Lemondott Majtényi László

Lemondott az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki tisztségéről és testületi tagságáról Majtényi László. Az Index információi szerint az elnök azért távozott, hogy így tiltakozzon a testület döntése ellen, amivel két új pályázónak, az Adveniónak és az FM1-konzorciumnak adta az országos, analóg rádiófrekvenciákat.

Majtényi döntéséről a nap folyamán tájékoztatta az őt a posztra jelölő köztársasági elnököt és a kormányfőt.

A levélben az olvasható: "Azon a napon, amikor az Ön jelölését követően az Országgyűlés megválasztott az ORTT elnökének, úgy foglaltam össze elnöki programomat, hogy legjobb tudásom szerint azon fogok munkálkodni, hogy minél közelebb vigyem a médiahatóság működését a közpolitikához, miközben távol tartom a pártpolitikától".

"Tekintettel arra, hogy ennek a programnak a végrehajtása - függetlenül az intézmény munkájában elért egyéb sikerekről - teljes mértékben lehetetlenné vált, 2009. november 30-i határnappal lemondok elnöki megbízatásomról és testületi tagságomról" - tette hozzá.

Kerestük telefonon Majtényit, de ki van kapcsolva, a hozzá közel álló emberektől úgy tudjuk, hogy a döntés után egy kis nyugalmat akar.

"Van egy csomó kész programom, ami az elnökséghez kötődik, meg kell írnom a különvéleményeimet az ORTT rossz döntéseihez" - nyilatkozta az MTI-nek. Folyik a parlamentben a médiahatóság jövő évi költségvetésének vitája, sorolta, miért marad posztján a jövő hónap végéig. Azért nem az év végével távozik, mert a december jelentős részében már téli szünetét tölti a médiahatóság, és nem akar pénzt felvenni azért, hogy nem dolgozik. A Független Hírügynökségnek azt is elmondta, hogy amellett, hogy új pénzkereset után néz, a sífutást is szívesen kipróbálná a télen.

Másfél év munkája

Az ORTT elnöki posztjára Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közösen javasolta Majtényi László korábbi adatvédelmi biztost. Majtényi Lászlót 2008 március 31-én választotta meg az Országgyűlés az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének. Igennel az MSZP-, az SZDSZ- és az MDF-frakció, valamint Gyenesei István független képviselő szavazott, míg a Fidesz-KDNP-frakció és Tóth András független képviselő tartózkodott; a nem gombot négy fideszes és egy MSZP-s képviselő nyomta meg.

Majtényi megválasztása után rögtön azt nyilatkozta, hogy minden erejével azon lesz, hogy az ORTT-t a pártpolitikától távol tartsa és a közpolitikához közel vigye.

A jogász végzettségű Majtényi László 1995 és 2001 között dolgozott adatvédelmi ombudsmanként, publikációinak többsége is az adatvédelemmel, illetve az információs joggal kapcsolatos. Szakmai önéletrajza szerint sem foglalkozott eddig az adatvédelmi kérdéseken kívül a médiával, nincsenek ilyen jellegű publikációi, könyvei. Egyetemi oktatóként eddig közlekedési jogot, tengeri fuvarjogot, biztosítási jogot, etikát, adatvédelem, információs jogokat tanított diákjainak.

Adatvédelmi biztosi mandátumának lejárta után azonban Majtényi többek között volt a Magyar Hírlap és a Népszabadság lapombudsmanja, aki a lap szakmai munkáját értékelte, illetve újságírói etikai ügyekben mondott véleményt időről időre az újságban.

Majtényi Sólyom László embereként került a médiatestület élére, akkor, amikor úgy tűnt, hogy az új médiatörvény megszavazásával fél éven belül meg is szűnik az ORTT, de legalábbis a Nemzeti Hírközlési Hatóság szervezeti egységéve válik.

Majtényi elnöksége kisebb sajtóbotránnyal kezdődött, mivel egyik első döntéseként felvette sajtófelelősnek Moldoványi Tibort, Sólyom László vejét, aki ráadásul a jövő nemzedékek ombudsmanja mellett is hasonló állást kapott. Augusztusban Sólyom rokona azonban távozott az ORTT-től.

Majtényi egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy az idei év első felében visszaverte a két országos kereskedelmi televízió koncessziósdíj-csökkentésre irányuló kérelmét, amit pedig az ORTT kormánypárti delegáltjai, vagyis a többség támogatott. Akkor májusig sikerült húznia a végső döntést, amíg a csatornáknak már be kellett fizetniük az ezévi díjat, így a döntés okafogyottá vált, ráadásul a nagy sajtóvisszhang miatt a kormánypárti delegáltak végül visszamondták a díjcsökkentést támogató a javaslatot.

Majtényi idén ősszel elérte, hogy az RTL Klub és a Tv2 önszabályozást vezetett be a délutáni talk show-kkal kapcsolatban, így vállalták, hogy ezentúl kiskorúakat nem szerepeltetnek szexuális témákkal kapcsolatban, nem lesz káromkodás és nyíltszíni verekedés a Mónika show-ban és a Joshi Bharatban.

Ami nem sikerült

Az országos analóg rádiós frekvenciákkal kapcsolatban egyrészt Majtényi közbenjárására a köztársasági elnökmegakadályozta, hogy a Sláger és a Danubius pályáztatás nélkül meghosszabbítsa a frekvenciahasználati engedélyt, majd a pályázati kiírás esetében elérte, hogy ne legyen felső határa a koncessziós díjnak. Ezzel elérte azt, hogy maximális ajánlatok esetén nem csak a pártdelegáltak által adott többletpontok döntsék el a frekvenciák sorsát.

A rádiós pályázatban azonban benne maradt egy kiskapu, a most nyertes pályázók, az Advenio és az FM1-konzorcium, ugyanis irreálisnak tűnően magas koncessziós díjat ígértek. Az Advenio az árbevétel 55 százalékát, az FM1-konzorcium pedig 50 százalékát adná az államnak, vállalásuk mégis teljesíthető, mivel sales house-rendszerben működnének, vagyis egyetlen cégnek adnák át olcsón reklámidejüket, amely aztán tetemes haszonnal értékesítené azt tovább. Ez a pályázati kiírásnak megfelel, még ha nem is jelenti azt feltétlenül, hogy a rádiók többet fizetnének be mint a sokkal kisebb százalékot ajánló vesztes pályázók.

Majtényi megpróbálta elérni, hogy kizárják a szerinte irreális üzleti tervet bemutató pályázókat, Sólyom Lászlóval és Bajnai Gordonnal is egyeztetett a kérdésben, de az ORTT pártdelegáltjai végül Majtényi ellenében döntöttek: a kizárásra tett javaslatokat nem fogadták el, és a jobboldal által támogatott Advenióra és a baloldal által preferált Fm1-konzorciumra szavaztak.