Blanka, Bianka
5 °C
12 °C

Van rosszabb a forintnál

2007.10.31. 08:21
| Módosítva: 2009.04.02. 19:05
Egy hónapja még dobogós volt, mára csak ötödik a forint a leggyorsabban értéktelenedő európai pénzek rangsorában. Éves viszonylatban így is a mienk a kétes presztízsű második hely. Az árfolyam-erősödésnek köszönhetően viszont euróban mérve nem is állunk rosszul.

Százszor is igazoltnak láthatta már az Európai Unió, hogy nem engedte be Litvániát 2007-tel belépni az eurózónába. A balti állam 2005-ös 2,8-as inflációs mutatója eleve felette volt a határnak, de Brüsszel azt is kiemelte már tavaly, hogy a látható-várható trend emelkedést mutat. Mára a litván infláció 7,1 százalékig ért, és ezzel az értékkel még mindig a legjobb mutatót mondhatja magáénak a túlfűtött gazdasági növekedés és a reálkonvergencia miatt pénzromlással küzdő balti államok közül. Észtországban 7,5, Lettországban 11,5 százalékos volt az éves infláció szeptemberben.

Szeptemberi infláció 12 havi átlagos infláció
2006-2007 szeptember 2006-2007 szeptember
Lettország 11,5 8,2
Bulgária 11,0 6,2
Észtország 7,5 5,6
Litvánia 7,1 4,9
Magyarország 6,4 7,8
Románia 6,1 4,4
Szlovénia 3,6 3,0
Írország 2,9 2,7
Görögország 2,9 2,9
Csehország 2,8 2,0
Németország 2,7 1,8
Lengyelország 2,7 2,0
Spanyolország 2,7 2,5
Szlovákia 2,7 2,0
Luxemburg 2,5 2,0
Ciprus 2,3 1,7
EU (EICP) 2,2p 2,1p
EEA (EEAICP) 2,2p 2,1p
Euró övezet (MUICP) 2,1p 1,9p
Ausztria 2,1p 1,8p
Izland 2,1 2,1
Portugália 2,0 2,4
Olaszország 1,7 1,9
Finnország 1,7 1,4
Franciaország 1,6 1,4
Svédország 1,6 1,5
Belgium 1,4 1,6
Hollandia 1,3p 1,6p
Dánia 1,2 1,5
Málta 0,9 0,4
Norvégia -0,3 1,2
Egyesült Királyság nincs adat nincs adat
Forrás: Eurostat p=provizorikus

Ráadásul mindhárom országban folyamatosan emelkedik a mutató, miközben Magyarországon ha nem is a korábban várt mértékben, de csökken a pénzromlás üteme. Így miközben az Eurostat adatai alapján a szeptemberi inflációt tekintve már Lettország, Bulgária (11 százalék) és Észtország áll a dobogón, Magyarország már csak ötödik a 6,4 százalékos adattal. Az év első felében még uraltuk a mezőnyt, júniusban is a mienk volt az első hely, amelyhez akkor még a 8,5 százalékos év/év alapon mért pénzromlás is elég volt.

Összehasonlításképpen: az eurózónában is felpörgött némileg az infláció, a nyáron jellemző 1,7-1,9 százalék közötti értékkel szemben a szeptemberi adat is csak 2,1 százalékos, ami lényegében az Európai Központi Bank céljával egyező érték. A legalacsonyabb inflációs adatot hónapok óta a nem eurótag Málta tudhatja magáénak az unióban, ahol nyár elején még defláció volt, majd szeptemberben 0,9 százalékos inflációt mértek. Dobogós még Dánia és Hollandia, 1,2 illetve 1,3 százalékos adattal.

Az igazi versenytársak az eurózónába törekvő új tagországok, amelyekkel szemben Magyarország lemaradása igen jelentős. Bár Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban megugrott az index szeptemberben, mindössze néhány tizedes eltérésekről van szó, és mindhárom visegrádi ország belül tartja a pénzromlási ütemet a felzárkozó országok esetében kívánatosnak tartott, itthon is célul kitűzött 3 százalékos szinten. Szlovákiában 1,7, Lengyelországban 2,7, Csehországban 2,8 százalék volt az infláció szeptemberben.

Még komolyabb a helyzet, ha az éves adatokat nézzük. 2006 szeptembere óta a forint a második vásárlóértékéből legtöbbet veszített pénz. A 12 havi átlagos infláció 7,8 százalék volt, ennél csak Lettországban volt magasabb, 8,2 százalékkal. A sorrend csak most fordult meg, augusztusban 7,7 százalékkal még holtversenyben volt a két ország a lista utolsó helyén, míg a nyári hónapokban a forint egyedül uralta a leggyorsabban értéktelenedő európai pénz címet.

A számok rosszabbak, mint a helyzet

Bár a számok alapján kétségtelenül riasztó a magyar infláció mértéke, helyzetünk sok szempontból jobbnak tekinthető, mint az éppen elénk került balti államoké és Bulgáriáé. Ezekben az országokban a felfűtött gazdasági növekedés és a reálgazdasági felzárkózás, az árak folyamatos felfelé igazítása vezetett a kiugró inflációs számokhoz. Magyarország esetében döntően a tavalyi megszorítások, az adóemelések hatása épült be egyszerri sokként a görbébe. Más kérdés, hogy egyre több az egyszeri sokk: az idén az élelmiszerárak robbanása miatt jóval lassabb az infláció csökkenése a korábban vártnál, és az éves adatra vonatkozó előrejelzések is egyre emelkedtek az utóbbi hónapokban. A jegybank továbbra is úgy látja, 2009-ben elérhető a 3 százalékos cél.

Az egyetlen vigasz az árfolyam erősödése lehet: 2006 szeptemberében az euró ára 270 forint felett volt, október végére kúszott le a 260-as szint közelébe. A két őszi hónap átlagos árfolyama 271 forint/euró volt, míg most szeptember-októberben 252 forint/euró. Azaz ha a forintunkat, amely itthon 7,8 százalékkal kevesebbet ért szeptemberben, mint egy évvel korábban, külföldön költjük, a bő 7 százalékos felértékelődés miatt meg sem érezzük a pénzromlást, pontosabban csak az eurózóna inflációjával kell törődnünk.

Utazzon Szép-kártyával!

Belföldi kiruccanások kedvező áron. Wellness szállodák, panziók - foglaljon!

Jön a síszezon, irány Ausztria!

Hamarosan itt a síszezon, foglaljon szállást, hogy ne maradjon le a kedvező ajánlatokról! 11500 Ft / apartman / éjtől