Nincs túl jól a Budapest Tv

Nehéz idők várnak azokra, akik tévén gyógyíttatják az isiászuk, esetleg szombat este Komáromi István szintetizátornótáira mulattak a kanapén táncolva, vagy egyszerűen csak a Comedy Central helyett automatikusan a Budapest tévére kapcsoltak, ha röhögni akartak. Az egykor bőrnadrágos Anettkával támadó csatorna ugyanis nagy bajban van, a bíróság már felszámolóbiztost jelölt ki, most összesítik az adósok követeléseit.

Múlt héten tárgyalta az Országos Rádió és Televízió Testület a Budapest Televízió műsorszolgáltatási díjának csökkentésére beadott kérelmet, de a médiahatóság nem engedett, főleg azért, mert a csatorna már most is 12,5 millió forintos díjhátraléka mellett több mint 600 ezer forint kamattal és ugyanennyi bírsággal is adós maradt. A csatorna éves műsorszolgáltatási díja 17 millió forint, vagyis majdnem kilenc hónappal tartoznak az ORTT-nek.

A hatósággal már régebben is meggyűlt a baja a Budapest Televíziónak, 2004-ben a magyar médiatörténet leghosszabb elsötétítését, egy hét adásszünetet szabtak ki a csatornára, mert a megalakulása, vagyis 1995 óta egyetlen fillért jogdíjat sem fizetett az adón sugárzott zenékért.

Mégsem az ORTT-adósága miatt kérték a cég felszámolását, a cégiratok szerint a felszámolóbiztos kirendelését a Napi Gazdaság információi szerint a tel-avivi tőzsdén is jegyzett Space-Communication Ltd. kezdeményezte még 2006 novemberében, sőt úgy tudjuk, hogy az APEH-nek is tartozik a cég. A tartozások összegéről azonban nem lehet semmit tudni.

„Egyelőre csak most nézzük át a cég iratait, így nem lehet még tudni, hogy mekkora a cég adósságállománya, illetve mekkora az eszközállomány értéke. A hitelezők május 9-ig nyújthatják be az igényeiket” – nyilatkozta Dr. Kincs László, a Budapest Invest Zrt. felszámolóbiztosa, aki hangsúlyozta, hogy a törvények szerint két év van a felszámolási folyamat lezárására.

Nem tudták eladni az időt

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor sötétül el végleg a Budapest tv, mivel a csatornával nem sikerült felvennünk a kapcsolatot, de a felszámolást még el lehet húzni, hiszen az első fokú bírósági ítélet ellen fellebezett a Budapest Televízió.

Sőt a HVG felszámolásról szóló cikkére reagálva helyreigazítási kérelmet írt a Budapest Televízió jogi képviselője, amiben a Napi Gazdaság értesüléseinek ellentmondó állításokat tesz. A cég jogi képviselője a kérelemben ugyanis azt állítja , hogy „a Budapest Televízió nem fizetésképtelen, ennek jogalapja nincs”. Emellet leszögezi, hogy mivel az ORTT nem hajlandó a cég szerint alkotmányellenes díjak csökkentésére, „a Budapest Televízió kénytelen volt a Fővárosi Bíróságtól csődvédelmet kérni, mivel felszámolással fenyegetett mindaddig, amíg a televízió székhelyét külföldre át nem helyezi”.

A vég azonban közeleg, hiszen az ORTT a díjhátralék miatt várhatóan visszavonja a csatorna műsorszolgáltatási jogosultságát, bár ahogy az a kelet-magyarországi megyeszékhelyeken működő Gold Fm ügyéből kiderül: az ORTT-vel nem is olyan nehéz dacolni. (Az MTC Jonatán Kft. debreceni és miskolci adója június elején, a nyíregyházi októberben vesztette el műsorszolgáltatási jogosultságát, mert majdnem százmillió forintos koncessziós díjjal tartóztak az ORTT-nek. Mivel nem szüntették be működésüket, január elején mindhárom adóra egy-egymilliós büntetést rótt ki a médiahatóság, azután februárban a Nemzeti Hírközlési Hatóság még az adóberendezéseket is lefoglalta. A rádiók ennek ellenére vidám magyar slágerekkel töltik meg még most is az étert.)

Persze felmerülhet, hogya Budapest Televíziót külföldre költözteti a tulajdonos, a kábelszolgáltatókkal kötött szerződéseket pedig a régi tulajdonos új cégének átadja. Sőt akár el is adhatná a jelenlegi tulajdonos, Bródy Péter, de információink szerint a vevők nem tolonganak, és a külföldre költözés sem jelenthet hosszú távú megoldást: ugyanis nemcsak a csatorna bukott meg, hanem az üzleti modell is.

A Budapest Televízió a kezdeti próbálkozások után tulajdonképpen közösségi tévé lett, ahol valójában nincs műsorfejlesztés, a programstruktúrát nem a nézettségi szabályok figyelembe vételével tervezik meg. Hanem egyszerűen eladják a műsoridőt, és bérbe adják a gyártókapacitását, vagyis az operatőröket, a stúdiót és a reflektorokat.

Így jelenhettek meg a csatornán a jósműsorok, a szélsőbalos talk show-k, a transzvesztita amatőr kalandfilmek vagy az alufóliától csillogó hétvégi nótaműsorok. A Budapest Televízió műsoridőt adott azoknak, akik kiszorultak a hagyományos médiából, és azoknak is, akik azt gondolták, hogy nagy üzlet esztrádműsort gyártani, majd azt hirdetésekkel megtölteni.

Lehet, hogy fel sem tűnt sokaknak, de a Budapest tévét kultikus kedvenccé tevő Anettka bőrnadrágjában már két éve nem látható a csatornát. Anettka távozása óta információink szerint a csatorna nézettsége is nagyot zuhant, és már a műsoridő kitöltése is gondot okozott. (Anettka egyébként ezúton is sok sikert kíván a Budapest tv összes dolgozójának, és üzeni, hogy ő, köszöni szépen, jól van).

Felesleges reklámok

Azt nem lehet pontosan tudni, hogy mi is okozta a Budapest Televízió vesztét, hiszen a hagyományos médiában szokatlan, sőt néha teljesen ismeretlen üzleti megoldásokat informátoraink sem ismerték pontosan. Annyi biztos, hogy sokat ártott az üzletnek a gazdasági válság, illetve az, hogy a magyar vállalkozók az utóbbi tíz évben megismerkedtek a marketing és a reklám alapfogalmaival.

A Budapest tv ugyanis ingyen jut el a nézőkhöz, a kábelszolgáltatók nem fizetnek a csatornának, így a műsoridő értékesítésén kívül fő bevételi forrása a reklámhelyek eladása volt. A Budapest Televízión azonban nem nagy hirdetők jelentek meg, a nézők nem futhattak bele egy mosópor- vagy tamponreklámba, viszont láthattak csavargyári és malomipari hirdetéseket, vagy éppen kis üzemek reklámjait.

Ezek a reklámfilmeket általában a Budapest gyártotta is, elég, ha a legendás „Korpa közé keveredtem” fősorú kampányra gondolunk, amiben Benkő Dániel szórt mezítelen testére magvakat. Az ilyen reklámokat általában azért rendelték meg a hirdetők, mert egyrészt azt hitték, hogy tényleg hatással lehetnek eladásaikra, másrészt egyszerűen büszkék voltak rá, ha az ismerősök rájuk telefonáltak, hogy "jól mehet neked Lacikám, most láttam a reklámod a Budapest tévén.”

Nehéz helyzetben a kicsik

Nem a Budapest Televízió az egyetlen, amelyik nehéz helyzetbe került mostanában. A csatornaportfólió racionalizálását emlegetve kivonult a magyar piacról a UPC tulajdonosának tulajdonában lévő Zone Europa, Széles Gábor pedig egyetlen mozdulattal kirúgatta a Vital tv teljes stábját, hogy a fitneszcsatornát beolvassza az Echo tv-be.

Abban az iparág szereplői mind egyetértenek, hogy a magyar kábelpiac telített, hiszen itthon ugyanannyi magyar nyelvű csatornát lehet fogni, mint ahány román igyekszik megélni a több mint kétszer ekkora román piacon.

Már évek óta rebesgetik, hogy előbb-utóbb tisztulni fog a magyar piac, és csak azok a csatornák maradnak talpon, amelyek nagy multinacionális médiacégekhez kötődnek. A UPC-hez köthető Chello Media vagy a Sony tulajdonában lévő AXN több európai országban is jelen van, így tulajdonképpen a magyar piacnak szinte csak a szinkronizálás költségét kell kitermelnie, míg az RTL tulajdonosának kezében lévő IKO csatornái kevés saját gyártású programot sugároznak, az RTL Klub ismétlőadóiként működnek, illetve az országos adónak vásárolt filmcsomagok alján talált olcsó tartalmakat adnak le, így viszonylag olcsón működnek.

A Budapest Televíziónak viszont fent kellett tartania egy stúdiót, fizetnie kell a műsorszolgáltatási díjat (míg a legtöbb multikézben lévő kábeladó már külföldről sugároz, így az ORTT-nek nem is kell fizetnie), nem is beszélve a műholdhelyről, hiszen a kábelszolgáltatóhoz csak így tud eljutni. A stúdió fenntartása évente körülbelül 20 millió forintos költséget jelenthet, a legolcsóbb műholdhely is 10-15 millióba kerül, míg az ORTT-nek 17 milliót kellett fizetniük, vagyis körülbelül évi 50 milliót kell kitermelnie az adónak.

Ez pedig egy sufnicsatornának már túl nagy költség, hogy a gazdasági válságban a hirdetési piacból megéljen. Ha a televízió külföldre, mondjuk Szlovákiába vagy Romániába költözne, akkor ugyan 17 millió forintot megspórolnának, de pár millió forintos többletkiadásuk lenne a kinti telephely, átjátszóállomás, miegymás telepítésével.

A Budapest Televízió valószínűleg ezt az összeget is csak nehezen termelné ki a válság alatt, legfeljebb akkor lenne nagyobb bevétele, ha kizárólag emelt díjas műsorokat sugározna, így a cég felszámolása és a tulajdonos költözési tervei az esetleges hitelezőket érinthetik igazán rosszul. A Budapest Televízió tehát még küzd, a stúdión kívül egyetlen igazi értéke a szolgáltatókkal kötött szerződésállománya, kérdés, hogy mennyit érnek a papírok, amik arról szólnak, hogy senki sem fizet semmit.

Nézze meg a Budapest tévé legszebb pillanatait a Comment:comon!