Megmutatjuk, mennyit bukik a nyugdíjpénzek államosításán

Készítettünk egy nyugdíjkalkulátort. Ez a jelenlegi pénztári számlaegyenleg, a bruttó bér, a nyugdíjkorhatárig hátralévő évek száma valamint egy várható (alapértelmezésben szerény) hozam alapján kidobja, hogy olvasóink mennyi pénzt halmozhattak volna föl kötelező nyugdíjpénztári számlájukon, ha a kormány nem építi le a rendszert. (Arról, hogy mégis ki járhat jobban, ha mégis pénztártag marad, ide kattintva olvashat. A rendszer leépítésének több hónapos folyamatáról ebben a cikkben írtunk részletesen.)

A kalkulátor a kapott végösszeg reálértékéből havi járadékot is számol, tehát megmutatja, hogy az évtizedek alatt fölhalmozott pénztári megtakarítás megközelítőleg mennyivel egészíthette volna ki havonta az államtól kapott nyugdíjat.

Így számol

Már itt jelezzük, hogy az eredmény nem hajszálpontos, csak közelíti a várható valós végösszeget. Ennek az az oka, hogy a kalkulátor csak azokkal a hatásokkal számol, melyek mindenkinek a befizetéseit egyformán érintik. A legfontosabb ezek közül az infláció, ami csökkenti a felhalmozás vásárlóértékét.

A kalkulátor a megtakarításra minden évben az aktuális bruttó havi jövedelem 12-szeresének 10 százalékával számol, alapesetben tehát nem veszi figyelembe a befizetésekből levont pénztári költségeket és a járulék-plafont sem (ez utóbbi 621 ezres bruttó fizetés fölött érdekes, aki ennél nagyobb összeget ír be a kalkulátor havi bruttó sorába, annál fölfelé torzít a számítás, tehát a végeredmény a valósnál magasabb lesz). A kalkulátor azonban képes arra, hogy a 0,9 százalékban maximált pénztári működési költségekkel csökkentse a befizetéseket, ez külön bekattintható. (A 0,2 százalékra mérsékelt vagyonkezelési díjjal nem számoltunk, a végeredmény emiatt valamivel kedvezőbb lesz a valósnál.)

További, a valósághoz remélhetőleg közel álló egyszerűsítés az is, hogy a kalkulátor infláció követő bruttó bért feltételez, tehát a bruttó havi jövedelem minden évben automatikusan a megadott inflációval megegyező mértékben emelkedik.

Hangsúlyozzuk, hogy elsődleges célunk nem több, mint az elbukott pénz nagyságrendjének hozzávetőleges érzékeltetése.

Attól külön óvnánk mindenkit, hogy a kalkulátorral kapott eredmény alapján döntsön arról, marad-e kasszatag vagy számláját átviszi a tisztán állami nyugdíjrendszerbe. Sokat kockáztat ugyanis, aki elhamarkodott, megalapozatlan döntés hoz.

Emlékeztetőül: aki január végéig nyilatkozik arról, hogy kasszatag marad, a nyugdíjig hátralévő szolgálati idejére nem lesz jogosult állami nyugdíjra, miközben változatlanul vonják majd tőle a társadalombiztosítási nyugdíj-hozzájárulásra átnevezett 24 százalékos nyugdíjjárulékot. (A kitartó kasszatagok tehát csak abból a pénzből gazdálkodhatnak nyugdíjas éveikben, amit eredményként a kalkulátor kidob, állami nyugdíjat csak a jövő decemberig összegyűlt jogosultságuk alapján kapnak.)

A kalkulátor

Használatához két adatra van szükség. Be kell írni a bruttó fizetést (ennek a tíz százaléka lesz a munkavállalói járulék jövő decembertől), illetve azt, hogy hány évünk van a nyugdíjkorhatárig (öregségi nyugdíj esetén ez most 63 év, de fokozatosan 65-re emelkedik.) Aki tudja jelenlegi pénztári számlaegyenlegét, külön beírhatja a kalkulátor legfölső sorába, ezzel pontosabb lesz a végeredmény, egyébként ez a sor üresen is hagyható (az átlagos számlaegyenleg megközelíti az egymillió forintot).

Az alapadatok megadása után be lehet állítani, hogy mekkora hozammal és inflációval számoljon a kalkulátor, előbbit alapértéken 5 százalékra, utóbbit 3-ra állítottuk, ebből egy szerény, két százalékos éves reálhozam következik, de a több részvényt tartó pénztári portfólióktól (kiegyensúlyozott, növekedési) hosszú távon ennél jobb teljesítményre lehet számítani. Aki tehát 5-10 évre van a korhatártól vagy még messzebb, nyugodtan beállíthat nagyobb hozamot.

Ugyanezek az inflációt lejjebb vehetik, akár két százalékra, az euróövezetben ugyanis gyakorlatilag két százalékos inflációs cél érvényesül (szabály szerint három százalék alatt kell legyen a pénzromlás üteme), az euróövezetebe pedig előbb-utóbb mi is be fogunk lépni, ha addig nem dől össze az egész.

Az eredmény nem vethető össze az elmúlt évtized teljesítményével. Ha csak a legutóbbi változtatásokat vesszük, 10 százalékra nőtt a nyugdíjpénztárba utalható járulékszint, a kasszák működésre fordítható kiadásait ötödére csökkentették - a kalkulátor ezekkel a paraméterekkel számol. Az utóbbi években az infláció sincs már az egekben, ami korábban nagyon sokat vitt el a reálhozamokból, illetve két éve bevezették a jobb teljesítménnyel kecsegtető választható portfóliós rendszert is, ezért mertünk alapból két százalékos infláció fölötti hozammal számolni.

A 'Hozammal növelt befizetésekből a nyugdíjig keletkező vagyon' jelenti az egyéni számlán felhalmozott pénzt, ez az az összeg, ami az egyéni járulékokból és a hozamokból összeáll a nyugdíjkorhatárig. Ez a pénz a fedezete a magánpénztárakból folyósított nyugdíjnak (illetve lehetne, ha a kormány hagyná).

Mivel a pénz vásárlóértéke évről évre csökken az infláció miatt, ezért a kalkulátor azt is megmutatja, hogy a pénz az adott inflációs ütem mellett valójában mennyit fog érni a jövőben.

Például, egy 200 ezres átlagbér járulékából és annak hozamaiból 20 év múlva számszerűen kicsivel több mint tízmillió forint lesz, miközben ennek a vagyonnak a reálértéke a hatmilliót sem éri majd el.

Ez azt jelenti, hogy 20 év múlva a számlánkon összegyűlt 10,5 millió forintból csak annyit tudunk vásárolni majd, mint ma 5,7 millióból. Ha tehát a mai viszonyokból kiindulva akarjuk értelmezni a kapott eredményt, akkor sajnos ezt a kisebb számot kell nézzük.

Bizonytalan nyugdíjkifizetés

A reálértékből kiindulva azt is megpróbáltuk megmutatni, hogy az összegyűlt tőkéből mai értéken mekkora átlagos havi járadékra lennénk jogosultak. A kötelező mnyp-rendszerből 2013-ban indultak volna az első kifizetések, ehhez képest a politikusok a magánkasszák járadékfizetési szabályait máig nem alkották meg. Így az önkéntes pénztáraknál alkalmazott képletet használjuk, 2,5 százalékos éves technikai hozamot feltételezve (az összegyűlt pénz alacsony kamat mellett biztonságosan befektethető aktív nyugdíjaskorban is). Az összeg

A valós járadékszolgáltatás nyilván nem így valósult volna meg, ezért a kalkulátor eredménye csak egy viszonyítási alapnak tekinthető.