Bertalan
11 °C
27 °C

Londonban vagy Szófiában vegyünk inkább lakást?

2006.07.13. 14:52
London, Dublin vagy Párizs a magyra pénztárcához mérve nagyon drága, de Prágában is megkérik a lakások árát, mióta igazi turistaközpont lett a cseh főváros. A bolgároknak kell a legtöbbet spórolniuk, hogy lakáshoz jussanak, míg Budapesten egy apró lakás már háromévnyi fizetésből is összejöhet.

Milyen árkülönbségek vannak az Európai Unió régi, új és leendő tagállamainak fővárosai között? - teszi fel a kérdést lapunkhoz is eljuttatott összeállításában az Otthon Centrum. A használt lakásokra fokuszáló elemzés szerint szembetűnő különbség nemcsak az árakban mutatkozik, hanem abban is, hol milyen tulajdonú ingatlanok vannak piacon.

Az EU-ba készülő Bulgária fővárosában például sok az önkormányzati tulajdon, amit csak néhány éven belül lehet megváltani. Bécsben és Londonban jellemzőbb a lakások bérlése, mint eladása, és a hirdetésekben is kétféle pénzösszeg szerepel: eladási irányár, valamint bérleti díj. Hiszen míg nálunk a lakások 93 százaléka van magántulajdonban, addig Nyugaton ez az arány jellemzően 50-60 százalék körül alakul.

Presztízsingatlanok Bécsben

A Bécsben kínált lakások jellemzően nagyon jó állapotban vannak. A Ringen, a belvárost körülvevő útgyűrűn belüli kerületek kínálata presztízsingatlanokat tartalmaz. Itt a régi, de legtöbbször jól karbantartott nagypolgári épületekben általában hatalmas méretű, főleg 100 és 200 négyzetméter közötti lakásokat árulnak. Előfordul a Budapesten is egyre népszerűbb tetőtér-beépítés, ami egészen új külsőt kölcsönöz a klasszikus belvárosi tömbök tetőzetének.

Ezen a területen az átlagos négyzetméterárak 1 millió forint fölött vannak, de gyakran meghaladják a 2 milliós határt is. A lakások ára legtöbbször kilenc számjeggyel írható le. Egy igen kicsi, 40 négyzetméteres tipikus első lakást ugyanakkor már hatévi nemzeti átlagkeresetből (630 ezer Ft/hó) meg lehet vásárolni. A tágabb belvárosban jóval alacsonyabb, 600-700 ezer forintos négyzetméterárak jellemzőek. A kertvárosban megint kicsit felszöknek a fajlagos árak - ismét 1 millió az átlag. A ritka, 1960-70-es évjáratú, telepszerű beépítésű házakban 400-500 ezer forint a jellemző négyzetméterár, és 90 négyzetméterért itt is csak 5-6 évnyi bruttó bért kell félrerakni.

Drága Dublin, itt vagyunk

Írországban jellemzően nem a lakás tényleges mérete számít, hanem a hálószobák száma, és internetes adatbázisokban is inkább eszerint lehet keresni. Méretükben a dublini lakások elég kicsik más fővárosokhoz képest. A társasháziak mérete ritkán haladja meg a 70 négyzetmétert, és általában a belvárosi részeken is elterjedt sorházi ingatlanok sem nagyobbak 120-nál.

Dublin különlegesen drágának mutatkozik az összes többi európai fővároshoz viszonyítva. Itt a legolcsóbb környéken is közel másfél millió forint felettiek a fajlagos lakóingatlanárak. A kertváros a legdrágább körzet, ahol a 3 millió forintos ár sem egyedülálló. Ezt kivéve az árak 1,3 és 2 millió között ingadoznak. Mivel a fajlagos lakásárak az egekbe szöknek, összértékben az ingatlanok ára - kis méretük ellenére is - kitűnik a nyugat-európai mezőnyből. Mivel a rekord lakásárak mellé 500 ezer forintos havi bruttó bért rakhatunk összehasonlításként, a legolcsóbb, kis méretű lakáshoz is 14-15 évet kellene spórolni - ha hitelfelvétel nélkül akarnánk megvenni.

London, Temze-part

Értékben a brit főváros lakásárai a dubliniakhoz hasonlítanak leginkább. Az összehasonlítást nehezíti, hogy itt még ritkábban lehet négyzetméterben megadott méret adatokra bukkanni; a paramétereket a hálószobák számában adják meg. Az írországinál jó harmadával magasabb átlagbérek miatt a lakások megfizethetősége összességében kedvezőbb (átlagosan 10-17 évnyi spórolás).

Természetesen a londoni City - a város abszolút közepe - a többi európai fővároshoz hasonlóan itt is nagyon magas árú környék, ahol hagyományos társasházi lakásokat értékesítenek. A város összes többi részében jellemzőek a gyakran összetéveszthetően hasonló sorházak és ikerházak. A központnál is drágábbak a lakások a Temze partján, például délnyugaton, ahol - egy friss brit ingatlanstatisztika szerint - 143 millió forint az átlagos lakásár, vagy az északi városrész központjában, ahol 142 millió forint ez a mutató. A város délkeleti és keleti részei a legolcsóbb környékek közé tartoznak a 80-90 milliós átlagárakkal, ám magyar viszonylatban már ezek is megfizethetetlennek tűnnek.

Párizs jó karban

Párizs minden kerületében találunk öreg, nagypolgári típusú épületet. Ezek többnyire szépen karban vannak tartva, és a lakások is relatíve jó állapotúak. Ahogy Nyugat-Európa fővárosaiban, itt is jellemzőbb a lakások bérbe adása, mint eladása, így legtöbbször bérleti és kínálati árat is tartalmaznak az ingatlanértékesítők ajánlatai.

Az egész tágan vett városközpontban jellemzőek az 1 és 2 millió forint közötti fajlagos árak. A legbelső kerületekben és a budapesti V-VI. kerületek belső részeihez hasonlító 16. és 17. kerületben nem ritka a 2 millió forint feletti négyzetméterár. Itt egy kis garzont hét-, egy 220 négyzetméteres nagypolgári lakást viszont már csak 55 évnyi átlagbérből (600 ezer Ft/hó) lehet megvásárolni. A lakások mérete a Budapesten jellemző szóródást mutatja.

Sokba vannak a panelek

Prága az utóbbi években Közép-Európa turistaközpontja lett, ami az ingatlanok áraiban is megmutatkozik, legalábbis Budapesttel összehasonlítva. A város történelmi központjában - elég nagy szórással - 500 ezer és 1 millió forintos négyzetméterár között lehet lakásokat találni a gyakran több száz éves házakban.

A többi belső kerületben az ár 250 és 700 ezer forint körül alakul. Itt egy átlagos lakást 11-14 évnyi spórolással vásárolhatunk meg a 170 ezer forintos - a magyarországinál hajszálnyival magasabb - bruttó átlagbérrel kalkulálva. A hirdetésekben megjelenő panelárak meglepő módon 20-40 százalékkal magasabbak a budapestinél, 250 és 300 ezer forint között ingadoznak fajlagosan.

Spórolni hatvan évet

Szófiában a kínált lakások legnagyobb része a XX. század második felének különböző évtizedeiben épült paneltömbökben található, amelyek a város minden részét meghatározzák. A panellakások gyakran még önkormányzati tulajdonban vannak, és évek kérdése, míg lakójuk tulajdonába kerül. A fajlagos árak itt is a központban a legmagasabbak, ám csak 300 és 350 ezer forint között ingadoznak négyzetméterenként. Más helyeken 180-200 ezer forint az átlagos ár.

A panelárak viszont a budapestihez nagyon hasonlóan 180 és 200 ezer közöttiek. Sajnálatos módon a lakások megfizethetősége a vizsgált városok közül itt a legkedvezőtlenebb. A 45 ezer forintos átlagbért félrerakva is 15 év alatt csak egy másfél szobás panellakást vehetünk. Egy központban lévő tágas lakásért viszont 50-60 évet kell spórolni.

Csepeltől a budai hegyekig

Budapesten a szigorúan vett belvárosban (Pesten az V., Budán az I. kerületben) általában 300 és 800 ezer forint között szóródnak a négyzetméterárak. A dunai panorámás, jó állapotú nagypolgári lakások esetében ez kicsivel 1 millió fölé is kúszhat, ám ez szűk kínálatot jelent. Ezen a központi részen egy garzonlakás 7-8 évnyi "totális" spórolással vásárolható meg (165 ezer Ft/hó bruttó átlagbér mellett), míg egy nagy méretű, frekventált helyen lévő luxuslakásért több mint 100 évnyi bérünket kellene félretenni.

A tágabb belvárosban bőséges a kínálat a 250-350 ezer forint közötti kategóriában. A panelárak városszerte 170-230 ezer között mozognak, ám elitlakótelepeken a 300 ezres határt is elérhetik. A városszerte legolcsóbb - de lakható! -, 6 millió Ft körüli áron kínált panel- és téglalakások megvásárlásához 3 évnyi spórolás szükséges. Kertvárosi családi házak (Csepeltől a budai hegyekig) 200-400 ezer forintos fajlagos áron kaphatók. Itt az extra luxuskategória is nagyon ritkán megy 700 ezer fölé. Mivel a méretek természetesen nagyobbak, mint a lakásoké, általában hosszabb ideig kell gyűjtögetni rájuk.