Magyarok adják a világnak a készpénzt

A lakihegyi adó árnyékában, a Csepel-sziget egyik ipari parkjának hátsó zugában 2005-ben különleges gyár kezdte belakni az egyik jókora csarnokot. A fővárostól délre a több mint százéves múltra visszatekintő NCR talált Kína és India után Magyarországon is telephelyet gyártósorainak. A gyárban a szemünk előtt alakulnak a különféle vasdarabok, fémelemek és high-tech kütyük a napjaink utcaképéhez szervesen hozzátartozó pénzkiadó automatákká.

A legnagyobb legnagyobbja

Az itt székelő NCR Magyarország ugyanis a világ legnagyobb ATM-gyártójának – a 2006-ban 4,6 milliárd dolláros üzleti bevételt elkönyvelő NCR-nek – a legnagyobb üzemét működteti Szigetszentmiklóson. Csak másfél éve kezdték a termelést, ám a nyolcezer négyzetméteres gyárcsarnokot már kinőtték, így a már tíz és félezer négyzetméteres gyárban a mostani több mint hatszáz dolgozóhoz újabb 150 csatlakozik. A csarnok bővítése két héten belül befejeződik, nemrég a dolgozói létszám feltöltését is elkezdték, jelenleg is keresnek dolgozókat, mondja Jack Mannion igazgató, a magyarországi gyár vezetője.

Ő idén júliusban érkezett Szigetszentmiklósra, ezt megelőzően hat évig az NCR pekingi gyárát vezette. Ott ennyi idő alatt kitermeltek egy olyan helyi szakemberekből álló csoportot, amely át tudta venni a gyár irányítását. A cél nálunk is az, hogy három-öt éven belül a ma még részben külföldi menedzsmentet – a skóciai Dundeeból, az NCR első európai gyárának otthont adó városból származó Mannion mellett még két skót szakember van most a magyarországi cég vezetésében – lecseréljék magyarokra.

Gyorsabban Kínánál

Erre Mannion szerint minden esély megvan, a szigetszentmiklósi gyár ugyanis brutális növekedést produkált, és szerinte ez elsősorban dolgozóik munkafegyelmének, munkakultúrájának és tehetségének köszönhető. Bár üzleti titkokra hivatkozva nemigen közöltek konkrét adatokat, Mannion előző munkahelyével összehasonlítva azt mondta: a kínai gyár a hat év alatt soha nem fejlődött olyan tempóban, mint a szigetszentmiklósi az elmúlt egy évben. Pedig Magyarország kisebb ország, vetjük közbe, "minden hely kicsi Kínához képest", mondja erre.

Noha világszerte beszélnek a készpénzkímélő fizetési módok elterjedéséről, az NCR-nél ennek egyelőre nem látják a jelét. "Az elmúlt 18 évben sokat hallottam arról, hogy a netbankolás, az e-pénz hogyan fogja visszavetni a tevékenységünket, de az NCR évek óta dinamikusan növekszik" – mondja Mannion. Az 1884-ben a világ első mechanikus pénztárgép-gyártójaként alapított cég – amely az utóbbi húsz évben vezető szerepet tölt be a globális ATM-piacon – tavaly 4,6 milliárd dolláros üzleti bevételt ért el, így futotta arra, hogy a magyarországi gyárra 12 millió eurót költsenek (és évente nagyjából ugyanennyit fizetnek a szigetszentmiklósi üzem beszállítóinak is).

Mára a magyarországi NCR-üzemben készül a legtöbb ATM, ráadásul ennek a gyárnak a legalacsonyabb a költségszintje, sőt a szállítási fegyelem és a termelt minőség mutatói alapján is a legjobb, állítja Mannion. A cégvezető különösen arra büszke, hogy folyamatban van az úgynevezett szállítók által menedzselt raktározás rendszerének bevezetése – legalábbis erre következtetünk abból, hogy többször felidézi ennek fontosságát –, így a gyártócsarnokban mindig csak annyi ATM-alkatrész van, amennyi az aktuális szerelési fázishoz kell.

Ez azért is fontos, mert egy bankautomatában több mint ezer alkatrész van. Hogy pontosan mennyi, azt ugyanúgy üzleti titokként kezelik, mint azt, hogy hány beszállítójuk van – erről csak annyit közöltek, hogy magyar és külföldi, tengerentúli cégek is akadnak köztük, és idővel növelni akarják a magyarországi partnereik számát –, vagy azt, hogy mennyi idő alatt készül el egy automata. Utóbbiról hosszas faggatózás után is csak annyit árult el, hogy kevesebb, mint egy nap alatt, de ez is "üzleti szempontból érzékeny téma", mondja mosolyogva.

Hóember fémből

A sok titkolózás ellenére szívesen megmutatják a gyárat. Az emeleti irodák szintjéről kilépve alánk tárul az ebédidő miatt viszonylag csendes üzem, a jókora belmagasságú teremben csak kevesen dolgoznak, így épp nem látszik, hogy több bankautomata kerül ki innen, mint a pekingi gyárból. A gyár maga egyetlen hatalmas hangár, egy nyolcezer és egy kétezer-ötszáz négyzetméteres csarnokból áll, a kisebbikben egy ideiglenes szerelősoron az újabb fejlesztésű, ki- és befizetésre egyaránt alkalmas automatákat gyártják tesztjelleggel, míg a nagyobbikban két gyártósoron folyik a zömmel "hagyományos" ATM-ek összeszerelése.

Jack Mannion körbevezet a két csarnokban, az összeszerelés fázisait magyarázva. Egy ATM fölépítése olyan, mintha hóembert alkotnánk. Először is kell egy jókora has: ez lesz a széf, amely a gyomrába kerülő bankjegykazettákat őrzi, erre kerül rá a fej, amin az ATM "érzékszervei" vannak. Típustól függően a széfek akár egytonnásak is lehetnek, csak az ajtajuk két-három centiméter vastag acéllemez, a test pedig négy-öt centi vastag falú doboz. A terem elején raklapokon áll vagy öt ilyen méterszer méteres acéldoboz, a szerelőszalag tizennégy fázisánál pedig már az összeszereltség különböző szakaszaiban várakoznak a további félkész szerkezetek.

Soknyelvű üzem

A tárcsás vagy nyomógombos számzárral felszerelt széfek is a beszállítóktól érkeznek a gyárba, csakúgy, mint a hóember fejének mondható felépítmény elemei. Egy fiatal nő a klaviatúrákat szereli össze, tőle pár méterre van az egyetlen teljesen automatikus gépezet a csarnokban: a számokat és a célország nyelvén írt szavakat (Rendben, Törlés, Javítás) lézerrel gravírozzák a billentyűkbe és nyomógombokba.

"A gyártósoron Írországba, Olaszországba, Törökországba, Hollandiába, Nagy-Britanniába, Oroszországba szánt automatákkal találkoztunk – itt ugyanis minden automata megrendelésre készül. Ez nem olyan, mint egy tévégyár, hogy legyártunk nagy mennyiséget három-négy féle termékből, aztán a kereskedőink eladják őket. Mi akkor kezdünk el gyártani, ha már megvan a vevő, mivel az automatáink egyedi igények alapján készülnek, a beszerelt hardvertől kezdve a ráragasztott matricával bezárólag" – mondja Mannion, aki David Hill termelésvezető és Kemény Ágnes személyzeti vezető társaságában kísér végig minket a gyáron.

A legmodernebb manufaktúra

A gyáron, ami kis túlzással egy manufaktúra képét mutatja – persze a legmodernebb technológiájú manufaktúráét –, a lézergravírozó az egyetlen robot, minden mást kézi szerszámokkal szerelnek az ATM-ekbe.

A többmázsás szerkezetek két futószalagon mennek át a dolgozók kezei közt, bár a "futó" helyett inkább a "ballagó" szó lenne helytálló, mivel a padlóba süllyesztett gyártószalag igen lassan mozog. Ebből adódóan nem tűnik igazán stresszesnek a szalag mellett dolgozni, bár a padlóra festett csíkok megmutatják, hogy mikor kezdődik a következő fázis, azaz, hogy meddig kell mindenképp befejezni a kiszabott munkafolyamatot.

Plug and play készpénzgyár

A szalag elején a fémmegmunkálás az első fázis, a széfbe a megfelelő helyeken furatokat vájnak, amikbe a rögzítő csavarok kerülnek. Majd ráillesztik a testre a fejrészt, amibe a következő stációk folyamán az elektronikus berendezéseket, így a monitort, a kártyaolvasót, a bizonylatnyomtatót és a szoftvert kezelő számítógépet rejtik. A készre szerelt ATM-ek ezután a tesztelősorra kerülnek, ahol feltöltik rájuk az NCR saját szoftverét, amivel az automaták működési funkcióit vizsgálják a dolgozók a szigorúan megadott szempontok szerint.

Az egyik munkás épp a kártyaolvasót és a printert teszteli, az ehhez szükséges utasításokat egy kis monitorról olvassa. A tesztek végeztével telepítik a bank saját szoftverét – amit a megrendelő elküld a cégnek –, és ezzel kész is a "plug and play" termék. Végül jön a csomagolás, és mivel nemcsak nyersanyag-, de készáruraktár sincs, a Made In Hungary feliratú, súlyos dobozokat egyenesen az épület oldalához dokkolt kamionokba hordják a villás targoncák.

Az elkészült és tesztelt automatákat fél órán belül elszállítják a gyárból, idézi fel ismét Mannion a szállítói raktározás előnyeit. És ha már előnyök, nem tudjuk nem megkérdezni, miért éppen Magyarországot választották két éve, milyen érvek szóltak mellettünk. Gyanúnk ellenére nem az állami milliárdok: az NCR egyetlen fillérnyi állami támogatást sem kapott a gyár idetelepítéséhez, bár azt még fontolgatják, hogy a mostani bővítéshez igényeljenek-e valamilyen dotációt.

Jól fekszünk

A skót üzletember viszont akár országmenedzsernek is elmehetne az NCR-es pályafutás után, ugyanis hiába kezdi azzal, hogy egy helyszín kiválasztásánál pozitív és negatív tényezőket is mérlegelni kell, végül többszöri kérdésünk ellenére is csak a pozitívumokról beszél. Így első helyen említi, hogy az ország közlekedési-szállítási szempontból nagyon jó helyen van Európában – könnyen el tudják látni már meglévő nyugati és nagy fejlődés előtt álló keleti piacaikat –, továbbá azt, hogy itt jó az infrastruktúra. A döntésük helyességét igazolja szerinte az is, hogy a magyarok tehetségének köszönhetően gyorsan sikerült kiépíteniük egy sikeres csapatot, míg a negatívumokat firtató kérdésre azt mondja, bár csak négy hónapja van itt, úgy érzi, ha neki kellene most letelepítenie a gyárat, ugyanezt csinálná.

A szigetszentmiklósi gyárból a világ több mint nyolcvan országába szállítottak már automatákat – holott eredetileg csak Magyarország és a kelet-közép-európai térség ellátása volt a céljuk –, a cég több mint száz bankkal van szerződésben. Magyarországon is nagyon sok NCR-gyártású automata van, de azt nem tudtuk meg, pontosan hány. Üzleti titokra hivatkozva azt sem árulták el, hány magyarországi bank és melyek rendeltek már tőlük automatákat. Egy korábbi sajtóanyagban egyedül az Allianz Bankot nevezték meg a legutóbbi ügyfélként, de 1700 ATM-et szállítottak az OTP-nek is (beleértve a metróállomásokon, plázákban felállított pénzkiadókat).

Befizetés boríték nélkül

Nemcsak hagyományos, pénzkivételi alapfunkciók ellátására alkalmas, alacsony költséggel üzemeltethető automaták készülnek itt, hanem igazi csúcsmodellek is. A kisebbik teremben – azaz a nemrég bővített gyárrészben – javában szerelik, tesztelik és csomagolják azokat az újabb fejlesztésű gépeket, amelyekbe akár egyenesen a farzsebünkből belegyömöszölhetjük a nálunk lévő felesleges gurigákat.

Az NCR tervei szerint – magyar bankokkal közreműködve – már jövőre bevezetik hazánkban is az úgynevezett intelligent deposit (intelligens letét) elnevezésű technológiát. Ennek az a lényege, hogy az ügyfelek boríték nélkül, közvetlenül az ATM-ben helyezhetik el a betétet. A befizetett pénzt akár már a következő ügyfél is felveheti, így ritkábban kell az ATM-et újratölteni. Ezek a gépek már megjelenésükben és biztonsági megoldásaikban is különböznek a most utcákon, bankokban látott ATM-ektől, némiképp mutatva, hogy a bankautomata-dizájnerek és -fejlesztők megdolgoznak a pénzükért.

Számla- és bírságautomata Romániába

A bankok a fentieken kívül további szolgáltatásokkal is bővíthetik ATM-eket, az NCR például a Citibank Romania megrendelésére olyan automatát készített, amely tizenötféle számla kifizetését teszi lehetővé a telefon- és energiaszámláktól egészen a gyorshajtási büntetésekig. A gyárban hasonló, Olaszországba szánt, csomagolás előtt álló automatákat vehettünk szemügyre, a numerikus billentyűzet mellett teljes qwerty-klaviatúrát találtunk, és bár e-mailezni egyelőre még nem lehet rajtuk, szöveges adatok bevitelére – például egy biztosítási szerződés megkötésére – már alkalmasak.

A cégnél betanított munkások – a képzésüket házon belül oldották meg –, szakmunkások, termelésirányító technikusok és mérnökök egyaránt dolgoznak, kutatás-fejlesztési tevékenységet azonban egyelőre nem végeznek. A dolgozók fizetése ismét "üzleti szempontból érzékeny téma", de Kemény Ágnes szerint az, hogy másfél év alatt fel tudták tölteni a létszámot egy gyakran munkaerőhiánnyal küszködő régióban, jelzi, hogy az alapbérből és teljesítmény alapján járó bónuszokból álló juttatásaik versenyképesek.

Nem csoda tehát, hogy – más globálmultikkal ellentétben – az NCR gyárában viszonylag alacsony a fluktuáció, de ez talán valahol összhangban is van azzal, hogy az átlag ATM élettartama is jóval hosszabb, mint fogyasztói társadalmunk egyes tartós fogyasztási cikkeié. "Egy ATM életciklusa nagyban függ attól, hogy szabadban vagy egy bankban áll, illetve, hogy mennyire forgalmas helyen működik. Ezektől függően akár 15 évig is használható" – mondta Mannion, aki azonban a Budapesten töltött négy hónapja alatt már látott olyan NCR-es automatát, amelyet még 1990-ben fejlesztettek ki.