Farkas
2 °C
11 °C

Pénteken leállt a Malév

2012.02.03. 07:01
| Módosítva: 2012.04.03. 01:28
Hajnalban már nem indultak el a csütörtökön csődvédelem alá vont légitársaság gépei. A Malév igazgatósága azt közölte, hogy a károk minimalizálása érdekében döntött így, azután, hogy partnereik „elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését”. Lapunk úgy tudja, ma reggel egy 30 millió eurós (8,7-8,8 milliárd forintos) biztosítékot kellett volna kifizetni, erre már nem volt pénz.

Hatvanhat év után ma először nem szállnak fel a Malév gépei. A csődvédelemben lévő légitársaság vezérigazgatója, Limburger Lóránt péntek hajnalban azt közölte: a kár minimalizálása érdekében döntött így az igazgatóság. A közlemény szerint „az utóbbi napokig még volt remény az üzemeltetés folytatására, és az utasok bizalma töretlen volt, de az utóbbi napokban megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését”. Jelenleg már a Malév honlapja sem érhető el, pontosabban azon csak a cég leállásáról szóló sajtóközlemény olvasható.

Úgy tudjuk, a Malévnál azt követően döntöttek a leállás mellett, hogy péntek reggel ki kellett volna fizetni egy 30 millió eurós, forintban 8,7-8,8 milliárdos biztosítékot a IATA ügynökök által eladott jegyek után (az általuk értékesített jegyek után ebből a biztosítékból fizettek volna kártérítést). Erre azonban már nem volt pénz a légitársaságnál.

Tíz órát tudtak

A Budapest Airport honlapjára hajnalban felkerült egy, a Malév-utasoknak szóló figyelmeztetés. Ebben még az szerepelt, hogy „a legfrissebb információk szerint a mai napon délelőtt 10 óra utáni indulású járatokat a Malév nem indítja el”. A légitársaság azonban úgy döntött, hogy egyetlen mai gépe sem szállhat fel. A mai első gép a British Airways-zel közösen üzemeltetett, 6.50-kor London Gatwickre induló járat lett volna, de azóta már mintegy tíz gépnek fel kellett volna szállnia.

A magyar állami légitársaság hosszas vergődés után jutott el a működésképtelenségig. Hétfőn reggel a Malévot egy kormányrendelet stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalatnak minősítette. A csődtörvény tavalyi módosítása nyomán lényegében már ez azt jelentette, hogy csődvédelem alá vonták a céget – a hitelezők nem kezdeményezhetnek ellene csődeljárást –, illetve biztosították, hogy egy csőd- vagy felszámolási eljárásban a vagyongondnok vagy felszámolója állami cég legyen. Ez az eljárás csütörtök reggel indult, amikor a Bellum 2000 Kft. felszámolási kérelmét elbírálta a Fővárosi Bíróság.

Készültek rá

A kormány előre készült a Malév leállására, ezt nemcsak a hétfői rendelet igazolja. Egy másik, kedd este hatályba lépett kormányrendelet szerint pedig a Budapesten vagy külföldön rekedő Malév-utasok kártalanítására kétmilliárd forintot különít el a kormány: az összeg azoknak az utazását hivatott segíteni, akik a jegyüket a leállás napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három napban érvényes.

A szükséges átfoglalásokról a leállás ellenére a Malév foglalkozna a rendelet szerint. A Magyar Közlönyben megjelent egy másik rendelet is, ebben a kártalanításra 2 milliárd forintot különít el a kormány a rendkívüli intézkedésekre fenntartott keretből. Berényi János, a Malév elnöke csütörtökön – részben még a sajtót okolva a cég körüli bizonytalanságokért – azt mondta: a nemzetközi légügyi szövetségnél, a IATA-nál lévő biztosíték alapján a IATA-ügynökök kártérítik az utasokat, ha járatokat törölni kell. Aki hitelkártyával vásárolt jegyet, annak a bank téríti meg az esetleges kárt, az utazási irodáktól csomagban vett jegyek árát pedig az adott utazási iroda. Akik kimaradnak a kártérítési körökből, azok jogi úton kérhetik vissza a jegy árát, mondta Berényi.

Mi lesz az utasokkal

Hogy a többi utas kárpótlásával mi lesz, egyelőre nem tudni, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) szerint a Malév menetrend szerinti járatainak leállása miatt beálló válsághelyzet kezeléséhez szükséges rendkívüli intézkedésekről szóló, kormányrendelet korlátozottan, nem teljes mértékben a vonatkozó uniós norma figyelembevételével segítene az utasokon. Úgy vélték, elvárható lenne, hogy a légitársaság átfoglalás helyett a már megvásárolt jegy árát visszafizesse, sőt, mivel döntően utazási csomagokról van szó, ezt a kérdést is kezelje. A közleményben a fogyasztóvédő szervezet hangsúlyozza: az Európai Unió szabálya egyértelműen tartalmazza, hogy melyek azok a jogok, amelyek járat törlése esetén megilletik a fogyasztókat. Az esetleges átfoglalás helyett a jegyár visszatérítése is jár nekik, azonban erről a sürgősséggel kihirdetett kormányrendelet hallgat.

Múlt héten még nyugtattak

Múlt héten Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke még úgy nyilatkozott, nyugodtak lehetnek az utasok, a Malév repül és repülni fog a jövőben is. Szerinte a téli menetrendben - a korábbi évekkel ellentétben - fellendülés tapasztalható, a bevételeket hétmilliárd forinttal  túlteljesítette a légitársaság. A kerozinárak emelkedése ellenére jók az eredmények és ezt kár lenne letörni.

Állami támogatás a Malévnak

Az Európai Bizottság  a 2010 végén indított vizsgálatában a következő tételeket tekintette át: a 2003-ban nyújtott, 76 millió euró összegű kölcsönt (amelyet a cég 2007 decemberében kapott meg), a 4,3 milliárd forint összegű kölcsönt a Malév Ground Handling leányvállalatának "meghiúsult eladásával összefüggésben", 13,8 milliárd forint összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztását, 2010 februárjában 25,4 milliárd forint és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint összegű tőkeemelést, a 2010 májusa és szeptembere között nyújtott 14,9 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsönöket, továbbá ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének Malév-részvényekké átalakítását 2010 szeptemberében. Ez összesen mintegy 88 milliárd forint. Az idei, a 2012. évi költségvetési törvényben a Malévról nevesítve nem esett szó.

Péntekre azonban kiderült, a bukás elkerülhetetlen, a közgyűlésen a tulajdonosok nem döntöttek sem az újabb pénzügyi segítséget jelentő tőkeemelésről, sem a flottabérleti szerződés meghosszabbításáról.

Tavaly novemberben és decemberben is kapott a légitársaság állami pénzt; előbb 4,2 milliárdos, majd 5 milliárdos tulajdonosi kölcsönt, most arra kényszerült volna, hogy három hónap alatt harmadszorra segítsék ki. Mindezt úgy, hogy az Európai Bizottság január elején szabálytalannak minősített a korábbi évek nagyjából százmilliárd forintnyi állami támogatását is. A magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben történjék a visszafizetés. Szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó.

„A kormány több pénzt nem adhat, ebben a formában tehát biztosan nem tudjuk folytatni a működést. Most a hézagmentes átmenet levezénylése a cél", miközben felépül egy új, nem állami kézben lévő nemzeti légitársaság. Azon dolgozunk, hogy azt a jó brendet, ami most van, átmenekítsük, mondta kedden délután Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke.

Csapás csapás hátán

Mint ismert,  a rendszerváltás óta folyamatosan súlyosan veszteséges állami légitársaságot 2007-ben privatizálták. A vevő, az orosz rendőrség elől azóta Nagy-Britanniába menekült Borisz Abramovics úgy vette meg a céget, hogy gyakorlatilag nem fizetett érte semmit – sőt az állam több tízmilliárdnyi adósságot elengedett. Cserébe gazdaságos működést és jelentős tőkeemelést ígért a többi légiipari befektetésére is alapozva.

Az orosz fél később viszont szinte egyetlen vállalt feltételt sem teljesített, újabb tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget halmozott fel. A Malév működését az orosz állami Vnyesekonombank (VEB) hitelezte meg, az Abramovics-féle légibirodalom bukása után, 2009 elején aztán súlyosan eladósodott cég többségi tulajdona a csőd helyett a VEB tulajdonába került. Mindeközben a magyar állam továbbra is milliárdokkal segítette ki a hozzávetőleg évi 25 milliárd mínuszt produkáló Malévot.

Fehér Könyv, feljelentések

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiadásában készült Fehér Könyv foglalkozik azzal, hogy a kormány az elmúlt másfél évben mit tett a Malév fennmaradásáért, mivel azt makrogazdaságilag egyértelműen indokoltnak tartja. Ugyanakkor részletezi azokat a lépéseket is, amelyek eredményeként a Malév a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetbe jutott. Budai Gyula január elején öt feljelentést tett a Malév eladásának és visszavásárlásának ügyével összefüggésben ismeretlen tettes ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen. Ezek között van a légitársaság privatizációja, viszontgarancia-szerződése, a Malév Vagyonkezelő Kft. ügye, a Malév visszaállamosítása és a Malév Ground Holding Zrt. catering szerződése.

A légitársaság 95 százaléka 2010 februárjában került vissza az államhoz. A VEB azért tartott meg 5 százalékot, hogy maradjon valami esélye a Malévban lévő 102 millió eurójának visszaszerzésére, így ugyanis a cég sorsát befolyásoló döntéseknél elvileg velük is meg kell állapodni. Mindezeken felül előkerült még egy vitatott 32 milliárd forintos viszontgarancia-szerződés is, amit még Abramovics írt alá a cég nevében a VEB-bel.

A magyar állam azóta sikertelenül próbál bármit is kezdeni a nemzeti légitársasággal. Egyes találgatások szerint abban, hogy Fellegi Tamás lemondott a tárgyalásokat is vezető tárca éléről, többek közt ez a kudarc is szerepet játszhatott. A Malév az elmúlt két évben rengeteg költségcsökkentési és átszervezési kísérlet után sem tudott eredményesebben működni.

A cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja. A Malév közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron, és 45 városba repül közvetlenül.