Akciófetisiszták vagyunk

Igazán furcsa élmény volt a Russo fivérekkel beszélgetni: végig úgy éreztem magam, mintha egy földönkívülit kellene meginterjúvolnom, aki egyidejűleg két testben van jelen. Erős késztetést éreztem, hogy benézzek az asztal alá, hátha össze vannak nőve. Nem szimplán egymás mondatait fejezik be, hanem ugyanazt a gondolatmenetet viszik tovább, anélkül, hogy egyszer is egymás szavába vágnának.

A két clevelandi testvér főleg vígjátékok rendezésével szerzett magának nevet: ők jegyzik a Széftörőket és az Én, a nő és plusz egy főt is. Amerikában inkább két kultikus tévésorozat, Az ítélet: család és a Balfékek rendezőiként ismerik őket, előbbiért Emmy-díjat is kaptak. Mint megtudtuk, nem osztoznak a feladatokon, mindent együtt csinálnak, „mint ezt az interjút is”.

Különös szimbiózisuk munka közben is működik, nagyon ritkán merül fel nézeteltérés a fivérek között. „Már olyan régóta csináljuk, hogy ha fáradtak vagyunk, vita helyett inkább ráhagyjuk a másikra” – humorizál Anthony. „Együtt nőttünk fel, hasonló az ízlésünk, ugyanazokat a könyveket olvastuk, ugyanazokat a filmeket láttuk. Nagyon ritka az olyan kérdés, amiben nem értünk egyet” – kontrázik Joe.

Bátor választás volt a mostani kiábrándult, pesszimista világban előhúzni Amerika kapitány tősgyökeres amerikai, kissé idejétmúltnak számító propagandaikonját. Joe szerint azért működik mégis a film, mert globális nézőpontból közelítettek a témához. „A kémfilmek nyelvezete globális, és ez szépen ellensúlyozza a karakter rétegvonzerejét. És persze az akció is világnyelvnek számít. De a figuráról alkotott véleményünket is tükrözi a film, mi azt a verzióját szeretjük, amikor emberközelibb, kevésbé felszínes, kevésbé jelmondatokat pufogtató, mondom ezt képregényrajongóként.”

Amerika kapitány globalizálódását az is kiemeli, hogy a filmben nem az amerikai kormánynak dolgozik, hanem egy nemzetközi kémszervezetnek. „A figura születésétől kezdve politikai célokat szolgál, és azóta voltak olyan időszakok, amikor Amerika kapitány alakja megfelelt az Egyesült Államok öndefiníciójának, máskor viszont nem” – elemzi a kérdést Joe. „Ebben a filmben éppen nem egyezik a karakter az uralkodó korszellemmel, így nem az Egyesült Államokat képviseli. De olyan értékeket testesít meg, melyek az Egyesült Államok értékei is: a szabadság és a közjó melletti elkötelezettség.”

Nem kifejezetten tinédzserfilm az Amerika kapitány, inkább igazi, hetvenes évekbeli kémtörténet. Felmerül a kérdés, hogy nem tartanak-e attól, hogy elveszítik ezzel a tizenéves nézőket. „Gyerekként én szerettem, ha felnőttként kezeltek. Emlékszem, amikor először láttam A birodalom visszavágot, délelőtt tizenegykor érkeztem a moziba, és este tizenegyig ott voltam, és azt hiszem, hétszer néztem meg egymásután. Még mindig ez a kedvenc Csillagok háborúja-filmem, mivel ez a legfelnőttebb darab, egyáltalán nem próbált leereszkedni a nézőhöz. Igazán magával ragadó, sötét és egészen operaszerű film" – mondja Joe.

„Megtanultuk, hogy az ember csak saját ízlésére hagyatkozhat munka közben – csatlakozik Anthony.  – Ha megpróbálod megtippelni, mi az, amit a közönség szeret, csak elbaszod az egészet. Számunkra karrierünk legjobb darabjai igen személyes filmek, ilyen Az ítélet: család és a Balfékek, és ilyen ez a film is.”

A vígjátékok után erős váltás egy klasszikus, képregényből adaptált szuperhősfilm. A tél katonája nemcsak akciójelenetekben bővelkedik, de gazdagon apellál az érzelmekre is. Mennyire akartak heroikus, pátoszos filmet? „Nagyon fontos volt számunkra, hogy hűek maradjunk Brubaker történetéhez. mikor először beszéltünk erről Kevinnel (Feige, a Marvel sztárproducere), azt mondtuk neki: 'Vegyük példának a Csillagok háborúját, ahol a gonoszt erős érzelmi kapocs fűzi a hőshöz.' Amerika kapitány és a tél katonája szinte testvérek, hasonló képességekkel bírnak, egyforma erősek, de egyikük brutális bérgyilkos, a másik pedig az igaz bajnoka. Ha őket egymásnak eresztjük a filmvásznon, rendkívüli a jelenet pátosza, hiszen egyikük egészen biztosan diadalmaskodik majd, a másik pedig elbukik” – mondja Anthony.

Szuperhősklisék helyett politikai thriller

A szokásos szuperhősklisék helyett a Russo fivérek politikai thrillert forgattak, Amerika kapitány főszereplésével. „Én szeretem dekonstruálni a hős mítoszát, számomra ez a legizgalmasabb. Ezért imádom Frank Miller Sötét Lovag-történetfüzérét vagy Brubakertől A tél katonáját, mert ezek is dekonstruktivisták. Fogják a hőst, és nagyon is valódi világba helyezik, az ember így képes azonosulni vele. A politikai thrillerekben valamennyiünk közös szorongása testesül meg, ugyanaz a szorongás, melyet a hős is érez, ezért ragadják meg a nézőt ezek a filmek. Rendezhetsz szívhez szóló és agyhoz szóló filmet is – mi mindkettőt megcéloztuk, a pátosz és a politikai ügyek is megjelennek a filmben" – mondja Joe.

A képregényhősös filmek lassan egy évtizede tartó hatalmas sikerére szerintük egyszerű a magyarázat. „Ezek a történetek alkotják korunk görög mitológiáját – véli Anthony. – Bonyolult időkben élünk, és szerintem a 9/11 utáni hősök az általunk vágyott ideálokat testesítik meg, és segítenek értelmet adni ennek a sötét és bonyolult világnak.”

Mint kritikánkban is írtuk, A tél katonája sikerének fontos elemét jelentik a film realisztikus akciójelenetei, hiányzik belőlük a B mozik stilizáltsága. Nagyon is valódinak tűnnek az ütésváltások, az autós üldözések. A fivéreknek volt miből meríteniük: nem csak a filmre készülve tanulmányozták a klasszikusokat, hiszen gyerekkoruk óta mozirajongók.

„Akciófetisiszták vagyunk, és Az ítélet: családból kiderül, hogy popkultúrafüggők is, láttuk az összes filmet és tévésorozatot – mondja Anthony. – Olyanok vagyunk, mint a szivacsok, folyton a neten lógunk és mozirajongóként filmekről olvasunk, vagy begépeljük a YouTube-keresőbe, hogy 'öt legjobb akciójelenet', és megnézzük őket. Húszévesen kockáról kockára lassítva elemeztük a French Connection autós üldözős jelenetét, mivel annyira imádtuk.”

A film egyik leglátványosabb jelenetsora, Nick Fury autós üldözésének megtervezésénél három klasszikusból is merítettek: A francia kapcsolat, Élni és meghalni Los Angelesben, Ronin. „Összegyűjtöttünk a fontos jeleneteket ezekből a filmekből, és rengetegszer lejátszottuk a kaszkadőrcsapatnak, és elmondtuk, miért tetszik nekünk egyik vagy másik. Például az Élni és meghalni Los Angelesben autós üldözésének elnagyoltsága, amikor az autó felszalad a sínekre, és majdnem leszakadnak róla a gumik, de aztán mégsem” – meséli Anthony.

Chris Evans, Scarlett Johansson és a többi színész hónapokat készült az akciójelenetek forgatására, a hitelesség érdekében ugyanis a rendezők ragaszkodtak hozzá, hogy minél kevesebb munkát adjanak a kaszkadőröknek. „Nem akartam elrontani a nézők filmélményét azzal, hogy esetleg kiszúrják valamelyik jelenetben a szerepcserét” – fogalmaz Joe.

A testvérpár két filmre szerződött a Marvellel: a 2016-ban a mozikba kerülő következő Amerika kapitány-filmet is ők rendezik majd. A képregényekben a Brubaker-történetfüzér a kapitány halálával végződik. Itt is erre számítsunk? „Amíg le nem jár a szerződésünk, nem árulhatunk el semmit. De tudjuk, milyen irányba visszük még a történetet. Most annyit árulhatunk el róla, hogy – mint a stáblista utáni teaser is sejteti – nem ért még véget a tél katonájának története.”