A Ringier elfoglalja a Népszabadságot

Az Index információi szerint felmondta a lap szerkesztőségével kötött kollektív szerződést a Népszabadság Zrt, vagyis rajta keresztül a legnagyobb tulajdonos, a Ringier. A vezetés úgy mondta fel a béreket, a felmondási feltételeket és a végkielégítést is szabályozó szerződést, hogy közben éppen tárgyalt a szakszervezettel, de a tárgyalásokon a kollektív szerződés módosításáról vagy megszüntetéséről sem esett szó.

A kollektív szerződés felmondása csak egy apró lépés abban a tervben, amellyel a Ringier egyrészt a veszteséget termelő lap működését akarja átszervezni, másrészt az eddigieknél sokkal nagyobb, közvetlen befolyást akar szerezni a lapban. Eközben a példányszám meredeken zuhan, a tavalyi második félévben a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség adatai szerint naponta átlagosan 104 ezer kelt el a Népszabadságból, idén azonban a bűvös százezres határ alá buktak, már csak 92 ezer példány fogy átlagosan.

Fizetést emelnek

Az Antagon szakblog információi szerint a kollektív szerződés felmondási ideje hat hónap, vagyis a szakszervezettel kötött megállapodás március végéig még védi a dolgozókat. Éppen ezért fordulhat elő, hogy a gazdasági válság ellenére, a magyar médiában szokatlan módon várhatóan februárban fizetésemelés lesz a Népszabadságnál, hiszen a kollektív szerződés értelmében a béreknek követniük kell az inflációt.

Pedig a Ringier a Magyar Nemzet információi szerint 10 százalékos bércsökkentést tartana indokoltnak, és a csökkentési tervekről szóló pletykákat Kelen Károly, a szerkesztőséget képviselő Népszabadság Egyesület elnöke is megerősítette az Emasa szakportálnak, amikor azt nyilatkozta, hogy „csak 5 százalékos, differenciált fizetéscsökkentésről lehetett hallani a kiadónál”.

A fizetéscsökkentést csak március után tudják a szerkesztőség torkán lenyomni a tulajdonosok, addig viszont az az érdekük, hogy minél kevesebb hagyják ott a lapot, hiszen a kollektív szerződés sokkal nagyobb végkielégítést biztosít a dolgozóknak, mint a Munka törvénykönyve, ami alapján április 1-jétől intézhetik az elbocsátásokat. A Népszabadságnál idén már két ütemben bocsátottak el embereket, de ez a teljes állomány alig öt százalékát érintette.

A fejük felett nevezik ki a főszerkesztőt

A Népszabadság szerkesztőségének szabadságát csökkentette a Ringier akkor is, amikor alaptőke-emelést hajtott végre a Népszabadság Zrt.-ben. Amikor szeptemberben az alaptőkét 340 millió forintról egymilliárdra növelték, a szerkesztőséget képviselő Népszabadság Egyesületnek közel 36 millió forintot kellett volna befizetnie, hogy megtartsa addigi tulajdoni arányát. Mivel azonban az egyesület erre nem volt hajlandó, részesedése 5,4 százalékról mindössze 1,8 százalékra csökkent, miközben a többségi tulajdonát Ringier csoport 67,6 százalékról 70,4-re emelte a cégben szerzett részesedését, és az MSZP-közeli Szabadsajtó Alapítvány tulajdoni hányada eközben 26-ról 27,5-százalékra emelkedett.

A szerkesztőség tehát még inkább visszaszorult, még kevesebb befolyása lesz a döntésekre, akkor is, ha náluk van az 1,5 millió forint értékű aranyrészvény, ami vétójogot biztosít nekik. A cég működési szerződése szerint egészen addig, amíg a Népszabadság Zrt. három egymást követő évben veszteséget nem termel.

Csakhogy Kovács Tibor, a Népszabadság elnök-vezérigazgatója májusban tartott sajtótájékoztatóján elismerte, tavaly veszteséges lett a Népszabadság, bár ezért a csökkenő példányszám mellett leginkább a fejlesztéseket okolta. Idén az Index információi szerint a Népszabadság reklámbevételei 25 százalékkal csökkentek, ekkora visszaesést biztosan nem kompenzáltak az elbocsátások, így várhatóan 2009-ben is veszteséget termel a lap. Ha jövőre is így lesz, a Népszabadság Egyesület elveszti a jogát, hogy megvétózza a főszerkesztő személyét.

Vörös T. Károly várhatóan 2010 végéig tölti be a posztot, és a közgyűlés összehívásának manipulálásával a Ringier könnyűszerrel elérheti, hogy már csak akkor válasszanak főszerkesztőt, amikor a szerkesztőségnek nincs vétójoga.

Összevonnának

A Ringier tervei közt szerepelt évek óta, hogy kihasználja három országos napilapjában rejlő szinergiákat, vagyis összevonjon bizonyos osztályokat, szervezeti egységeket. A Blikk és a Nemzeti Sport eddig is közös salesosztállyal dolgozott, de felmerült az it-osztályok összeolvasztása is. Ehhez a Ringier először is összeköltöztetné egy közös irodaházba a három szerkesztőséget. Ehhez már ki is bérelt egy irodaházat a Corvin sétányon.

Iparági pletykák szerint felmerült, hogy egyes rovatokat is össze lehetne vonni, például a Nemzeti Sport munkatársai állítanák össze a Népszabadság és a Blikk sportoldalait is. A Ringier hivatalos válaszaiban mindig hangsúlyozta, hogy nem terveznek ilyen lépést.

Az biztos, hogy a Ringier racionalizálja akarja a Népszabadság működését. Ehhez a szerkesztőségen kívül meg kell küzdenie a kisebbségi tulajdonos Szabadsajtó Alapítvánnyal, amely szorosan függ a szocialista párttól. Így a Szabadsajtó Alapítvány pozícióit is nagyban meghatározza, milyen eredményt ér el az MSZP a jövő tavaszi választásokon.