Kilenc uniós ország rosszallja leginkább a magyar jogállamiság gyengülését

Kedden tartották a legutóbbi tárgyalási kört a hetes cikkes eljárásban a magyar jogállamiság állapotáról Brüsszelben. Az általános ügyek tanácsa foglalkozik a témával, ahol az EU-s országok Európa-ügyi miniszterei vagy államtitkárai találkoznak havi rendszerességgel.

A tanács kézhez kapta Magyarország írásbeli észrevételeit az Európai Parlament által felvetett problémákat illetően – írták az ülés hivatalos összefoglalójában. Az Európai Bizottság ténybeli tájékoztatást nyújtott a Magyarországgal szemben még függőben lévő kötelezettségszegési eljárásokról.

Az Európai Bizottság minden korábbinál alaposabb tárgyalást javasol

Az EUrologus információi szerint az Európai Bizottság (EB) az ülésen felhívta a figyelmet a magyarországi helyzet súlyosságára, és kiemelt néhány új aggasztó fejleményt, elsőként a Közép-európai Egyetem (CEU) Egyesült Államokban akkreditált programjainak kikényszerített áthelyezését Bécsbe. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió történetében nem volt még rá példa, hogy egy egyetem kénytelen legyen elhagyni egy uniós tagállamot a kormányzat intézkedései és módszeres nyomásgyakorlása miatt. Elszomorító, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásának dacára, és sok érintett világos tiltakozásának ellenére is megtörténhetett ez az eset, húzták alá.

Az Európai Bizottság azt is nyugtalanítónak tartja, hogy november végén egyetlen, kormányközeli kézbe került több száz médiatermék. 

Az EB azt javasolta, hogy osszák témákra a Sargentini-jelentésben szereplő észrevételeket, és mindegyiket egy külön alkalommal tárgyalják meg. Ezekre az ülésekre meghívhatnák azoknak a nemzetközi szervezeteknek, például a Velencei Bizottságnak vagy az EBESZ-nek a képviselőit, amelyektől idéz a jelentés.

Kilenc tagállam nagyon egyetértett

Az EUrologus úgy értesült, hogy kilenc uniós ország kért szót az találkozón, és mindannyian osztották a Bizottság aggályait. Dánia, Franciaország, Hollandia,  Németország és  Svédország  a CEU-val történt eljárás miatt külön is kiemelte a rosszallását.

Rajtuk kívül Belgium,  Finnország,  Luxemburg és Portugália támogatta hangsúlyosan a Magyarországról szóló eljárást.

Magyarország: a CEU marad, a lakosság nagy része ellenzéki médiát olvas

Magyarország visszautasította a CEU-val kapcsolatos vádakat, és rámutatott, hogy az egyetem a jövőben is működhet Magyarországon. A kormányközeli média tulajdonlásának összevonásával kapcsolatban a magyar kormány tájékoztatta a minisztereket, hogy közelmúltban készített felmérések alapján a magyar lakosság negyven százaléka ellenzéki irányultságú médiát fogyaszt.

Magyarország ellenezte azt az ötletet, hogy más nemzetközi szervezetek képviselőit is hívják meg a jövőbeli tárgyalásokra, és azt sem tartotta jogilag megalapozottnak, hogy az Európai Bizottság újabb elemzést készítsen a magyarországi helyzetről. Luxemburg, Németország és Portugália kifejezetten kérte, hogy a Bizottság álljon elő egy tényszerű összefoglalóval.

Ausztria, Románia és Finnország dönt az eljárásról

A Tanács elnökségének a feladata, hogy megtervezze a tárgyalások menetét, és eldöntse, hogy milyen témákban, milyen résztvevőkkel tartja a következő köröket. December végéig Ausztria tölti be ezt a szerepet, január elsejétől Románia lesz a Tanács soros elnöke, jövő júliustól pedig Finnország. A folyamat akármeddig eltarthat. A Lengyelországról szóló hetes cikkes eljárás már majdnem egy éve folyik a Tanácsban.

Az eljárás ezen szakaszának a végén a nemzeti kormányoknak dönteniük kell majd, hogy megalapozottnak tartják-e a Sargentini-jelentésben foglalt aggályokat, és hogy szerintük is rendszerszintű kockázatnak vannak-e kitéve az Európai Unió alapértékei Magyarországon.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép:  Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő (j), a nevét viselő Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Fotó: Patrick Seeger / MTI / EPA)