Viola
4 °C
13 °C

Pénteken leállt a Malév

2012.02.03. 07:01
| Módosítva: 2012.04.03. 01:28
Hajnalban már nem indultak el a csütörtökön csődvédelem alá vont légitársaság gépei. A Malév igazgatósága azt közölte, hogy a károk minimalizálása érdekében döntött így, azután, hogy partnereik „elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését”. Lapunk úgy tudja, ma reggel egy 30 millió eurós (8,7-8,8 milliárd forintos) biztosítékot kellett volna kifizetni, erre már nem volt pénz.

Hatvanhat év után ma először nem szállnak fel a Malév gépei. A csődvédelemben lévő légitársaság vezérigazgatója, Limburger Lóránt péntek hajnalban azt közölte: a kár minimalizálása érdekében döntött így az igazgatóság. A közlemény szerint „az utóbbi napokig még volt remény az üzemeltetés folytatására, és az utasok bizalma töretlen volt, de az utóbbi napokban megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését”. Jelenleg már a Malév honlapja sem érhető el, pontosabban azon csak a cég leállásáról szóló sajtóközlemény olvasható.

Úgy tudjuk, a Malévnál azt követően döntöttek a leállás mellett, hogy péntek reggel ki kellett volna fizetni egy 30 millió eurós, forintban 8,7-8,8 milliárdos biztosítékot a IATA ügynökök által eladott jegyek után (az általuk értékesített jegyek után ebből a biztosítékból fizettek volna kártérítést). Erre azonban már nem volt pénz a légitársaságnál.

Tíz órát tudtak

A Budapest Airport honlapjára hajnalban felkerült egy, a Malév-utasoknak szóló figyelmeztetés. Ebben még az szerepelt, hogy „a legfrissebb információk szerint a mai napon délelőtt 10 óra utáni indulású járatokat a Malév nem indítja el”. A légitársaság azonban úgy döntött, hogy egyetlen mai gépe sem szállhat fel. A mai első gép a British Airways-zel közösen üzemeltetett, 6.50-kor London Gatwickre induló járat lett volna, de azóta már mintegy tíz gépnek fel kellett volna szállnia.

A magyar állami légitársaság hosszas vergődés után jutott el a működésképtelenségig. Hétfőn reggel a Malévot egy kormányrendelet stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalatnak minősítette. A csődtörvény tavalyi módosítása nyomán lényegében már ez azt jelentette, hogy csődvédelem alá vonták a céget – a hitelezők nem kezdeményezhetnek ellene csődeljárást –, illetve biztosították, hogy egy csőd- vagy felszámolási eljárásban a vagyongondnok vagy felszámolója állami cég legyen. Ez az eljárás csütörtök reggel indult, amikor a Bellum 2000 Kft. felszámolási kérelmét elbírálta a Fővárosi Bíróság.

Készültek rá

A kormány előre készült a Malév leállására, ezt nemcsak a hétfői rendelet igazolja. Egy másik, kedd este hatályba lépett kormányrendelet szerint pedig a Budapesten vagy külföldön rekedő Malév-utasok kártalanítására kétmilliárd forintot különít el a kormány: az összeg azoknak az utazását hivatott segíteni, akik a jegyüket a leállás napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három napban érvényes.

A szükséges átfoglalásokról a leállás ellenére a Malév foglalkozna a rendelet szerint. A Magyar Közlönyben megjelent egy másik rendelet is, ebben a kártalanításra 2 milliárd forintot különít el a kormány a rendkívüli intézkedésekre fenntartott keretből. Berényi János, a Malév elnöke csütörtökön – részben még a sajtót okolva a cég körüli bizonytalanságokért – azt mondta: a nemzetközi légügyi szövetségnél, a IATA-nál lévő biztosíték alapján a IATA-ügynökök kártérítik az utasokat, ha járatokat törölni kell. Aki hitelkártyával vásárolt jegyet, annak a bank téríti meg az esetleges kárt, az utazási irodáktól csomagban vett jegyek árát pedig az adott utazási iroda. Akik kimaradnak a kártérítési körökből, azok jogi úton kérhetik vissza a jegy árát, mondta Berényi.

Mi lesz az utasokkal

Hogy a többi utas kárpótlásával mi lesz, egyelőre nem tudni, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) szerint a Malév menetrend szerinti járatainak leállása miatt beálló válsághelyzet kezeléséhez szükséges rendkívüli intézkedésekről szóló, kormányrendelet korlátozottan, nem teljes mértékben a vonatkozó uniós norma figyelembevételével segítene az utasokon. Úgy vélték, elvárható lenne, hogy a légitársaság átfoglalás helyett a már megvásárolt jegy árát visszafizesse, sőt, mivel döntően utazási csomagokról van szó, ezt a kérdést is kezelje. A közleményben a fogyasztóvédő szervezet hangsúlyozza: az Európai Unió szabálya egyértelműen tartalmazza, hogy melyek azok a jogok, amelyek járat törlése esetén megilletik a fogyasztókat. Az esetleges átfoglalás helyett a jegyár visszatérítése is jár nekik, azonban erről a sürgősséggel kihirdetett kormányrendelet hallgat.

Múlt héten még nyugtattak

Múlt héten Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke még úgy nyilatkozott, nyugodtak lehetnek az utasok, a Malév repül és repülni fog a jövőben is. Szerinte a téli menetrendben - a korábbi évekkel ellentétben - fellendülés tapasztalható, a bevételeket hétmilliárd forinttal  túlteljesítette a légitársaság. A kerozinárak emelkedése ellenére jók az eredmények és ezt kár lenne letörni.

Állami támogatás a Malévnak

Az Európai Bizottság  a 2010 végén indított vizsgálatában a következő tételeket tekintette át: a 2003-ban nyújtott, 76 millió euró összegű kölcsönt (amelyet a cég 2007 decemberében kapott meg), a 4,3 milliárd forint összegű kölcsönt a Malév Ground Handling leányvállalatának "meghiúsult eladásával összefüggésben", 13,8 milliárd forint összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztását, 2010 februárjában 25,4 milliárd forint és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint összegű tőkeemelést, a 2010 májusa és szeptembere között nyújtott 14,9 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsönöket, továbbá ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének Malév-részvényekké átalakítását 2010 szeptemberében. Ez összesen mintegy 88 milliárd forint. Az idei, a 2012. évi költségvetési törvényben a Malévról nevesítve nem esett szó.

Péntekre azonban kiderült, a bukás elkerülhetetlen, a közgyűlésen a tulajdonosok nem döntöttek sem az újabb pénzügyi segítséget jelentő tőkeemelésről, sem a flottabérleti szerződés meghosszabbításáról.

Tavaly novemberben és decemberben is kapott a légitársaság állami pénzt; előbb 4,2 milliárdos, majd 5 milliárdos tulajdonosi kölcsönt, most arra kényszerült volna, hogy három hónap alatt harmadszorra segítsék ki. Mindezt úgy, hogy az Európai Bizottság január elején szabálytalannak minősített a korábbi évek nagyjából százmilliárd forintnyi állami támogatását is. A magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben történjék a visszafizetés. Szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó.

„A kormány több pénzt nem adhat, ebben a formában tehát biztosan nem tudjuk folytatni a működést. Most a hézagmentes átmenet levezénylése a cél", miközben felépül egy új, nem állami kézben lévő nemzeti légitársaság. Azon dolgozunk, hogy azt a jó brendet, ami most van, átmenekítsük, mondta kedden délután Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke.

Csapás csapás hátán

Mint ismert,  a rendszerváltás óta folyamatosan súlyosan veszteséges állami légitársaságot 2007-ben privatizálták. A vevő, az orosz rendőrség elől azóta Nagy-Britanniába menekült Borisz Abramovics úgy vette meg a céget, hogy gyakorlatilag nem fizetett érte semmit – sőt az állam több tízmilliárdnyi adósságot elengedett. Cserébe gazdaságos működést és jelentős tőkeemelést ígért a többi légiipari befektetésére is alapozva.

Az orosz fél később viszont szinte egyetlen vállalt feltételt sem teljesített, újabb tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget halmozott fel. A Malév működését az orosz állami Vnyesekonombank (VEB) hitelezte meg, az Abramovics-féle légibirodalom bukása után, 2009 elején aztán súlyosan eladósodott cég többségi tulajdona a csőd helyett a VEB tulajdonába került. Mindeközben a magyar állam továbbra is milliárdokkal segítette ki a hozzávetőleg évi 25 milliárd mínuszt produkáló Malévot.

Fehér Könyv, feljelentések

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiadásában készült Fehér Könyv foglalkozik azzal, hogy a kormány az elmúlt másfél évben mit tett a Malév fennmaradásáért, mivel azt makrogazdaságilag egyértelműen indokoltnak tartja. Ugyanakkor részletezi azokat a lépéseket is, amelyek eredményeként a Malév a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetbe jutott. Budai Gyula január elején öt feljelentést tett a Malév eladásának és visszavásárlásának ügyével összefüggésben ismeretlen tettes ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen. Ezek között van a légitársaság privatizációja, viszontgarancia-szerződése, a Malév Vagyonkezelő Kft. ügye, a Malév visszaállamosítása és a Malév Ground Holding Zrt. catering szerződése.

A légitársaság 95 százaléka 2010 februárjában került vissza az államhoz. A VEB azért tartott meg 5 százalékot, hogy maradjon valami esélye a Malévban lévő 102 millió eurójának visszaszerzésére, így ugyanis a cég sorsát befolyásoló döntéseknél elvileg velük is meg kell állapodni. Mindezeken felül előkerült még egy vitatott 32 milliárd forintos viszontgarancia-szerződés is, amit még Abramovics írt alá a cég nevében a VEB-bel.

A magyar állam azóta sikertelenül próbál bármit is kezdeni a nemzeti légitársasággal. Egyes találgatások szerint abban, hogy Fellegi Tamás lemondott a tárgyalásokat is vezető tárca éléről, többek közt ez a kudarc is szerepet játszhatott. A Malév az elmúlt két évben rengeteg költségcsökkentési és átszervezési kísérlet után sem tudott eredményesebben működni.

A cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja. A Malév közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron, és 45 városba repül közvetlenül.

Értékeljen és nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Mondja el melyik, és nyerjen értékes ajándékaink közül!

Ajándékozzon utazást karácsonyra!

Nem tudja mivel lepje meg kedvesét? Válasszon szállásutalványaink közül egyet!