Vegyépszer, minden kormányok barátja

2006.03.03. 00:31
Egy héttel azután, hogy a Vegyépszer a Transelektro-csoport egyik cégének legnagyobb tulajdonosa lett, az állam – azaz a hitelező bankok konzorciuma által támogatott MFB – is bejelentette igényét a holding irányítására. A háttérben nem kell politikai indíttatású villongásokat keresni. Bár az 1951-ben, a Rákosi-érában alapított Vegyiműveket Szerelő Vállalat jogutódja a Fidesz-kabinet autópálya-építési megbízásain izmosodott meg, a mostani kormánnyal is jó viszonyt ápol, 2003 után tavaly is ők szerezték a legtöbb pénzt a közbeszerzési tendereken.

Kié most a Transelektro? Erre a látszólag egyszerű kérdésre csöppent sem könnyű válaszolni. Az ipari holdingot privatizálása óta az év elejéig Székely Péter birtokolta. A cégért most versenyfutásba kezdett az abba eddig több mint 22 milliárd forintot belelapátoló magyar állam – vagyis az állam képviseletében a hitelező bankokkal összefogva az MFB-csoport – és az elmúlt években főként állami beruházások fővállalkozójaként ismert Vegyépszer.

Ipari konszern banki kézben

A Vegyépszer a múlt héten Transelektro Management Vagyonkezelő (TMV) Kft.-ben vásárolt 48 százalékos részesedést, és ezzel a csoport irányításában meghatározó szerepet játszó cég legnagyobb tulajdonosává vált. A Vegyépszer ezzel lényegében döntő befolyást szerzett a Transelekróban – a TMV irányítja a csoport mindkét nagy holdingját, az ingatlanbefektetésit, valamint az ipari és kereskedelmit is –, amivel tovább növelheti a súlyát a magyar iparban.

Enek a szándéknak az érvényesülését akadályozhatja meg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) – és a pénzintézethez tartozó állami bankcsoport –, amely 2004 óta már csaknem 25 milliárd forintot költött a Transelektróra. Az MFB egy korábbi tőkejuttatási programmal 42 százalékos tulajdonrészt szerzett az ipari és kereskedelmi holdinghoz tartozó Ganz Transelektro Villamossági (GTV) Rt.-ben (a holding további meghatározó cégei a Ganz Transelektro Közlekedési Rt., a Transelektro Energetikai Rt. és az Intrans Kft.).

Lapinformációk szerint az állami bankcsoport nem nézi jó szemmel, hogy elveszíti az irányítást a közpénzekből többször kistafírozott holding fölött, ezért szeretné a GTV-ben 51 százalékra növelni a részesedését. Információink szerint a hitelező bankok konzorciuma jelöli ki majd azt a társaságot, amelyik megkapja a GTV 9 százalékát, és így a pénzintézetek és az MFB többségbe kerülhetnek. Úgy tudjuk, hogy amíg ez meg nem történik, addig nem folyósítják a Transelektrónak az igényelt hárommilliárdos hitelt.

Ha MFB-nek és a bankoknak sikerül a GTV-ben többséget szerezniük, információink szerint a Transelektro-csoport valamennyi iparvállalkozását a GTV köré szerveződő konszernbe tömörítik. Ebben az esetben a Vegyépszer a TMV-ben szerzett tulajdonával legfeljebb az ingatlanhasznosításra gyakorolhat befolyást.

Nem politikai ügy

A cég előéletének ismeretében nem lenne meglepő, ha a Vegyépszer elsősorban a Transelektro ingatlanvagyonára pályázna. Az MFB–Vegyépszer-versenyfutás hátterében információink szerint nincsenek politikai motívumok. Bár a Vegyépszer a Fidesz-kormány versenyeztetés nélküli autópálya-megbízásainak köszönheti megerősödését, a cég jó kapcsolatokat ápol a most leköszönő kabinettel is. Ha az elnyert összegeket vizsgáljuk, a 2003-as 65 milliárddal, valamint a 2005-ös 48,3 milliárddal is a Vegyépszer szerepelt a legeredményesebben a közbeszerzési pályázatokon (2004-ben a nyolcadik volt 35,2 milliárddal).

Az ügyes, minden oldal felé nyitott politizálásra való képesség nem meglepő, ha tudjuk, ki alapította a céget. A Vegyépszer jogelődjét, a Vegyiműveket Szerelő Vállalatot (Vegyszer) 1951-ben, a Rákosi-éra bányaügyi minisztere, Czottner Sándor hozta létre. A Weiss Manfréd Művek géplakatosából lett miniszter volt 1956-ban egyetlen politikus, aki az október 23-án megbuktatott Hegedűs-, valamint a forradalmi Nagy Imre-kormánynak is tagja volt. Sőt 1957-től '63-as nyugdíjazásáig a forradalmat leverő Kádár-kabinetben is jutott neki egy bársonyszék, akkor a nehézipari minisztériumot vezette.

A Vegyszer a rendszerváltásig nem túl mozgalmas pályát járt be. Az 1972-ben Vegyépszerré átnevezett, 1991-ben részvénytársasággá alakított vállalat fokozatosan hagyta el a vegyipari profilt, és vált az ország egyik legnagyobb építőipari cégévé. Az 1994-es privatizálás után csak nagy nehézségek árán sikerült lebontani a merev, költségesen működő szervezetet. Ez elsősorban azért vált szükségessé, mert a cég elveszítette legfontosabb, szovjetunióbeli piacait, ami komoly likviditási nehézségeket okozott (akárcsak a veszteséges Főtaxi megszerzése). Az átszervezés több száz fő elbocsátásával járt – derül ki a társaság stratégiájáról szóló dokumentumból –, de a cég fő problémáján, a tőkehiányon ez sem segített.

Egyet jobbra

A cégen az átszervezés sem segített, a mentőövet, akárcsak most a Transelektrónak, minden kormányok kedvenc házibankja, az MFB dobta a fuldoklónak. A Vegyépszer 1999-ben egymilliárd forint névértékű, ötéves futamidejű kötvényt bocsátott ki, az egész csomagot az MFB jegyzett le. Az állami bank cserében aranyrészvényt, vagyis minden fontos kérdésben vétójogot kapott.

A Vegyépszer főprofilja ekkor már az építőipari fővállalkozás volt, bevételei túlnyomórészt autópálya-építési és felújítási megbízásokból származtak. Megépíthette az M3-as Füzesabony és Polgár közötti szakaszát, az M9-es szekszárdi hídját, és természetesen az M7-es felújítására is ez a cég kapott megbízást. A cégnek a Betonúttal alkotott konzorciuma több mint 300 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott autópályákra, útépítésekre és egyéb beruházásokra (például stadionok építésére). Nem csoda, hogy a ma már az elnök-vezérigazgatói székben ülő korábbi vezérigazdató, Tímár Gyula 2002 januárjában már úgy vélekedett, hogy cége túlélne egy kormányváltást.

Egyet balra

És – ahogy a tények mutatják – túl is élték. Igaz, távozott az elnöki székből Nagy Elek, aki az Antall-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsosa volt, együtt dolgozott Matolcsy Györggyel, és a Regioinvest Rt. igazgatóságában Boros Imrével, valamint azzal a Cséfalvay Zoltánnal, aki 2000–2002 között a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára volt, míg jelenleg a Fidesz gazdasági konzultációjának a szóvivője.

Ezen túlmenően azonban a cég túl nagy sokk nélkül átvészelte a 2002-es kormányváltást. Bár a választási év nyarán négy sztrádaépítésre (M7-es: Letenye–Becsehely, Balatonszárszó–Ordacsehi; M70-es; Letenye–Tornyiszentmiklós; M3-as: Polgár–Görbeháza) kiírt, meghívásosnak szánt, de végül nyílt közbeszerzési eljárásként meghirdetett pályázaton még nem vehetett részt, később sikeresen szerepelt a közbeszerzési megbízásokon is. Nemcsak autópályák – például a dunaújvárosi Duna-híd, az M6-os városi vagy az M7-es Ordacsehi és Balatonkeresztúr közötti szakaszának – megépítésére pályázott sikeresen, hanem számos főút építésére is megbízást kapott (például 84-es sárvári elkerülő, 4-es főút négysávúsítás).

Kikacsintanak

A cég az útépítésből származó biztos állami megrendelések – a 2003–2005 közötti 148,3 milliárd – ellenére továbblépésen gondolkodik. Még a 2002-es kormányváltás előtt dédelgette egy jobboldali médiabirodalom létrehozását. Nagy Elek testvérének 1994-ig volt részesedése a Hír Tv-ben és a Magyar Nemzetben is tulajdonos Pro-Aurum Kft.-ben (amely az azóta a Hír Tv-ben felbukkant Csintalan vállalkozásában is rendelkezett részesedéssel). A Pro-Aurum 2004-ben egy budapesti rádió megvásárlását is tervezte, emellett kiadja a Demszky-ellenes jeanos különszámmal elhíresült Budapesti Riportot is.

A Vegyépszerről 2001 végén, 2002 elején jelentek meg olyan hírek, hogy érdeklődik a Népszabadság és a TV2 iránt, végül azonban egyik médiavállalkozásban sem szerzett tulajdonrészt. Amikor 2004-ben a Ringier megszüntette a Magyar Hírlapot, a Vegyépszer bejelentkezett, hogy megveszi a lapkiadói jogokat, de végül nem tudtak megállapodni a vételárról.

A médiabirodalomról dédelgetett álmok mellett a cég az elmúlt években külföldön is próbált terjeszkedni. 2003 májusában iraki beruházást terveztek. A következő évben már a Medgyessy Péterrel kapcsolatban gyakran emlegetett erdélyi vállalkozó, Mudura Sándor segítségével akartak beszállni a romániai sztrádaüzletbe.

A Vegyépszer-tulajdonosok vállalkozásai emellett részesedést akartak vásárolni 2004 őszén a Szolnoki Környéki Takarékszövetkezetben, és 2004-től fokozódott a cég érdeklődése az ingatlanpiac iránt is. Egyebek mellett a Vegyépszer az 1300 lakásos zuglói Paskál lakópark fejlesztője.

Valószínű, hogy a társaság a Transelektro iránt is annak ingatlanvagyona miatt érdeklődik. A Transelektróé a Duna Plaza mögötti terület, ahol ötmilliárdos beruházással 136, 33 és 331 négyzetméter közötti luxuslakás épül a Prestige Towers-projekt keretében. A Szentendrei úton, a Római-fürdőnél tízmilliárd forintért negyvenezer négyzetméternyi lakó- és húszezer négyzetméternyi kereskedelmi területtel rendelkező komplexumot - összesen négyszáz lakást -, Kijevben százezer négyzetméteres bevásárlóközpontot épít a Transelektro.

A Vegyépszer tehát akkor is jól járhat a Transelektro-tulajdonszerzéssel, ha az MFB és a banki konzorcium keménykedése miatt csak a csoport felét, az ingatlanfejlesztési holdingot tudja majd irányítani. És a további jó viszony is megmaradhat a kormánnyal – egy hónapig, választásokig biztosan.