6 milliárd ember még nem influenzás
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt - Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
- Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak
- Csalási és vesztegetési ügy miatt emeltek vádat a világ egyik leggazdagabb embere ellen
- Rendkívül rejtélyes tábornok irányíthatja az észak-koreai katonákat Ukrajnában
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Halálos betegség az influenza?
Nem, de okozhat halálos betegséget.
Érdekes. Én egy csomószor voltam influenzás, de még sohasem haltam meg.
Egy egyszerű influenza is járhat súlyos szövődményekkel. A vírus elleni küzdelem legyengíti az immunrendszert, és ezzel más bakteriális fertőzések is felléphetnek, például tüdőgyulladás, szívizomgyulladás vagy agyhártyagyulladás. Ebben főként a 65 évnél idősebbek, a 2 évesnél kisebb gyermekek, a legyengült szervezetű emberek vagy olyanok halnak meg, akiknek egyéb krónikus betegségeik is vannak.
Hányan halnak meg influenzában?
A világon évente átlagosan 250-500 ezer ember hal meg a 3-6 millió influenzás közöl. Magyarországon általában 300-500 ezren kapják el a vírust, és legfeljebb néhány százan halnak meg, ami kevesebb 1 százaléknál. 1997-ben 100 ezer lakosra számítva 122-en haltak meg, 2005-ben 24-en influenza következtében. Vannak olyan becslések is, hogy 800-2500 olyan haláleset van, amikor influenzás is az ember, de a halálokként ilyenkor az alapbetegséget tüntetik fel. Az eddigi adatok szerint ezer 65 év feletti, egészséges felnőtt közül átlagosan 3 hal meg, de ha van még egy betegségük, akkor a halálozási esély tízszeres, ha kettő, akkor húszszoros. A 65 év alattiaknak mindössze 0,03-0,015 százaléka hal meg influenzában.
És ez az új influenzajárvány halálosabb, mint a normál influenza?
Egyelőre úgy néz ki, hogy nem. Az emberek többsége ezt a betegséget is gond nélkül átvészeli.
Akkor miért haltak meg mégis egy csomóan?
Nem haltak meg egy csomóan. Eddig 30 ember halt meg az 1500 igazolt fertőzött közül.
És ők előtte egészségesek voltak?
Erről nincsenek pontos adatok. Azt a sajtóból lehet tudni, hogy az áldozatok között most nagyobb arányban voltak fiatal és középkorú emberek, mint egy normál influenzánál. Náluk is felfedezhetők voltak azonban egyéb betegségek.
Amikor ez az egész elindult, akkor Mexikóban 150 halottról beszéltek. Hogyhogy most már csak 30 van?
Mexikóban április végén 159-en haltak meg tüdőgyulladásban. Az esetek jelentős részéről azóta bebizonyosodott, hogy azokat nem az új influenzavírus okozta.
Ez a halálozási arány sok vagy kevés?
Ha ezek közül az egyik az anyukád vagy a gyermeked, akkor az nagyon sok. Járványügyi szempontból azonban nem vészes a helyzet. Korábban például a madárinfluenzát, ami főként állatról emberre terjedő fertőzés volt, 421-en kapták meg a világon, de közülük 257-en haltak meg. Az eddigi adatok alapján a mostani influenzánál a fertőzötteknek ugyanúgy kevesebb mint 1 százaléka hal meg, mint az eddig ismert influenzánál.
Na ezt hogy számoltad ki? Ha 1500 fertőzött van és 30-an haltak meg, az biztos nem 1 százalék.
Ezekből a számokból nem érdemes kiolvasni semmit. Egy őszi influenzánál Magyarországon mindössze néhány tíz laboratóriumilag igazolt eset van. Közben meg azt látod, hogy körülötted mindenki dől ki a láztól. A legtöbben azonban nem mennek el orvoshoz, hanem otthon nyögnek. Szakértők a mostani járványnál úgy számolnak, hogy az ismert eseteknél legalább tízszer több fertőzött lehet.
És ez az influenza mitől más?
Az új H1N1-es vírus által okozott tünetek alig különböznek a hagyományos influenzáétól: 38 fok fölötti láz, fejfájás, izületi fájdalmak, gyengeség, felső légúti megbetegedés jelentkezik.
Azt azért elképzelni is borzasztó, hogy ez a disznókból jön.
A disznókat csak ne bánts, mert ezt nem ők okozzák. A sertések körében ismert állati influenza csak nagyon ritkán fertőz meg embert, a hús fogyasztásával pedig semmiképpen sem kapod el a vírust. A disznók nem tehetnek arról, hogy az új vírus bennük mutálódott emberi-, madár- és sertésinfluenza elemekből. Ezzel egy olyan új, emberi vírus jött létre, amelynek a közvetítéséhez már nem kellenek a sertések: hagyományos cseppfertőzéssel terjed az emberek között.
Ha azt mondod, ez kábé ugyanolyan, mint az eddigi influenza, akkor miért pánikoltatják itt az embereket maszkokkal meg hőkamerákkal?
Miután teljesen új influenzavírusról van szó, ez ellen még senkinek nem alakulhatott ki természetes védettsége, és egyelőre védőoltás sincs ellene. Ezért nem árt óvatosnak lenni.
De miért legyek óvatos én, amikor Magyarországon senki nem fertőződött meg?
Még tényleg nem, de szinte biztos, hogy itt is lesz fertőzés. Ezt a vírust nem lehet kiirtani. A Föld északi féltekéjén most a nyár eleji idő nem kedvez a terjedésének. Elképzelhető, hogy a déli féltekén tud majd jobban fertőzni, ahol hidegre fordul az idő. Aztán lehet, hogy ősszel ide is elér.
És ha ideér, akkor hogyan lehet védekezni ellene?
A legjobb, ha megpróbálod elkerülni, hogy megfertőződj: kerüld a tömeget, gyakran moss kezet és nem puszizkodj fűvel-fával. Ha elkapod a fertőzést, vannak olyan antivirális gyógyszerek, amelyekkel ennél az influenzánál is lehet csillapítani a lázat, és megállítani a szervezetben a vírust. Ha szövődményeid lesznek, azok antibiotikumokkal jól kezelhetők. Két-három hónapon belül talán már védőoltás is lesz. Fennáll azonban a veszély, hogy mire a vakcina elkészül, a vírus újra mutálódik, és megint lesz egy olyan változat, amely ellen nem véd semmi.
Akkor pedig jön a világjárvány és mindenki el fog pusztulni?
Nem. A világjárvány szó nem azt jelenti, hogy valami halálos, hanem azt, hogy egy vírus földrajzilag az egész világon elterjed, és nagy számú betegséget okoz. Hivatalosan egyelőre nincs világjárvány. Eddig csak azt igazolták, hogy a vírus egy régión belül két országban, Mexikóban és az Egyesült Államokban terjed, de már több jel mutat arra, hogy Európán belül is kapták el a fertőzést.
Tehát itt van egy vírus, ami új, de semmivel nem okoz súlyosabb bajt, mint a régi. Miért kellene akkor félnem tőle?
Neked nem kell feltétlenül félned tőle, de az egészségügyi hatóságok más szempontokat is mérlegelnek. Ha lesz egy világjárvány, az nem azért lesz veszélyes, mert hullahegyek fekszenek majd az utcákon. Sokkal inkább attól kell tartani, hogy az új vírus sokkal több embert betegít meg, mint a korábbi. A hazai járványterv azzal számol, hogy a lakosság akár 25-35 százaléka is megkaphatja a fertőzést. Emiatt nemcsak a halottak száma szökhet 10 ezerre, de képzeld el, milyen lesz, amikor Magyarországon több mint 1 millió ember nem tud munkába menni, mert beteg, vagy mert a beteg gyermekét kell ápolnia otthon.
Ha kezelhető és túlélhető a betegség, akkor miért lenne ez súlyos?
A hirtelen fellépő tömeges munkaerőhiány miatt akadozna az ellátás, a közlekedés és a nemzetgazdaság teljesítménye is visszaesne. Becslések szerint egy világjárvány a világ nemzeti össztermékét 5-8 százalékkal csökkentené, az egészségügyi rendszer irtózatos terhelés alá esne, a gyógyszerkiadások az égbe szöknének, leállna a tömegközlekedés, a turizmus és a kereskedelem. Na ilyet tud okozni egy amúgy veszélytelen, 100 nanométeres mikroorganizmus.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
