Azért szeretik Besenyő Pista bácsit, mert ő egy démon

Hol tartod a 2006-ban megkapott lovagkeresztedet?

Otthon elraktam valahová. Legutóbb nyáron volt rajtam, a strandon feltűztem a pólómra. De mindig vittem magammal a kis igazolást, hogy hordhatom, nehogy emiatt állítson meg a rendőr. Az emberek valamiért nem merik felvenni a lovagkeresztet, én családi ünnepeken is hordom. Igaz, legutóbb kiröhögött miatta a nagynéném. De az, hogy lovag vagyok, nekem nagyon fontos. Lovagias vagyok a nőkkel, de nemcsak ez a lényeg, hanem hogy egy fontos küldetésem van, kulturális missziót teljesítek és ezt díjazták egy lovagkereszttel.

Hogy néz ki ez a kultúrmisszió egy átlagos napodon? Délig dalszövegírás, aztán ebéd, kettőtől hatig vicces jelenetek írása?

Biztosan volt már ilyen napom is. Ha nincs fellépésem, akkor reggel elviszem a gyereket az óvodába, délelőtt szabad foglalkozás, dél tájban ebéd, délután elhozom a gyereket az óvodából. Az este a családé, és ha nincs semmi dolgom, tizenegy körül lefekszem. Ez az a jelenség, amikor egy férfit úgy hívnak, hogy családfő, papucsférj, házas ember. De nálam ilyen nagyon ritkán van, mert nem ebből élek, hanem abból, hogy fellépésekre járok. Egy fellépés általában este hétkor kezdődik, sokszor ráadásul vidékre kell utazni. Ahhoz pedig, hogy este hétkor elkezdődjön Miskolcon egy előadás, oda kell érnem hatra, amihez el kell indulnom legkésőbb fél négykor. Ha lemegy a fellépés, hajnali egyre érek haza. És ilyenkor nincs másnap reggel hétkor ébredés, hanem sokkal tovább alszom.

Milyen korosztály jár ezekre az estekre? A mostani harmincasok, akik gyerekként a Vastyúk is talál szeget tévéműsoron nevettek?

A L'art pour l'art társulatot mindenki szereti. Olyannyira, hogy már vagy 10 éve bárhova megyünk, minden előadásunk teltházas. Nagyon ritka, hogy csak a terem háromnegyede van tele.

Besenyő Pista bácsi a ma is népszerű. Mi a figura titka? Létező emberekből lett össze gyúrva a karakter? Mert engem például a családi ebédeknél disznó vicceket mesélő, mindig okoskodó távoli rokonokra emlékeztet.

Nemcsak a családi ebédeknél van ilyen figura. A munkahelyeken, a szomszédban, mindenhol. Ezért is ilyen népszerű. Besenyő Pista bácsi egy szűrlet, aki összegyűjti az emberi butaság minden mai megnyilvánulási formáját. Ő egy olyan karakter, aki mindig mindent jobban tud mindenkiél. De közben le is bukik az első másodpercben, hogy nem is érti, amiről beszél, mert csak félrehallott valami szót, mégis mindenkit nagy hangon terrorizál a tudásával. A mindennapi életünk sajnos ilyen emberekkel van megmérgezve. Olyanokkal, akik pozícióban vannak, irányítják az életünket, de közben bunkók és taplók.

Az emberek azért szeretik Besenyő Pista bácsit, mert egy démont személyesít meg.

Aki kipukkad, megsemmisül azáltal, hogy kiröhögjük. De nemcsak Besenyő Pista ilyen, hanem az összes többi karakter, Margit Boborján és az öregember is. Ezért is szoktam démonszínháznak hívni a L'art pour l'art társulat előadásait. Felgyűlik a lelkünkben egy rakás sérelem az ilyen típusú emberek miatt, és ezek pukkadnak ki az előadás alatt, amit a nézők gyógyító felszabadulásként élnek meg. Nem tudatosan, hanem inkább misztikusan. A depressziót kúraszerűen gyógyítja az abszurd humor.

De el lehet érni az abszurd humorral a mai Facebbokon lógó, Youtube-videókon szocializálódott generációt is?

Nem tudom. Nem vagyok se menedzser, se üzletember, se médiatöprengő. Tévém sincs már vagy 20 éve. Laár András hivatalos Facebook-oldalát is az asszisztensem frissíti, ős szokott mindig szólni, hogy

András, most már tényleg kéne írnod valami posztot!

102 ezer követőm van, de ha nem nyilvánulnék meg rendszeresen a közösségi oldalon, elhalna az érdeklődés.

A Facebookon jelentek meg a közös Laár-Galla-fotók is, amiket aztán lehoztak az újságok is, és felrobbant a fél internet. Ehhez a reakcióhoz mit szóltál?

A mai széthúzó világban mindig jó hír az, hogy valakik kibékültek. Azt pedig még holtomban is szégyelltem volna, ha nem békülök ki Gallával.

Akkor miért kellett 19 évet várni vele?

Egy félreértés miatt nem békültünk ki korábban. Amikor a L'art pour l'art a 20 éves évfordulóját ünnepelte a MÜPÁ-ban, 2006-ban, akkor a menedzserünkkel megüzentük Galla Mikinek, hogy üljünk le tárgyalni, vegyen részt ő is a műsorban. Többször is kerestük, de nem reagált. Csak tavaly novemberben derült ki, hogy azért, mert meg sem kapta az üzenetünket. Én ezt elfogadtam magyarázatnak, és biztos vagyok benne, hogy ha 2006-ban jó az üzenetrögzítője, már akkor kibékülünk.

Mi volt a szakítás pontos oka '96-ban? Galla önéletrajzi könyvéből az derült ki, hogy rákot diagnosztizáltak nála, amit mindenki előtt titkolt, maga a tudat viszont teljesen felőrölte.

Előttünk nem titkolta. De ő maga is elmondta, hogy akkoriban nem volt beszámítható. A kezelések és a rettegés miatt olyan dolgokat csinált, ami miatt szét kellett menjünk, de ezekért tavaly novemberben bocsánatot kért tőlem. Én pedig megbocsátottam, mert már évek óta arra készültem, hogy egyszer felkeresem, és kibékülünk. Mert megmondom őszintén: Galla Miklós nélkül ma nem lenne L'art pour l'art társulat, mert senki sem hozta volna létre. Miki egy évig könyörgött, hogy csináljunk egy költői estet, én pedig egy éven át azt mondtam neki lustaságból, hogy

Miki hagyjál már, nincs nekem ehhez se kedvem, se időm! Mi a fenének csináljunk közös produkciót, egy ilyen marginális valamit, mikor nekem ott van a KFT, neked meg a GM49?

Nem éreztem úgy, hogy nekem ebbe energiát kellene fektetnem, hiszen a verseimet úgyis elmondtam a színpadon a KFT-dalok között. Nem mindet, de ez nem is zavart, mert sosem igényeltem azt, hogy költői karriert fussak be velük. 

Galla viszont meggyőzött, egy évig rágta a fülemet, és a végén már csak annyit mondott:

Andris, neked semmit sem kell csinálnod, csak add ide a verseidet!

Egy nejlonzacskóban odaadtam neki, ő begépelte, összerendezte, kommentárokat írt hozzá, és ott is volt gyakorlatilag a kész műsor, az 1986-os Laár pour Laár: Jelenetek a Költő életéből. Lerakta elém, és én rá kellett hogy döbbenjek: hú, ez nagyon jó, csináljuk! Nagyon hálás vagyok Mikinek, hogy ezt annak idején megtette, ahogy annak is, hogy most kibékültünk.

Nem volt nehéz ennyi év szünet után újra összecsiszolódni Gallával?

Megdöbbentő, de pont ugyanolyan gördülékenyen tudunk együtt dolgozni, mint 20 éve. Ez ilyen alkotói kémia. Ráadásul elképesztő magánéleti kincseket túrt elő. 1991-92 környékén például a lakásunkban forgatott, így most van egy soha nem látott felvételem ahogy a 27 éves fiam 2 évesen a Micimackót mondja, vagy rajta van a másik fiam, Dávid is, 11 évesen. Én soha nem készítettem ilyen családi videókat, erre Galla jön, és ad egy cd-t, amire ezeket mind kimásolta. Szóval mi nemcsak jól tudunk együtt dolgozni, de emberileg is olyan kincseket adott, ami már túl van minden elképzelhetőségen.

Négy fiad van. Sose mondtad nekik, hogy ne válasszák az előadóművészi pályát?

Rólam tudni kell, a zene szerelmese vagyok, és ez életem végéig velem lesz. 14 éves korom óta a zene tartja karban a lelki életemet, és ez egy akkora erő, hogy egyik gyermekem sem tud kivonni magát alóla. Egyetlen hangszer van, amin képtelen vagyok játszani: a dob. Zongorázom, hegedülök, fuvolázok, csellózok, gitározol, de azt sosem vállalnám, hogy egy zenekarban doboljak. És most figyelj: a fiaim viszont dobolnak! Laár Dávid a Tündértantra zenekar dobosa, de Bence és Ambrus is ott dobol majd a Laár60 esten.

Mire számítsanak a rajongóid pénteken?

A Laár60 egy olyan életműshow lesz, amilyen még soha korábban nem volt. Részben a KFT zenekarba írt dalok, részben a L'art pour l'art társulatnak írt szövegek, pluszban pedig egy harmadik vonal, amit még kevésbé ismer a közönség: a spirituális zene, és minden, ami ehhez kapcsolódik. Öt évvel ezelőtt még nem mertem volna ezt az előadást így létrehozni, mert akkor még nem állt össze a fejemben, hogyan lehetne mindezt egyben megmutatni. Az elmúlt években viszont kísérleteztem, és a szólóestjeimen az alapvetően vicces műsorba beleszőttem a keleti filozófiát, plusz slágerdalokat is játszottam a végén. Nagyon sikeres volt, ekkor éreztem úgy, hogy ezt meg lehetne komponálni olyanra is, hogy egy nagyszabású életmű-összefoglaló koncert kerekedjen belőle. Egy háromélű piramis, aminek a tetejéről tovább lehet lépni más irányba.

Nehéz volt kiválogatni, mi kerüljön be egy ilyen volumenű show-ba?

1981 óta vagyok a pályán, azért az már rég volt. Ezt a majdnem 35 évet kellett művészi és szellemi szempontból három órába sűríteni. Eleve csak olyan dolgokat válogattam össze, ami nekem személy szerint nagyon tetszik, de így is kimaradt sok minden. Egy éve egyfolytában ezen a műsorterven dolgozom. Asszisztenssel és menedzserrel persze, de én vagyok az, akinek tudnom kell mindenről. A Laár60 egyfelől egy gigászi marhulás lesz, pont olyan, amit megszoktunk besenyő Pista bácsitól, de az abszurd humor mellett jelen lesznek a KFT-dalaim, és a spiritualizmus is. Sőt, konkrétan egy gyógyító Buddha-szertartás fog menni a háttérben.

A koncert végén az eredeti KFT zenekar is színpadra áll, de elhangzik majd A nyálon lőtt lány, a Fületlen fiú című rockparódia, és Galla Miki el fogja énekelni A nő kövért. A Bábu vagy és az Elizabet a Full Moon nevű a capella zenekar előadásában lesz hallható, más KFT-dalokat pedig a Tündértantra zenekaromra hangszereltem át. De közreműködik majd Barabás Béci a FreshFabrikból, Ökrös Csaba hegedűművész és Galántai Zsolt gitáros, akivel évek óta jó barátságban vagyok. Csupa tehetség, szeretetteljes, együtt dolgozni képes ember, akik miatt már önmagában megérte összehozni a Laár60-at.

A bohém előadóművészi élet, a tévé és a színház hogyan fér össze olyan komoly dolgokkal, mint a buddhizmus?

Teljesen jogos a kérdés. Én a buddhizmus tantrikus ágán haladok. A tantra azt jelenti, szövés, kiterjesztés, így próbálom én is beleszőni a hétköznapokba a legmagasabb rendű szellemi állapotot. Számomra nem hiteles az a megvilágosodás, ami a világtól elvonulva történik, hiszen ilyenkor az illető távol a világtól rájön valamire, de azt nem használja fel az élet más területein. Én ezzel szemben egy olyan utat követek, hogy mindenki a maga életében, a leghétköznapibb szituációkban valósítsa meg a tant.

Sokat kellett nekem is gyakorolnom, hogy az élet stresszes helyzeteit megfelelően tudjam kezelni, és megtartsam a lelki nyugalmamat, a derűmet, és inkább én sugározzak békét, mint hogy engem kimozdítson ebből az állapotomból holmi kakaskodás. Ez egyáltalán nem volt egyszerű dolog, mert a természetemből adódóan pukkancs vagyok. 25 évvel ezelőtt, ha egy újságíró kekeckedett velem, és keverte az angol humort az abszurd humorral, azt két-három ilyen mondat után leordítottam. Ma már tudom, hogy ez helytelen, de sokat kellett gyakorolnom, mire mindezt beláttam.

Ezek szerint még mindig összecsúszik a fejekben a L'art pour l'art magyar abszurdja és a Holló Színház-féle angol abszurd?

A L'art pour l'art abszurditásáról mindig elmondom újra és újra, hogy nem angol humor, hanem magyar abszurd. De ezeken már nem érdemes bosszankodni, mert az emberek fejében lévő dolgokat nem lehet megváltoztatni, ha ők nem akarják. Nem kell mindig hadakozni. A véresen komolyan vett jó-rossz minősítés nem jó dolog. Lehet, hogy valami rossz, de évekkel később kiderülhet, hogy jó. Elhagyott a csajom? Marha jó, mert ha nem hagy el, nem ismerem meg a feleségemet. A jó és a rossz nézőpont kérdése, önmagában semmi sem jó, és önmagában semmi sem rossz. Ez az egész egy jó és rossz fölötti jó állapotában létezik, és ha az ember erre rájön, akkor tényleg derűs lesz, és mosolyog.