További Magyar cikkek
Szerencsejátékok internetes szervezésére alkalmas informatikai rendszer fejlesztésére, szállítására vár ajánlatokat a Szerencsejáték Zrt. egy május 24-ei határidővel kiírt pályázati felhívás szerint – írta meg a Népszabadság. A lapnak Somorai László, a társaság szóvivője azt mondta, "bármilyen internetes alapú játék szóba jöhet, és bizony az sincs kizárva, hogy a magyar nyelven is elérhető nemzetközi internetes sportfogadási oldalalaknak konkurenciát jelentő site is létrejön". Hogy mikor, egyelőre kérdéses, mindenesetre az Index korábban beszámolt róla, hogy a Szerencsejáték Zrt. több mint egy évet csúszott a tervezett internetes játékok beindításával.
Újra beszólt az EU
Most egyfajta lépéskényszerben vannak: az Európai Bizottság tavaly április után néhány héttel ezelőtt ismételten felszólította Magyarországot, módosítsa az uniós jogot sértő, a más tagországokban bejegyzett szerencsejátékok működésének korlátozására vonatkozó szabályait. A második, úgynevezett indokolt véleményre a kormánynak – illetve a hasonló felszólítást kapott Finnországnak és Dániának – két hónap alatt, május végéig kell reagálnia, de érdemi mozgástere nincs. Ha el akarja kerülni az uniós jog szerinti következő lépést, az ország perbe hívását, maximum azzal játszhat, mennyi időt kér még a szabályozás módosítására, azaz a mostani tiltások fenntartására.
A külföldi szerencsejátékcégek magyarországi működését az állam azért tiltja, hogy biztosítsa saját cégének monopóliumát a piacon. Hivatalos indoklásként korábban az is elhangzott, a polgárokat védi a szabályozás az olyan kiszolgáltatott helyzetektől, amelyekben nehéz vagy csaknem lehetetlen a jogérvényesítés.
A jogérvényesítéssel azonban éppen az államnak akadt problémája. Elvileg, illetve a jogszabályok szerint a külföldön, akár uniós tagországban bejegyzett szerencsejáték-vállalkozások nem hirdethetnek Magyarországon, a hirdetés megrendelőjét és közzétevőjét egyaránt bírsággal sújthatják. A bankok sem működhetnének közre a szerencsejátékokkal kapcsolatos tranzakciók végrehajtásában. Eközben azonban a piac a milliárdos nagyságrendű forgalmat bonyolító két óriással, a Sportingbettel és a Betandwinnel együtt virágzik.
Csak vaktában tüzel az állam
Gyakorlati fellépés ugyanis szinte nincs, mert nem is nagyon lehetne. Egy komolyabb bírság kiszabása esetén az érintettek az uniós bíróságig vinnék az ügyet, ahol az állam veszítene. A bankoknak még erre sincs szükségük. Miközben a Pénzügyminisztérium javaslata nyomán a tranzakciós tilalmat a parlament még 2005-ben elfogadta, azóta sem készült el a minisztériumban az a végrehajtási rendelet, melyből kiderülne, kinek hogyan kellene ellenőrizni és milyen módon lehetne szankcionálni a tilalom megszegését. Más kérdés, hogy a bankok alighanem szintén uniós bíróság elé vinnék az ügyet, ha az állam a látszattörvényt komolyan akarná venni. Egyrészt az átutalások, a kártyatranzakciók szűréséhez tudniuk kéne, mely számlaszámok azok, amelyek tilalom alá esnek, illetve ezután technikai fejlesztésre lenne szükség a szűréshez. Aminek következményeképpen az ügyfelek bizalomvesztése mellett a szerencsejátékcégek részéről akár –megint csak az uniós jog alapján – perekre is számíthatnának.
Azaz az unió újabb figyelmeztetése nyomán maximum az a helyzet szűnik meg Magyarországon, hogy a gyakorlatban végrehajthatatlan szabályozást papírforma szerint is felszámolják. A döntés lökést adhat a Szerencsejáték Zrt.-nek már ma is komoly konkurenciát jelentő, online sportfogadást országhatároktól függetlenül kínáló cégeknek. Ezek magyarországi forgalma azonban már bőven meghaladta azt a szintet, hogy érdemi változásról lehessen majd beszélni. Ráadásul ha a hazai állami vállalat bele is vág érdemi sportfogadási játék fejlesztésébe, aligha tudja felvenni a versenyt az események kínálatában az európai piacot évek óta uraló cégekkel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
