Ambrus
-7 °C
3 °C

Tízezrek válhatnak munkanélkülivé

2003.06.25. 11:25
Megszűnik a számlás foglalkoztatás, a látszatvállalkozókat munkaviszonyban vagy önfoglalkoztatóként kell alkalmazni januártól, röviden így foglalhatók össze a tervezett munkajogi változtatások. Ezekkel egy internetes felmérés válaszadóinak nyolcvan százaléka nem ért egyet. Nyilatkozataik alapján fennáll a veszélye, hogy a mai kényszervállalkozók nem kerülnek át a munka világába, hanem még foglalkoztatottak sem lesznek. Az érintettek száma több százezer lehet.
Ha végignézzük az álláshirdetéseket, minduntalan szemünkbe tűnik a szó: számlaképes. Számlaképes hirdetésszervezőket, tördelésszerkesztőket, személy- és vagyonőröket, takarítókat, sofőröket, bolti eladókat és éttermi felszolgálókat keresnek. A számlaadás a magyar foglalkoztatási rendszer szerves része lett az elmúlt években. Nemcsak a példákban említett szakmák képviselőinek, hanem a színészek, újságírók, előadóművészek és labdarúgók élete sem képzelhető el számlatömb, áfabevallás és könyvelő nélkül.

Portörlés plusz áfával

A munkaadók jellemzően azért kerülik az alkalmazotti jogviszonyt, és választják helyette a számlás megoldást, mert az jóval olcsóbb. A munkaadónak az alkalmazott bére után mintegy negyvenszázaléknyi adó- és járulékköltséget kell megfizetni. Ha valakit tehát százezer forintos havi bruttó bérért alkalmaznak - ez még kevesebb is, mint a hivatalos átlagfizetés -, akkor ő a munkaadónak körülbelül plusz negyvenezer forintba kerül, a bruttójából pedig marad hetvenötezer forint.

A számlás megoldás lényegesen egyszerűbb és olcsóbb. A foglalkoztató a százezres bruttó fizetés helyett mondjuk fizet 120 ezer forint plusz áfát; az áfát visszaigényli, és az üzleten "keresett" harmincezer forintot. A számlát adó látszatvállalkozó pedig a nettó 75 ezer körüli összeg helyett 150-et kap a bankszámlára, aztán már úgy ügyeskedik a költségekkel és az áfa-visszaigényléssel, ahogy tud. Szerencsés esetben tavaly be tudott jelentkezni az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá, így a 120 ezer plusz áfa - vagyis 150 ezer - után kifizet 22500 forintnyi evát, és marad neki 127500 forintja tisztán és legálisan.

Csakhogy a kormány szerint ez a rendszer így nem tartható fenn. Egyrészt azért, mert valahol ez mégiscsak hazugságra épül. Hiszen ki ne tudná, hogy Erzsike néni, aki port töröl és kézmosót cserél plusz áfáért, tökéletesen el tudná végezni munkáját alkalmazásban is, és a Józsi, a markos testőrfiú a portáról, szintén csak a vállalkozó látszatát kelti: van főnöke, beosztása, munkaideje, munkaruhája. Éppen csak munkaviszonya nincs, vállalkozóként alig fizet tb-járulékot és adót.

Az állam tartja a markát

Márpedig, és most érkeztünk el a másrészthez, az állam ezt, az adó- és járulékbefizetések elsinkófálását már igencsak rossz néven veszi. Ezért a munkaügyi minisztérium már év elején közölte, úgy módosítaná a Munka Törvénykönyvét, hogy a munkáltatók ne foglalkoztathassák alkalmazottaikat munkaszerződés helyett vállalkozói vagy megbízási szerződéssel, vagyis ne mentesülhessenek a kötelező járulék- és adóterhektől.

A jogszabályt módosították is, így július elsejétől kibővült a munkaügyi felügyelők jogköre. Ennek értelmében az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkaügyi ellenőrei mostaninál részletesebben megvizsgálhatják: egyes vállalkozási vagy megbízási szerződésekben a munkavégzés helye és időtartama, az utasításadási jog és egyéb körülmények szabályozása vajon nem utal-e munkaszerződésre.

Ha munkaruha, akkor munkaviszony

Munkaviszonyra számos apró jel utalhat. Így például az, ha a cég - amely látszólag vállalkozói szerződést kötött a foglalkoztatottakkal - gépkocsit, mobiltelefont, számítógépet, internetelérést, egyenruhát biztosít nekik. Még akár az is, ha ingyenes továbbképzéseket szervez, sorolta a példákat egy szerdai konferencián dr. Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Szövetségének alelnöke. Szintén munkaviszonyra utalhat, ha szabályozzák a szabadságolást, ha a munkát valaki nem saját eszközével végzi, vagy ha a hét végi munkáért külön díjazás jár.

Vannak viszont határesetek is. Így bizonyos szakmák esetében nagyon nehéz megmondani, mi minősül például üzletféltől érkező megrendelésnek, és mi főnöki utasításnak. Ugyancsak nehéz megmondani, hogy a fuvarozóknál meddig tart egy diszpécser koordinátori szerepe, és hol kezdődnek az utasítások.

Ha a munkaügyi felügyelők megállapítják, hogy egy vállalkozói szerződés valójában munkaviszonyra utaló foglalkoztatást takar, akkor azt jogosultak átminősíteni. A munkaügyi felügyelőség már eddig is folytathatott olyan vizsgálatot, amely azt vizsgálta, hogy a foglalkoztató nem polgárjogi szerződés mögé bújtatja-e a munkaviszonyszerű foglalkoztatást, nyilatkozta korábban az Indexnek dr. Kovács Mária, az OMMF osztályvezetője. A törvénymódosítással lehetővé válik, hogy ez a vizsgálat visszamenőleges hatályú legyen egészen addig, ameddig a foglalkoztatás megállapítható.

A társaságok megússzák?

Ebben az esetben a munkaadó munkaügyi bírságra, majd az APEH látogatására, és jó eséllyel adóhátralék kivetésére, valamint újabb bírságra számíthat. Az adóhivatal a számlaadó látszatvállalkozót is felkeresheti. A számlát kiállító vállalkozásnak ugyanis nem kellett volna társasági adót és áfát fizetnie, viszont tetemes személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás és nyugdíjjárulék hiánya keletkezhetett, amelyet ötvenszázalékos büntető bírsággal is megtoldhat az APEH.

Komoly szigorra azonban most még nem kell számítaniuk az érintetteknek - legalábbis ezt ígérik a kormányzati illetékesek. Burány Sándor munkaügyi miniszter múlt heti sajtótájékoztatóján az közölte, hogy a munkaügyi felügyelőségeknek kiadott irányelvek szerint az ellenőrök első esetben csak figyelmeztetnek, büntetés csak akkor várható, ha visszaesőkre bukkannak.

A törvény egy lehetséges értelmezése ráadásul kínál egy olyan kiskaput, amely szerint a betéti társaságok és a közkereseti társaságok beltagjainak, valamint a kft.-k tagjainak a munkaadóval kötött alvállalkozói szerződéseit nem vizsgálja a hatóság. Ez abban az esetben valósul meg, ha az említettek személyes közreműködésre kötelezettek a társaságban.

Kényszervállalkozóból önfoglalkoztató?

Az átmeneti időszak előreláthatólag fél évig, jövő és elejéig tart majd. A munkaügyi minisztérium tervei szerint ugyanis 2004-től bevezetik az - elsősorban német minta alapján "kitalált" - önfoglalkoztatás rendszerét. Azt ugyanis a munkaügyi tárcánál is tudják, hogy vannak olyan munkakörök, amelyeket nem lehet a hagyományos munkajogi keretek szerint betölteni. Ezért a kényszervállalkozóknak nemcsak a "szimpla" munkaviszonyba való átlépés lehetőségét biztosítják, hanem - igaz, a Munka Törvénykönyvének módosításához képest féléves késéssel - egy alternatív foglalkoztatási megoldást is.

Amíg tehát egy takarítónőt elvileg alkalmazottként, munkaszerződéssel kell foglalkoztatni, addig bizonyos munkaköröket önfoglalkoztatók is betölthetnek. Önfoglalkoztatók azok a vállalkozók lehetnek - a jelenlegi tervek szerint a magánszemélyekre nem terjed ki ez a lehetőség -, akik a törvényben felsorolt kitételeknek megfelelnek. Nekik viszont lényegében kötelező lesz az önfoglalkoztatást választani.

Csak azt választhatod, hogy választod

A minisztérium hivatalos álláspontja szerint a megoldás elvileg választható lesz, gyakorlatilag viszont mindenkinek át kell térnie, akit ma munkaviszonyra utaló vállalkozási szerződéssel foglalkoztatnak és aki megfelel a majdani törvényben szereplő öt kritériumnak. Ha valaki ennek ellenére nem így dönt, vállalnia kell annak következményét, hogy a munkaügyi ellenőrzések jogsértést állapítanak meg nála.

Bár az önfoglalkoztatás rendszeréről szóló vitaanyagot már társadalmi vitára bocsátották - a munkaanyag az interneten is elérhető -, egyelőre nem sok konkrétumot tudunk arról, hogy a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek hogyan reagáltak rá. Amit tudunk: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatja az önfoglalkoztatás szabályozását, azt azonban csak összehangolt intézkedéssorozattal tartja megvalósíthatónak. Gúr Nándor, az országgyűlés munkaügyi bizottságának szocialista alelnöke egy szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy számos szakmai érdekvédelmi szervezettől érkeztek "gondolkodásra késztető" javaslatok.

Az önfoglalkoztatással kapcsolatos tervekkel kapcsolatban még számos kérdőjel van. Így nem tudni, mi lesz azokkal, aki a törvényben felsorolt kritériumok közül nem mindegyiknek felelnek meg. Ilyen lehet, ha valakinek a bt.-je például több helyre is ad számlát, nem csak egyre. Különösen abban az esetben kényes ez az ügy, ha egy helyről viszont havi rendszerességgel ugyanakkora pénzt kap, és a kifizetést nem kötik például teljesítési beszámolóhoz.

Problémásnak tűnik emellett az adóztatás rendszere is. A minisztérium tervei szerint idővel a foglalkoztatóknak mindazon közterheket meg kell fizetniük, amelyeket a bérjellegű jövedelem esetén fizetnének. A tárca hároméves átmeneti időszak bevezetését tervezi. Ha ez megvalósul, akkor januártól a foglalkoztató a munkaadói adó- és járulékterhek egyharmadát fizeti meg az önfoglalkoztatókkal kötött vállalkozási szerződés után. Ez viszont könnyen kettős adóztatáshoz vezethet, hiszen a foglalkoztatott a már adózott, félig vállalkozói jövedelme után köteles újabb adót fizetni.

Tízezrek kerülhetnek utcára

Nem csoda, hogy a tervezett változtatásokkal - amelyekkel a minisztérium deklarált célja, hogy tisztább és átláthatóbb viszonyokat teremtsen, ám amelyek most még inkább zavart okoznak és zavarosak - egy internetes felmérés válaszadóinak nyolcvan százaléka nem ért egyet. A felmérés adatait ismertető dr. Kerekes Anikó hozzátette, a válaszadók többségének nyilatkozata alapján fennáll annak veszélye, hogy a kényszervállalkozók nemhogy a munkaerőpiacra nem kerülnek be a változások nyomán, hanem még a foglalkoztatottak köréből is kiesnek.

Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy a mintegy félmillió ember - aki a KSH adati szerint januártól önfoglalkoztató lehet - egy részének arra is fel kell készülnie, hogy januártól állás nélkül marad. Ez akár tízezreket is érinthet, mint ahogyan annak a veszélye is, hogy jelenlegi számlás fizetésüket "bruttósítják", azaz a munkáltató abból fizeti ki a rá háruló közterheket.

A minisztériumban - nem meglepő módon - bizakodóak, nem számítanak arra, hogy a változások jelentősen leépítésekhez vezetnek. Burány Sándor a már említett sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre azt válaszolta: "Nincs ilyen közvetlen, rövidtávú veszély", nem félnek attól, hogy az önfoglalkoztatási rendszer hatására a most kényszervállalkozóként foglalkoztatott munkatársakkal szerződést bontanak a munkaadók.