Chikán: Orbán rosszfelé indult, pedig Bajnai segített neki

2012.06.05. 13:16
Volt magyar gazdasági miniszterek egyöntetű véleménye szerint az Orbán-kormány rossz irányba indította az egyébként is ideológiaorientált gazdaságpolitikáját, ami így kezdettől kivitelezhetetlennek mutatkozott. A szabadságharcunk most úgy tűnik, hogy két év után leállt, de még mindig rövid távú politikai érdekek írják a gazdaságpolitikát. A kiszámíthatóságot és a bizalmat mindenképpen helyre kéne állítanunk, de ehhez az egyetlen esélyünk az IMF-hitel maradt.

A második Orbán-kormány rossz irányba indult el, pedig a Bajnai-kabinet sokat segített nekik, hogy ne legyen annyira rossz a kiinduló helyzetük – kritizálta Chikán Attila a mostani lépéseket a Világgazdaság konferenciáján. Ideológiaorientált gazdaságpolitikát kezdtek el, amely technikailag sem volt kivitelezhető. Két év eltelt, amíg szabadságharcok után észrevették, hogy ha ezt az irányt tartják, nagyon súlyos következmények lesznek – véli Orbán Viktor korábbi gazdasági minisztere.

Észrevehető irányváltás

Chikán korábban is úgy fogalmazott, hogy észrevehető irányváltás történt a legutóbbi hónapokban: a Széll-terv felújítása mellett ide lehet sorolni az EU – IMF tárgyalások megengedő kommunikációját is. „Ennek az irányváltásnak a valódisága, megalapozottsága és tartóssága azonban még jövőbeni megerősítésre vár – sikere pedig, tetszik, nem tetszik, nem csak rajtunk múlik.”

Hamecz István, az MNB volt ügyvezető igazgatója, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója a Heti Válaszban május elején megjelent cikkében úgy fogalmazott : az új Széll-tervre „nem azért van szükség, mert a gazdaság lassabban nő, mint néhány hónapja gondoltuk, hanem mert az elmúlt két évben a gazdaságpolitika egyszeri és átmeneti tételekkel teljesítette a hiánykritériumokat, amelyek mára kifutottak [...] mintha a kormány belátta volna: a gazdasági növekedésért folytatott villámháborúját végleg elvesztette".

Most már úgy látja, hogy elindult a kormány a racionalitás irányába, de sajnálni lehet, hogy csak mostanra jutottak el ide. Sajnálatos ténynek nevezte azt is, hogy a kormány ezt nem mondja ki, továbbra is nem reális jövőképről beszélnek. Szerinte többpárti konszenzusra lenne szükség, ám ennek nem látja esélyét. Lemaradtunk a K+F-ben, annyira, hogy már nem is panaszkodunk, csak tudomásul vesszük a tényt. Rossz a kkv-k támogatása is, hiába beszélt erről fontos célként minden eddigi kormány. Nincs komoly menedzserképzés sem, pedig sok szférában nagyon komoly az ismerethiány.

Kupa: A piac nem hülyékből áll

Az elmúlt két év eredménye az, hogy bekerültünk egy recessziós spirálba, „hihetetlenül kemény, randa, semmilyen koncepció nincs a rendszerben” – mondta Kupa Mihály. Nem nő a termelés, lefagyott a pénzügyi intézményrendszer, minden évben újabb és újabb elvonásokat kell kitalálni, hogy a deficitet 3 százalék alatt tartsák és csökkenjen az államadósság. Ez a pálya nem folytatható, mert nincs sehol növekedési generátor.

Az, hogy novemberben sem írjuk alá az IMF-szerződést, nem működik, így ugyanis nincs kiszámíthatóság, nincs bizalom, „meg kéne tanulni, hogy a piac nem hülyékből áll, hanem racionálisan gondolkozó emberekből” – mondta. Kell termelés, de mellette oktatás, egészségügy is, amiket most ronggyá ver a kormány – tette hozzá.

Járulékot kéne csökkenteni, a látványkiadásokat pedig csökkenteni kell. A hitelrendszer lefagyott, ezen pedig nem fog segíteni az, ha a teljes magyar bankrendszer 6 százalékát kitevő takarékszövetkezeteket államosítják és megtartják a bankadót, valamint a sárgacsekkadót – mondta Kupa. Kockázati pénzeket kéne szerinte betenni a gazdaságba, szigorú szabályozással, hogy segíthessenek az életképes vállalkozásoknak.

Oszkó: Ők maguk verték tönkre a növekedési lehetőségeket

Az államadósság 2010-ben az EU átlagán volt, ez a pozitív olvasata a dolognak, a külső eladósodottságban álltunk rosszul, amikor a mostani kabinet munkába lépett – véli Oszkó Péter , akitől akkor átvette a gazdaságirányítást Matolcsy György . Az akkori és a mostani kormány is zsákban táncolt, de tudomásul kell venni, hogy a külső adósságállomány leépítése egy kényszer, „ha nem ismerjük el, hogy zsákban vagyunk, hanem széles mozdulatokkal táncolunk, akkor hasraesünk” – mondta.

Az elmúlt tizenkét évben fordult rossz irányba a magyar gazdaságpolitika, nagyjából 2000 óta rövid távú politikai érdekek írják felül a gazdasági racionalitást, ebből vissza kell fordulni. A mostani kormány növekedéspárti gazdaságpolitikával indított, de ma már erről lemondott. A költségvetést felforgatták, majd kínkeservesen visszaállították, de ez a növekedésre nem volt figyelemmel, csak a politikai célokra.

Sokkal könnyebb egy politikusnak eladni a bankadót, mint a nyugdíjkorhatár-emelést – mondta. Vannak üdítő kivételek, ahol a szakértelem áttörte a politikát, de alapvetően olyan eszközökkel teremtettek stabilitást, amelyek tönkreverték a növekedési lehetőségeket. A növekedést úgy képzelték el, hogy az egykulcsos adóval fellendítik a fogyasztást, de ez nem jött be.

A kormány adott pénzt egy szűkebb rétegnek, de ők abból nem spórolnak, inkább külföldi termékeket vásárolnak, ez az összeg pedig nagyon hiányzik a gazdaságnak – kritizált Oszkó. A kormány elvesztette a hitelét, az egyetlen megoldás ennek a visszanyerésére az IMF-szerződés aláírása.