Ön szerint miben világelső ez a 3600 éves korong, és pontosan hogy kötődik Erdélyhez?
Nem újdonság, hogy a 32 centiméter átmérőjű nebrai korong az égbolt legrégebbi ábrázolása, azért került most elő, mert kijött egy Illustrated Guide to Space Maps (Illusztrált űrtérkép-kalauz) című gyűjtemény, amit az Atlas Obscura dobott össze, és egy rakás másik elképesztő égtérkép is böngészhető rajta. A korong a Napot, a Holdat és a csillagokat ábrázolja, a Wikipédia szerint fémkeresővel találták 1999-ben Németországban, a Szász-Anhalt tartománybeli Nebra közelében.
2002 februárjában Svájcban a rendőrség egy színlelt vásárlás során lefoglalta a kincset, ma a németországi Halle tartományi múzeumában van kiállítva. A korongot egy kőládában találták, amiben volt még két kard, két karperec és néhány más bronztárgy. Metallurgiai vizsgálatok alapján maga a bronzlap két helyről származó alapanyagból készült: az ötvözethez szükséges réz minden valószínűség szerint az ausztriai Salzburg környékéről származik, de az aranybevonat erdélyi bányából származó aranyból készülhetett.
A koronggal hangolták össze a nap-naptár és a hold-naptár ciklusát: bronzkori használói onnan tudták, mikor kell a napévnél rövidebb holdévhez egy plusz hónapot hozzáadni, hogy figyelték, mikor áll a Bika csillagképben található Fiastyúk pont úgy, mint a korongon. Ez két-három évente történt meg – a holdév egyébként azért rövidebb, mert 12 teljes holdciklus 354 napot tesz csak ki. És ez még csak az első a gyűjteményben, a többi érdekesség itt.