Keményen odaszólt az IMF a kormánynak a KT megsemmisítése miatt

A globális kilátások javulásának ellenére idén lassul a költségvetési konszolidáció néhány kulcsfontosságú országban. Az Egyesült Államok és Japán új gazdaságösztönző programokat fogadott el nemrégiben és a korábban feltételezetthez képest halogatja a konszolidáció megkezdését - állapítják meg az IMF szakértői a tegnap megjelent Fiscal Monitor című, a globális költségvetési folyamatokat bemutató rendszeresen megjelenő anyagukban a Portfolio.hu összeállítása szerint.

Néhány feltörekvő ország költségvetési kilátásai is gyengültek, ám eközben Európában a megszorítás az úr - olvasható a friss elemzésben, amely hozzáteszi: emelkedőben vannak az államcsőd-kockázatok. Éppen ezért - figyelmeztetnek a közgazdászok - robosztus és konkrét közép távú költségvetési tervek kidolgozására van szükség.

Az IMF prognózisa szerint az USA a becsült tavalyi 10,6 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány után idén várhatóan 10,8 százalékos deficitet fog produkálni, amellyel messze kiemelkedik a legnagyobb gazdaságok közül.

A magyarok a rossz példa

A Nemzetközi Valutaalap csütörtökön napvilágra került anyaga külön megemlíti Magyarországot és úgy fogalmaz, hogy a független, költségvetést felügyelő intézményt megszüntették és ez aláássa a transzparenciát és gyengíti az ellenőrző és ellensúly tényezőket. Carlo Cottarelli, az IMF fiskális témákért felelős igazgatója az elemzés bemutatójáról szóló sajtótájékoztatón is említést tett a magyar kormány tavaly év végi lépéséről. "Amennyiben Európa felé tekintünk, fontos változásokat láthatunk, hiszen az Európai Tanács megállapodott egy állandó válságkezelési mechanizmus felállításáról. Néhány országban azonban találkozhattunk visszalépésekkel. Talán egy dolog van, amit itt meg kell említenem és ez Magyarország, ahol az a tény, hogy a pár évvel ezelőtt felállított Költségvetési Tanácsot gyakorlatilag megszüntették" - fogalmazta meg éles kritikáját a szakértő.

Legutóbb Irina Ivaschenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője szintén arra mutatott rá, hogy a Költségvetési Tanács megszüntetése vagy az Alkotmánybíróság szerepének csökkentése, negatív hatással lehetnek a hosszú távú stabilitásra, így a befektetői bizalmat gyengíthetik.

Mint nyomon követve a folyamatot ismert, hogy a kormány kezdeményezésére a parlamenti többség tavaly év végén lesilányította a Költségvetési Tanácsot, az elemzői gárdát szélnek eresztették, figyelmen kívül hagyva nemzetközi és hazai tiltakozásokat is. A parlamenti szakaszban számos bakit követett el a kormány, nem volt rest általános törvényi szabályok alól csak ezért kivételt tenni, hibát hibára halmozott, az egyik pedig máig hat: a lebutított KT elnöke továbbra is az eddigi elnök, Kopits György, ami Schmitt Pál államfő késlekedésének és egy furcsa törvényi paragrafusnak köszönhető.

Az IMF szakértőjének tegnapi nyilatkozata alapján nem túlzás azt állítani, jegyzi meg a Portfolio.hu, hogy külföldön egyértelműen elítélik a KT átalakítását, hiszen egyenesen annak megszüntetéséről beszélnek. Ezzel szemben a kormány határozottan állítja, hogy erősíti a Költségvetési Tanácsot, olyan ígéretek is elhangzottak, hogy erősebb jogosítványokat is kap.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!