Mária
-7 °C
3 °C

Londonban vagy Szófiában vegyünk inkább lakást?

2006.07.13. 14:52
London, Dublin vagy Párizs a magyra pénztárcához mérve nagyon drága, de Prágában is megkérik a lakások árát, mióta igazi turistaközpont lett a cseh főváros. A bolgároknak kell a legtöbbet spórolniuk, hogy lakáshoz jussanak, míg Budapesten egy apró lakás már háromévnyi fizetésből is összejöhet.

Milyen árkülönbségek vannak az Európai Unió régi, új és leendő tagállamainak fővárosai között? - teszi fel a kérdést lapunkhoz is eljuttatott összeállításában az Otthon Centrum. A használt lakásokra fokuszáló elemzés szerint szembetűnő különbség nemcsak az árakban mutatkozik, hanem abban is, hol milyen tulajdonú ingatlanok vannak piacon.

Az EU-ba készülő Bulgária fővárosában például sok az önkormányzati tulajdon, amit csak néhány éven belül lehet megváltani. Bécsben és Londonban jellemzőbb a lakások bérlése, mint eladása, és a hirdetésekben is kétféle pénzösszeg szerepel: eladási irányár, valamint bérleti díj. Hiszen míg nálunk a lakások 93 százaléka van magántulajdonban, addig Nyugaton ez az arány jellemzően 50-60 százalék körül alakul.

Presztízsingatlanok Bécsben

A Bécsben kínált lakások jellemzően nagyon jó állapotban vannak. A Ringen, a belvárost körülvevő útgyűrűn belüli kerületek kínálata presztízsingatlanokat tartalmaz. Itt a régi, de legtöbbször jól karbantartott nagypolgári épületekben általában hatalmas méretű, főleg 100 és 200 négyzetméter közötti lakásokat árulnak. Előfordul a Budapesten is egyre népszerűbb tetőtér-beépítés, ami egészen új külsőt kölcsönöz a klasszikus belvárosi tömbök tetőzetének.

Ezen a területen az átlagos négyzetméterárak 1 millió forint fölött vannak, de gyakran meghaladják a 2 milliós határt is. A lakások ára legtöbbször kilenc számjeggyel írható le. Egy igen kicsi, 40 négyzetméteres tipikus első lakást ugyanakkor már hatévi nemzeti átlagkeresetből (630 ezer Ft/hó) meg lehet vásárolni. A tágabb belvárosban jóval alacsonyabb, 600-700 ezer forintos négyzetméterárak jellemzőek. A kertvárosban megint kicsit felszöknek a fajlagos árak - ismét 1 millió az átlag. A ritka, 1960-70-es évjáratú, telepszerű beépítésű házakban 400-500 ezer forint a jellemző négyzetméterár, és 90 négyzetméterért itt is csak 5-6 évnyi bruttó bért kell félrerakni.

Drága Dublin, itt vagyunk

Írországban jellemzően nem a lakás tényleges mérete számít, hanem a hálószobák száma, és internetes adatbázisokban is inkább eszerint lehet keresni. Méretükben a dublini lakások elég kicsik más fővárosokhoz képest. A társasháziak mérete ritkán haladja meg a 70 négyzetmétert, és általában a belvárosi részeken is elterjedt sorházi ingatlanok sem nagyobbak 120-nál.

Dublin különlegesen drágának mutatkozik az összes többi európai fővároshoz viszonyítva. Itt a legolcsóbb környéken is közel másfél millió forint felettiek a fajlagos lakóingatlanárak. A kertváros a legdrágább körzet, ahol a 3 millió forintos ár sem egyedülálló. Ezt kivéve az árak 1,3 és 2 millió között ingadoznak. Mivel a fajlagos lakásárak az egekbe szöknek, összértékben az ingatlanok ára - kis méretük ellenére is - kitűnik a nyugat-európai mezőnyből. Mivel a rekord lakásárak mellé 500 ezer forintos havi bruttó bért rakhatunk összehasonlításként, a legolcsóbb, kis méretű lakáshoz is 14-15 évet kellene spórolni - ha hitelfelvétel nélkül akarnánk megvenni.

London, Temze-part

Értékben a brit főváros lakásárai a dubliniakhoz hasonlítanak leginkább. Az összehasonlítást nehezíti, hogy itt még ritkábban lehet négyzetméterben megadott méret adatokra bukkanni; a paramétereket a hálószobák számában adják meg. Az írországinál jó harmadával magasabb átlagbérek miatt a lakások megfizethetősége összességében kedvezőbb (átlagosan 10-17 évnyi spórolás).

Természetesen a londoni City - a város abszolút közepe - a többi európai fővároshoz hasonlóan itt is nagyon magas árú környék, ahol hagyományos társasházi lakásokat értékesítenek. A város összes többi részében jellemzőek a gyakran összetéveszthetően hasonló sorházak és ikerházak. A központnál is drágábbak a lakások a Temze partján, például délnyugaton, ahol - egy friss brit ingatlanstatisztika szerint - 143 millió forint az átlagos lakásár, vagy az északi városrész központjában, ahol 142 millió forint ez a mutató. A város délkeleti és keleti részei a legolcsóbb környékek közé tartoznak a 80-90 milliós átlagárakkal, ám magyar viszonylatban már ezek is megfizethetetlennek tűnnek.

Párizs jó karban

Párizs minden kerületében találunk öreg, nagypolgári típusú épületet. Ezek többnyire szépen karban vannak tartva, és a lakások is relatíve jó állapotúak. Ahogy Nyugat-Európa fővárosaiban, itt is jellemzőbb a lakások bérbe adása, mint eladása, így legtöbbször bérleti és kínálati árat is tartalmaznak az ingatlanértékesítők ajánlatai.

Az egész tágan vett városközpontban jellemzőek az 1 és 2 millió forint közötti fajlagos árak. A legbelső kerületekben és a budapesti V-VI. kerületek belső részeihez hasonlító 16. és 17. kerületben nem ritka a 2 millió forint feletti négyzetméterár. Itt egy kis garzont hét-, egy 220 négyzetméteres nagypolgári lakást viszont már csak 55 évnyi átlagbérből (600 ezer Ft/hó) lehet megvásárolni. A lakások mérete a Budapesten jellemző szóródást mutatja.

Sokba vannak a panelek

Prága az utóbbi években Közép-Európa turistaközpontja lett, ami az ingatlanok áraiban is megmutatkozik, legalábbis Budapesttel összehasonlítva. A város történelmi központjában - elég nagy szórással - 500 ezer és 1 millió forintos négyzetméterár között lehet lakásokat találni a gyakran több száz éves házakban.

A többi belső kerületben az ár 250 és 700 ezer forint körül alakul. Itt egy átlagos lakást 11-14 évnyi spórolással vásárolhatunk meg a 170 ezer forintos - a magyarországinál hajszálnyival magasabb - bruttó átlagbérrel kalkulálva. A hirdetésekben megjelenő panelárak meglepő módon 20-40 százalékkal magasabbak a budapestinél, 250 és 300 ezer forint között ingadoznak fajlagosan.

Spórolni hatvan évet

Szófiában a kínált lakások legnagyobb része a XX. század második felének különböző évtizedeiben épült paneltömbökben található, amelyek a város minden részét meghatározzák. A panellakások gyakran még önkormányzati tulajdonban vannak, és évek kérdése, míg lakójuk tulajdonába kerül. A fajlagos árak itt is a központban a legmagasabbak, ám csak 300 és 350 ezer forint között ingadoznak négyzetméterenként. Más helyeken 180-200 ezer forint az átlagos ár.

A panelárak viszont a budapestihez nagyon hasonlóan 180 és 200 ezer közöttiek. Sajnálatos módon a lakások megfizethetősége a vizsgált városok közül itt a legkedvezőtlenebb. A 45 ezer forintos átlagbért félrerakva is 15 év alatt csak egy másfél szobás panellakást vehetünk. Egy központban lévő tágas lakásért viszont 50-60 évet kell spórolni.

Csepeltől a budai hegyekig

Budapesten a szigorúan vett belvárosban (Pesten az V., Budán az I. kerületben) általában 300 és 800 ezer forint között szóródnak a négyzetméterárak. A dunai panorámás, jó állapotú nagypolgári lakások esetében ez kicsivel 1 millió fölé is kúszhat, ám ez szűk kínálatot jelent. Ezen a központi részen egy garzonlakás 7-8 évnyi "totális" spórolással vásárolható meg (165 ezer Ft/hó bruttó átlagbér mellett), míg egy nagy méretű, frekventált helyen lévő luxuslakásért több mint 100 évnyi bérünket kellene félretenni.

A tágabb belvárosban bőséges a kínálat a 250-350 ezer forint közötti kategóriában. A panelárak városszerte 170-230 ezer között mozognak, ám elitlakótelepeken a 300 ezres határt is elérhetik. A városszerte legolcsóbb - de lakható! -, 6 millió Ft körüli áron kínált panel- és téglalakások megvásárlásához 3 évnyi spórolás szükséges. Kertvárosi családi házak (Csepeltől a budai hegyekig) 200-400 ezer forintos fajlagos áron kaphatók. Itt az extra luxuskategória is nagyon ritkán megy 700 ezer fölé. Mivel a méretek természetesen nagyobbak, mint a lakásoké, általában hosszabb ideig kell gyűjtögetni rájuk.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.