Kezdődik a gyógyszeralku

Medgyessy Péter miniszterelnök személyesen kezdi meg a tárgyalásokat a gyógyszergyártókkal az ártámogatási rendszer átalakításáról, majd az általa kinevezett olyan személy folytatja azt, akiknek minden fél iránt van empátiája - tájékoztatta a Világgazdaságot az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke a tegnapi befektetői tanácson elhangzottakról. Székely Krisztina közölte: az egyesület várja a kormány előre meghirdetett, minden gyógyszergyártóra azonos feltétekkel érvényes tárgyalási javaslatát.

Maradnak a gyártók

A sajtón keresztül értesültünk a kormány tárgyalási szándékáról, de a mai napig nem kaptunk konkrét javaslatot - mondta Jakab Zoltán, a GlaxoSmithKline üzletfejlesztési igazgatója. Mint hangsúlyozta, a GSK nem fontolgatja a kivonulást Magyarországról, ahol meghatározó a jelenléte, 350 alkalmazottat foglalkoztat három üzletágban. Mindezt annak kapcsán hangsúlyozta, hogy cége közép-európai vezetője, David Redfern a Financial Timesnak tegnap felvetette a kivonulás lehetőségét, igaz, később vissza is vonta.

Ismert, hogy Magyarországon számos, receptre kapható gyógyszer jelentős ártámogatást élvez. Ezek ára maximált, a támogatás mértéke pedig a kormány és a gyártók között évenkénti tárgyalásokon dől el. Ám a magyarországi gyógyszerfogyasztás növekedése miatt - amiben nagy súllyal szerepeltek a drágább készítmények - az elmúlt két évben a gyógyszerár-támogatási keret mintegy ötven százalékkal felduzzadt.

A növekedés egy részéért Kökény Mihály egészségügyi miniszter a gyógyszergyártókat hibáztatja. Azt mondja, a gyártók túl sokat költenek marketingre, az orvosokat a drágább, márkás készítmények felírására ösztönzik, holott adott betegségek gyógyítására olcsóbb, generikus készítmények is rendelkezésre állnak. Mindezen költségeik megjelennek a gyógyszerek árában, vagyis a kormány a gyógyszerár-támogatásban éppen a drágább termékek reklámját fizeti meg, ez pedig nem tartható.

Kivonják

Ennek kapcsán Jakab Zoltán közölte, szerinte Magyarországon nincs olyan különbség az eredeti és a lejárt szabadalmú (generikus) gyógyszerek ára között, ami indokolná az állami gyógyszerkassza kerettúllépését. A Magyarországon 1985-ben megjelent GSK termékeire egyébként nem jellemző, hogy különbség lenne az eredeti és a generikus változat között, mindkettőt biotechnológiai úton állítják elő. A GlaxoSmithKline marketingköltségeit nem kívánta közölni.

Az IGYE elnök asszonya szerint biztos, hogy a multinacionális cégek hazai vállalatai valamennyien átértékelik a hazánkban lévő készítményeiket. Valószínűleg megfontolják, hogy a kevésbé profitábilis szereket érdemes-e forgalomban tartani, s megnézik azt is: a stratégiai gyógyszereik magyarországi ára nem csökken-e annyival, hogy tönkreteszi a gyógyszerpiacukat.