Ez a történet olyan ritka, mint a fehér holló – ja, nem: fekete

Megint kaland. Mindig csak a kaland. De mit tegyünk, ha Pierre élete csupa kaland. Az Index gasztronómiai szakírója, a gasztroesztéta ezúttal egy gebines egységről, a Fekete hollóról mesél.

Aki nem tudja, vagy már elfelejtette, mi is az a gebin, annak most felidézzük, nehogy azt gondolja, hogy ez az Üvegtigris remek karakterének, Gabennek (filmbéli megformálója Reviczky Gábor Kossuth-díjas színművész) a bisztrója, bár az sem lenne meglepő, ha így volna.

Szóval a gebin egy olyan magyar gazdálkodási forma volt a pártállammal és személyi kultusszal, szolgalelkűséggel terhelt 1950-es évek második felétől kezdve, amellyel

Azt persze, hogy ki juthatott ilyen lehetőséghez, a hatalom döntötte el, vagyis akárki csak úgy nem kaphatott éttermet, viszont az is tény, hogy az így lehetőséghez jutott kedvezményezettek gyakran igen magas színvonalon működtették – például a vendéglátóipari egységeket is.

Ez a podcast ezúttal kicsit történelemóra is, mert még a tanácsköztársaság 50. évfordulója is szóba kerül, de ennek ezúttal jelentősége van, mert amíg más felvonult és ünnepelt (voltak évtizedek, amikor ez így volt szokás), Pierre kiállítást rendezett, persze nem kurátorként, melós munkát végzett: tapétázott.

S hogy mindez hogyan jön a Fekete hollóhoz és a gasztronómiához? Ehhez elegendő a lejátszógombra kattintani, és máris kiderül. 

Ami azonban bizonyos, és ezt már a Fonográf zenekar is megénekelte 1974-ben, hogy

Amíg a munka becsület dolga

Én tisztességgel megszomjazom.

– ám a munkásember meg is éhezik, így munka után Pierre és munkás társai meglátogatták a Fekete holló éttermet. S ha már ott voltak, folyt a sör, mérték a bort, a kínálat mellé pedig készétel és frissensült, némi desszert volt. 

De a lényeg nem is ez, hanem az, hogy Pierre fogadásból nekiült, hogy végigegye az étlapot. Ilyenre kell gondolni:

• raguleves, 
• húsleves májgombóccal,
• pörkölt,
• nokedli, 
• cigánypecsenye, 
• bélszín tükörtojással,
• túrós palacsinta.

Az, hogy Pierre megnyerte-e ezt a fogadást, kiderül a podcastból (kíváncsiaknak: nem sokkal a 10. perc után), de ezen azért, ugye, nem csodálkozunk.

Ha valaki lemaradt volna az előző heti műsorról, kattintson ide, mert abban Pierre elmondja, mi is az a brasserie, s hogy az miért is jó.

Pierre gasztroesztéta.

Az adásban elhangzottak nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő beszélgetést. Várjuk az ön véleményét is.