi charta szempontjából problémás, ami Bándi Gyula zöldombudsman a közszolgáltatóknak májusban tartott előadásából is kiderült.

A haszonanyag koordinációjának új rendszere a hivatalos mondás szerint a hulladék lerakásának háttérbe szorítását szolgálná, ami önmagában valóban üdvös lenne, más kérdés, hogy iparági forrásaink szerint egyelőre épp az ellenkező irányba hat. "Az NHKV felállítása óta a tevékenységünk során keletkezett válogatási maradékot nem tudjuk égetőben ártalmatlanítani, mert az égetői kapacitásokat partnereink visszajelzése alapján az NHKV lekötötte. Ezért kizárólag lerakóban tudjuk elhelyezni, az eddig ártalmatlanított hulladékot" – írta az Indexnek egy hasznosítócég.

Logisztikai gondok, tűzveszély

Az égetési kapacitásokkal kapcsolatos gondokat kukaholdingos forrásunk is megerősítette, bár ők úgy tudják, a piaci szereplők panaszai nem újkeletűek, csak annyi változott, hogy a központosítással könnyebb lett egy helyre mutogatni. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy országos szintű szervezési, logisztikai problémák adódtak mind a normál hulladékégetés, mind a fűtőanyagként hasznosítható válogatási maradék terén.

A magas fűtőértékű maradékot nem ártalmatlanítás, hanem energianyerés céljából égetik erőművekben, de épp jó éghetősége miatt az ilyen típusú hulladékot nem biztonságos túlságosan nagy mennyiségben sokáig egy helyen tárolni, mert akár ki is gyulladhat. Közszolgáltatóktól azonban úgy tudjuk (melyet egy az NHKV által szétküldött tájékoztatás is megerősít), a kukaholding logisztikai nehézségei erre a szegmensre is kiterjednek, így jelenleg a közszolgáltatóknál gyűlik a fűtőanyagként hasznosítható hulladék, és egyre nő a tűzveszély a telephelyeken. 

Égetőket építenénk, de minek

A hulladék elégetése kapcsán egyébként érdemes megemlíteni, hogy a napokban lett nyilvános a 2017-es Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv, amelyet csütörtökig lehetett véleményezni az érintetteknek. Sajnos ennek alapján úgy tűnik, nem igazán sikerült elsajátítani az újrahasznosítást előtérbe helyező hulladékpiramis szemléletmódját, ugyanis a tervezetben kerek perec szerepel, hogy

  • "a kormány további elvárásokat fogalmazott meg: szükséges megvizsgálni az energetikai hasznosító kapacitás kiépítését az európai uniós kötelezettségek teljesítése felett maradó teljes égethető hulladék frakcióra, lehetőleg válogatók építése/fejlesztése nélkül", valamint hogy
  • "a kinyerhető energia maximalizálása érdekében tisztázni szükséges, hogy mennyi az európai uniós kötelezettségek teljesítése miatt az energetikai hasznosítás lehetőségéből kieső hulladékmennyiség". 

Az OHKT-ban megfogalmazott irányt támasztja alá Lázár János egy néhány héttel ezelőtti kormányinfón elhangzott kijelentése is, miszerint a kormány szándéka további két nagy, és egy tucat kisebb kapacitású égetőmű létesítése az országban. 

Lefordítva ez annyit tesz, a kormánynak nem áll szándékában az elvárt minimumon túl teljesíteni az újrahasznosításban (egyébként a jelenlegi döcögés közepette a minimum hozásához is kisebb csoda kéne, ami 2020-ban kötelezettségszegési eljárással fenyeget). Ehelyett inkább az égetésre helyezné a hangsúlyt, ami teljesen ellene megy az európai iránynak; az atomenergiához hasonlóan a hulladékégetési kapacitásokkal kapcsolatosan is inkább az a trend, hogy a meglévő művek fenntartásán túl nem hoznak már létre újakat.

Az égetés sem környezetvédelmileg, sem gazdaságilag nem preferált az unióban. Az EU-s és a hazai jogszabályok által is rögzített (a hulladékgazdálkodás során az egyes tevékenységek elsőbbségi sorrendjét rögzítő) hulladékpiramisban az egyéb hasznosítás – ideértve az égetést mint energetikai hasznosítást is – az utolsó előtti, csak az ártalmatlanítás előzi meg.

A hulladékégetés lehet ártalmatlanítás – ebben az esetben a lerakással megegyező a megítélése – és lehet egyéb hasznosítás, ha az égetés során a kapcsolat energia visszanyerés egy bizonyos mértéket elér. Viszont egyik esetben sem preferált a hulladék újrafeldolgozásához képest, sem a hulladékpiramis, sem az unióban várhatóan hamarosan elfogadásra kerülő körforgásos gazdaság javaslatcsomag által, mivel aránytalanul drága és környezetszennyező. A Lázár által belengetett

új égetők darabja több tízmilliárdos költséget jelentene,

amire nem világos, hogy lehetne-e a későbbiekben uniós forrást lehívni a KEHOP-keretből, de a fentiek figyelembevételével ez sem tűnik valószínűnek. 

Visszatér a rettegett törvény?

És ha mindez nem lenne elég aggasztó, további szemöldökvonogatásra adhat okot, hogy több különböző forrásból úgy értesültünk: a masszív ellenállás miatt az NFM most még visszahőkölt a legsúlyosabb változtatásoktól a hulladéktörvényben, ám a nyári törvényhozási szünet után ezeket újra be kívánják terjeszteni módosító formájában. Emlékeztetőül: ezek közt szerepelt többek közt az iskolai papírgyűjtés államosítása, és a piaci alapon működő hulladékgazdálkodó cégek szinte teljes kiszorítása az ágazatból számos munkahelyet veszélyeztetve.

Mindezt közérdekre hivatkozva lépték volna meg, az azonban egy pillanatig sem volt világos, miként szolgálná a magasabb újrahasznosítási arányt vagy az olcsóbb működést egy olyan rendszer, amelyből kizárják a verseny maradékát is.

A törvénymódosító most tavasszal végül elfogadott változata jócskán finomodott az első verzióhoz képest, ebben már az szerepel, hogy bár házhoz nem mehetnek, telephelyükön továbbra is átvehetnek pénzért szelektíven gyűjtött lakossági hulladékot a cégek. Az viszont az enyhített változatban is benne maradt, hogy a közszolgáltatók alvállalkozói is csak nonprofit formában működhetnek. Mostanáig sok közszolgáltató alkalmazott profitorientált vállalkozásokat például a válogatáshoz, amit ezután nem tehet meg akkor sem, ha saját kapacitásokkal nem rendelkezik.

Az NHKV-vezér Weingartner Balázs a Magyar Időknek azt mondta, erre azért van szükség, mert úgy látták, hogy sok esetben a nonprofit cégek helyett "a valós tevékenységet uniós eszközökkel, az állam által is támogatott vagyontárgyakkal a profitorientált cégek végezték el, a nonprofit pedig veszteséges volt". A kukaholding célja most kiépíteni a megfelelő kezelési kapacitásokat a közszolgáltatóknál, a szektor szereplő viszont ezt inkább pazarlásnak, duplikációnak látják, hiszen a piacon már rendelkezésre áll közel akkora infrastruktúra, amellyel a hazai hulladékról gondoskodni lehet. Nem beszélve arról, hogy különös módon az egész rendszerből éppen annak csúcsán nem igyekeznek kiszorítani a profitot: a nonprofit működést most már a legalacsonyabb szintekig elváró jogalkotót valamiért nem zavarja, hogy az NHKV maga profitorientált.

Borítókép: Czeglédi Zsolt / MTI.