Új főszerkesztő a Népszabadság élén

Tóth Levente vezeti július elsejétől megbízott főszerkesztőként a Népszabadságot, miután az eddigi főszerkesztő, Vörös T. Károly szerződése június végén lejár. A napilap bejelentése szerint az új, végleges főszerkesztőt pályázaton választják majd ki.

Tóth Levente eddig a Népszabadság főszerkesztő-helyettese volt, előtte a gazdasági rovatot vezette. A jogász végzettségű szakember 1987-ben került a Népszabadsághoz, majd megfordult a Világgazdaság, a Figyelő és a Napi Gazdaság szerkesztőségében, 2002-ben pedig visszatért a Népszabadsághoz.

Elfoglalják

Vörös T. Károly szerződésének lejárta egy újabb lépés a Népszabadság és a többségi tulajdonos Ringier közti csatában: a napilapot 2004 óta vezető Vörös ugyanis sokat tett a szerkesztőség előjogainak megőrzéséért, és gyakran került szembe a kiadóval, amely lassan, de megállíthatatlanul vette át a hatalmat a napilapban. Vörös T. Károly távozásával a kiadónak lehetősége lesz arra, hogy a szerkesztőség tiltakozása ellenére is végrehajtsa azokat az átalakításokat, amelyekkel reményeik szerint versenyképesebbé tehető az egyre zuhanó példányszámú napilap.

A Népszabadságból ugyanis a Matesz adatai szerint 2010 első negyedében már csak 67 154 darab fogyott, miközben egy évvel korábban ez a szám 80 849 darab volt, 2009 első negyedében pedig 96 591, míg 2008 első három hónapjában 116 291 kelt el a napilapból. Vagyis három év alatt az újság elvesztette vásárlói 43 százalékát.

Ráadásul a példányszám csökkenése a bevételek csökkenésével is jár, ami arra utal, hogy a Népszabadság nem tudta sikeresen megújítani üzleti modelljét a nyomtatott sajtó végjátéka közben.

Tóth Leventét már a szerkesztőség megkérdezése nélkül nevezte ki a többségi tulajdonos Ringier, mivel az alapszabály szerint tavaly az aranyrészvényeket birtokló szerkesztőség még a főszerkesztő kinevezésének vétójogát is elvesztette, miután 2008 óta három egymást követő évben veszteséges volt a cég. A 2009-es 1,25 milliárdos üzemi veszteséget tavaly ugyan 690 millióra sikerült leszorítania a napilap kiadójának, de ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkentek a bevételek is: a tavalyi 4,46 milliárd forint majd egymilliárddal kevesebb a 2009-es 5,33 milliárdnál.

A kiadó még 2009-ben felmondta a béreket, a felmondási feltételeket és a végkielégítést szabályozó kollektív szerződést, azóta már háromszor volt létszámleépítés a napilapnál, tavaly negyven embert bocsátottak el, míg idén év elején a szerkesztőség hat vezető munkatársától váltak meg, és többször csökkentették a lapnál maradók fizetését is. Idén pedig a részvénytársaság igazgatósági tagjainak és a felügyelő bizottság tagjainak mandátuma is lejár, vélhetően ezekre a posztokra is többségében a Ringier emberei kerülnek majd, így a kiadó ellenállás nélkül végigviheti majd terveit.

Megtartják

A Ringier információink szerint többször is megpróbált túladni a Népszabadságon: pletykák szerint a Vasárnapi Híreket is kiadó, MSZP-közeli Geomédia is ajánlatott tett a napilapra, de végül nem sikerült megállapodniuk a Ringier-vel.

Tavaly a Ringier és az Axel Springer egyesítette közép-európai érdekeltségeit, de Mihók Attila, a Ringier vezérigazgatója akkor a Napi Gazdaságnak nyilatkozva kijelentette, hogy nem adják el a Népszabadságot, annak ellenére, hogy az egyesülést könnyebben engedélyezné a Gazdasági Versenyhivatal, ha a Ringier megválna a politikai napilapban meglévő, több mint  70 százalékos tulajdonrészétől.

“Komoly kérőkből és kalandorokból nincs hiány. Amióta a Népszabadság a Ringier résztulajdonában van, többen, többször kopogtattak már, mondván, hogy ha eladó lenne, érdekelné őket, de ahogy már említettem, nincs napirenden az eladás” - nyilatkozta tavaly júliusban Mihók.

Idén áprilisban kiderült, hogy a GVH a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szakvéleményére hallgatva, Közép-Európában egyedüliként nem jött létre a két kiadó egyesülése, amivel még az RTL Klubnál is nagyobb médiacég jöhetett volna létre. Így a Népszabadság eladásának fontos érve is érvényét vesztette.

Ennek ellenére információink szerint a kisebbségi tulajdonos, a lap 27,5 százalékát tulajdonló MSZP-közeli Szabadsajtó Alapítvány ajánlatot tett a többségi tulajdonrész megvételére is, de olyan kevés pénzt ajánlottak a Ringier-nek, hogy nem tudtak megállapodni.

Összevonják

A Ringier-nek így most nincs más választása, mint végrehajtani azokat a költségcsökkentéseket és átszervezéseket, amelyeket már 2009 óta terveznek. Úgy tudjuk, hogy akár már nyáron elköltözhet a Népszabadság, és a szerkesztőség ellenállása ellenére is összebútorozhatnak a Blikkel és a Nemzeti Sporttal, amelyek két éve a Corvin sétány mellett épült Futó utcai irodaházban működnek.

Ezzel együtt még idén összevonják a lapok sales-osztályát, vagyis összehangolják a hirdetési felületek értékesítését, további csomagkedvezményeket ajánlanak majd a Blikkben és a Népszabadságban is hirdetőknek. Tervben van az it-osztály egyesítése, vagyis közös osztály tartja majd karban a szerkesztőségek számítógépes rendszereit.

Sokat lehetett hallani arról, hogy a Ringier racionalizálna egyes tartalomgyártási részlegeket, például egyesülhetne a három napilap fotórovata, vagy a Nemzeti Sport átvehetné a Népszabadság sportoldalainak szerkesztését is. Ezek azonban még csak tervek, sokan a kiadónál is ellenzik az összevonásokat, így idén valószínűleg nem valósulnak meg azok az elképzelések, amelyek egyébként egyáltalán nem szokatlanul a nyomtatott sajtóban, hiszen a példányszám törvényszerű csökkenését csak a kiadások lefaragásával lehet ellensúlyozni.