Natália
-3 °C
7 °C

Kína ugrásra készül?

2005.04.09. 18:52
Valós fenyegetéssé vált Tajvan kínai lerohanása, vélik amerikai katonai elemzők. Kína tíz év alatt ütőképes haditengerészetet épített ki, amely már képes megakadályozni az amerikai flottát Tajvan megvédésében. Az elemzők szerint a pillanatnyi helyzet az, hogy mire az Egyesült Államok reagálni tudna, Tajvan már a kínaiak kezén lenne.

Miközben az amerikai haderőt teljesen leköti az afganisztáni és az iraki rendteremtés és a globális terrorizmus elleni harc, Észak-Korea pedig felrúgta az atomsorompó-megállapodásokat illetve saját nukleáris arzenált fejleszt, az Egyesült Államok hadserege egy újabb fenyegetéssel nézhet szembe, írja a New York Times. Amerikai katonai elemzők szerint az elmúlt tíz évben Kína, az amerikai haderő gyengeségeinek elemzése után sikeresen fejlesztette haderejét, mely így már valós fenyegetést jelent.

Romló esélyek

Kína, atomhatalomként főleg hagyományos hadereje fejlesztésére koncentrált. Kína és az Egyesült Államok fő ütközési pontja Tajvan. A szigetországot Kína egyszerűen lázadó tartománynak tekinti, és egy márciusban elfogadott törvény alapján külön parlamenti felhatalmazás nélkül is háborút indíthat a formális függetlenség kikiáltásának megakadályozására.

Az Egyesült Államok szerződésben garantálta Tajvan függetlenségének megvédését. Bár az amerikai elemzők szerint a kínai hadsereg továbbra sem lenne komoly ellenfele az amerikai haderőnek, Tajvan megvédésére már egyre kevesebb esélye van az Egyesült Államoknak.

Lekésnék a harcokat

Tíz évvel ezelőtt a legtöbb amerikai katonai szakértő még azzal vetette el Tajvan kínai lerohanásának lehetőségét, hogy az egy százhatvan kilométeres gyalogsági úszógyakorlat lenne. Az elmúlt tíz évben azonban Peking erőteljes flottafejlesztésbe fogott, melynek eredményeként most már nemcsak kellő számú kétéltű szállítóharcjárművel rendelkezik, de ezek biztosítására tucatnyi tengeralattjáróval, köztük a víz alóli rakétaindításra képes orosz atom-tengeralattjárókkal is.

A flottafejlesztés eredményeként az amerikai repülőgép-hordozók legfeljebb nyolcszáz kilométerre tudnák megközelíteni Tajvant egy konfliktus esetén. Ez egyben azt is jelenti, hogy az amerikaiak nem tudnák biztosítani a légifölényt a tajvani szoros felett, így a szállítóhajók folyamatosan szállíthatják a partraszálló alakulatokat a szigetre.

Ennél is kilátástalanabb azonban a helyzet. A Timesnak nyilatkozó katonai elemzők szerint pillanatnyilag az első körben riasztható amerikai egységek Guamon és a japán Okinaván állomásoznak. Azaz, véleményük szerint, mire az Egyesült Államok hadserege akcióba lépne, Tajvan már kínai kézen lenne. Ez esetben az Egyesült Államok már csak látszatdöntést hozhat Kína megtámadásáról, a sziget sorsa megpecsételődne.

Japán is beindult

Kína fegyverkezésének azonban csak elsődleges célja Tajvan megszerzése. A tengeralattjáró-beszerzések is jelzik, hogy valójában ázsiai dominanciára tör, írja a New York Times.

"Ha a tajvani válság már a jövő hónapban Kína javára dőlne el, Peking akkor sem állna le a katonai fejlesztésekkel. A vezetés tisztában van vele, hogy mindössze két ország tud gátat szabni Kína dominanciájának, Japán és az Egyesült Államok", nyilatkozta a Timesnak Robert Karniol, a Jane's Defence Weekly védelempolitikai szaklap Ázsia-szakértője.

Ez a lehetőség láthatóan Japánt is aggasztja. Bár a szigetországban a II. világháború után pacifista alkotmányt fogadtak el, az ország az elmúlt években mégis hadserege jelentős fejlesztéséről döntött. A haderőnemek eddigi önálló parancsnokságait amerikai mintára egy vezérkarban vonták össze. A növekvő kínai-japán feszültséget nemcsak a két országban ébredező nacionalizmus jelzi, hanem a kínai tengeralattjárók és a japán őrnaszádok mind gyakoribb fogócskája pár déli, vitatott hovatartozású sziget körül.

Békeharcosok

Kína persze hivatalosan visszautasítja a katonai dominancia megszerzésére törekvés vádját. Akárcsak a Tajvan befenyítésére szolgáló törvény márciusi elfogadásakor, most is a kínai kormány alapvetően békés szándékait hangsúlyozták. "Szükségtelenek az amerikai aggályok, ragaszkodunk a békés fejlődés útjához és nem jelentünk fenyegetést az amerikai érdekekre" - jelentette ki a Timesnak nyilatkozva Liu Csianho, a pekingi külügyminisztérium szóvivője.