EU-csúcs: Orbánék a nyugat ellen

Látszólag két, egymással viaskodó állásponttal érkeznek az uniós államfők és kormányfők Brüsszelbe, hogy megtárgyalják a menekültválságot csütörtök délután. Abban nagy az egyetértés, hogy a mostani, nem működő rendszerrel heteken belül kezdeni kell valamit, viszont máshogy állnának neki a feladatnak.

A soha nem látott egységbe kovácsolt visegrádiak Orbán Viktor vezetésével a macedón határt védenék kerítéssel, az Európai Bizottság kipréselte Görögországból, hogy regisztráljon több menedékkérőt, a nyugat-európai országok a szabálytalan bevándorlást szabályos és felügyelt mederbe terelnék, és Törökországgal együttműködve egy betelepítési terven dolgoznak, ami a hírekkel ellentétben nem titkos és nem kötelező.

Magasrangú EU-s forrásból úgy értesültünk, hogy új döntéseket nem hoznak csütörtök este menekültügyben, viszont mindent elkövetnek, hogy felpörgessék a korábban beindított műveleteket.

Görögország belehúz az utolsó pillanatban

Ezek közül az egyik a menedékkérők regisztrációja a görög-török határon. Görögország rohammunkában tegnapra megépített négy új menekültfogadó „hotspotot”, miután alig több, mint egy hete felszólítást kaptak az Európai Bizottságtól, hogy szedjék össze magukat. Akkor még a tervezett ötből csak egy üzemelt teljes gőzzel, Leszbosz szigetén, most már négy. Reméljük, a csúcstalálkozóra időzített munka megenyhíti az állami vezetőket, akik hónapok óta mérgesek Görögországra, amiért a helyi hatóságok nem végzik a munkájukat.

A brüsszeli nyomásnak és segítségnek köszönhetően januárra Olaszországban már közel 90, Görögországban pedig nagyjából 80 százalékban leveszik a a migránsok ujjlenyomatait a korábbi 36, illetve 8 (!) százalék helyett, írta közleményben az Európai Bizottság.

Görögországot tavaly decemberben sikerült rávenni, hogy fogadja el az uniós országok segítségét a határai megvédéséhez, és már készül a javaslat egy uniós határ- és parti őrségre. Athén külön három hónapos ultimátumot kapott, hogy rázza gatyába a határvédelmét.

Visszaküldik, aki nem menekült

Az ügy másik főszereplője Ankara. Januárban megállapodtak róla, hogy a Törökországon keresztül EU-ba jutott, de menedékstátuszt nem kapó migránsokat visszafogadják a törökök. Szeretnék, ha ez a rendszer már júniusban beindulna. Az ideiglenesen befogadottak azonosító kártyát kapnak, amelyen a biometrikus adataikat (például az ujjlenyomatukat) is rögzítik. Így elvileg később megbízhatóan azonosíthatják, aki tényleg Törökországon át akarna az EU-ba jutni – igaz, diplomáciai forrásból megerősítették a vs.hu értesülését, hogy a török adatbázishoz nincs hozzáférése az EU-nak. A dokumentummal lehet egészségügyi ellátást igényelni, munkát vállalni – bár általában csak alacsony bérért – sőt, akár vállalkozást is lehet indítani, már ha valakinek van ehhez kedve és futja a kimentett vagyonából.

Nem lesz rögtön sokkal könnyebb a dolga az EU-nak akkor sem, ha nyáron tényleg beindul ez a művelet: a menedékre nem jogosultak visszatoloncolására nem automatikusan kerülhet sor, hanem csak akkor, ha az EU területén már lefolytatták a menekültügyi eljárást és a kérvényét elutasították.

„Team Orbán” a macedón kerítés mellett

Lázár János a legutóbbi Kormányinfón arról beszélt, hogy

Az Európai Bizottság ugyanis nem tágít a menekült-áthelyezési kvóták mellől. Valahogyan tehermentesíteni kell ugyanis Görögországot, mert ha enélkül állítják vissza a „dublini rendszert”, amely szerint minden menedékkérővel annak a tagállamnak kell foglalkoznia, ahol először átlépte a közös schengeni határt, akkor – némi uniós segítséggel – a görögöknek egyedül kellene megbirkózniuk több százezernyi ember ellátásával, adataik feldolgozásával és a kérelmük elbírálásával. Nagyjából egy éve derült ki, hogy ez nem működik, innen indult a menekültválság.

Magyarország az egyre inkább belső ellenzékként működő visegrádi négyekkel együtt fekszik keresztbe a brüsszeli intézkedéseknek. A csúcstalálkozó előtti ülésükön azt pedzegették, hogy B-tervként Macedónia és Bulgária déli határán építsenek kerítést. Így a migránsok vagy Görögországban ragadnának, vagy Albánia és a tengerek felé terelnék őket.

A visegrádiak szerint az Orbán Viktor által második védvonalnak nevezett terv nem mond ellent a nyugati álláspontnak, inkább kiegészíti azt. Úgy gondolják, hogy egyedül Törökországra hagyatkozni nem elég, bővíteni kell a fogadókapacitást Macedóniában és Bulgáriában, mert jön a tavasz és a bevándorlók rohama. A miniszterelnökök közös nyilatkozata alapján tisztában vannak az új választóvonalak esetleges megjelenésének kockázataival.

A kerítés ötletével viszont sikerült magukra haragítaniuk Angela Merkel német kancellárt, aki még az Európai Bizottság terveinél is tovább menne. Egy, többnyire nyugati országokból álló csoporttal önkéntes alapon vennének át törökországi menekülteket. Az az ötlet, hogy, ha valaki valóban védelemre szorul, biztosítanák neki, hogy szabályosan eljuthasson az Európai Unióba, és ne kelljen embercsempészekkel üzletelnie. Ezzel talán megelőzhetnék a tengeri tragédiákat is. Tavaly a tengeren eltűnt és meghalt menekültek száma összesen 3770 volt, idén pedig már mostanra 410 ember tűnt el vagy halt meg. 

A terv támogatói tavaly november óta többször is találkoztak. A csoportba tartozó tizenegy uniós vezető, köztük Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellár, valamint Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök a mai csúcs előtt egyeztetett volna Ahmet Davutoğlu török miniszterelnökkel, de a szerdai ankarai merénylet miatt a török fél lemondta a programot. 

Lesz még bőven vita

A francia miniszterelnök napokkal a csúcs előtt közölte, hogy ők az eddig vállaltakon felül nem vesznek át több menedékkérőt. Az önkéntes áttelepítést vállaló országok minicsúcsának házigazdája, Ausztria csak napi 3200 menekültet engedne be, újabb beléptetőkapukat telepít „szárnyakkal” (kerítést hivatalosan a schengeni szabályok miatt húzhat fel) és beállt a V4-es macedón-bolgár határzár ötlete mögé. A bökkenő, hogy Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök nem támogatja Görögország elszigetelését és „karanténná alakítását”.

A helyzetet nehezíti, hogy előbb a britek követeléseiről kellene megállapodni, és a brüsszeli nyilatkozatok alapján ez kemény dió lesz. Várhatóan a következő, márciusi csúcson foglalkoznak majd mélyebben a migrációval, amúgy is akkorra készül el a javaslat a közös határ- és parti őrségre, illetve a dublini rendszer reformjára.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!