Miért éppen Luxemburg?
További Futball cikkek
- Hamarosan befut a magyar mozikba a DAC-ról szóló sportdokumentumfilm
- „Komolyan vettük, amit két fröccs között ígértünk neki” – Orbán Viktor nyitotta meg a Puskás Múzeumot
- Rohamrendőrök akadályozták meg a csúnya botrány kirobbanását Franciaországban
- Tömegjelenettel zárult a Vasas meccse, Pintér Attila sem maradt ki a balhéból
- A Liverpool vezetőedzője elárulta, minek volt köszönhető Szoboszlai gólja
Csütörtök este Luxemburgban játszik barátságos meccset a futballválogatott, a kispadon bemutatkozik a két meccsre megbízott kapitány, Szélesi Zoltán, de ott lesz már a csapattal az új kapitány, Georges Leekens is. Aki nem szól bele Szélesi munkájába, csak ha kérdezi a fiatal edző.
Amikor ezt a barátságos meccset lekötötték, még Bernd Storck volt a szakvezető, de Szélesi másodedzőként segítette a csapatot, így valószínűleg lehetett szava az ellenfél kiválasztásában. Legalábbis nem éri felkészületlenül, hogy egy nagyon kis ország már nem is annyira kiscsapatával kell játszani.
Pláne, hogy Luxemburg története legjobb formájában van, eddig csak egyszer, 21 éve volt ennyire előkelő helyen a világranglistán, 93. Mi az 53.-ak vagyunk, de még mielőtt legyintenénk, Feröer a 95., és őket idegenben nem tudtuk megverni, itthon meg egy kínkeserves 1-0 jött össze.
Luxemburg az elmúlt fél évben, azaz június eleje óta két tétmeccset is nyert, Albániát 2-1-re, Fehéroroszországot 1-0-ra verték otthon. Ebben az időszakban hatból csak kétszer kaptak ki, igaz, az a két vereség súlyos volt. Hollandiában a nyár elején bekaptak egy ötöst - mi négy éve ugye nyolcast -, egy hónapja pedig Svédország szórta meg őket is nyolccal.
Ha azt gondolnánk, hogy ez összetörhette őket: három nappal később 1-1-et játszottak Bulgáriával, aki a mostani vb-selejtezőkön Hollandiát és Svédországot is megverte. Nem véletlen, hogy Luxemburg nem is lett utolsó ebben a nem éppen könnyű csoportban, Fehéroroszországot sikerült megelőzniük. Egyszer győztek, háromszor döntetlent játszottak, hatszor kikaptak.
Az egyik iksz ráadásul a csoportgyőztes, egyenesen a vébére jutott Franciaország ellen volt, méghozzá idegenben, 0-0. Hogy mennyire voltak a győzelemtől? Kapufányira.
A fentiekből már látszik, Luxemburgban nem kóklerek játszanak. A keretben még akadnak félprofik jó páran, a kezdőtizenegyük viszont már profi.
A keret felépítése ésszerű. Kapusuk, a 95-szörös válogatott Jonathan Joubert 38 éves, otthon, a Dudelange-ban, az ország legerősebb klubcsapatában véd. A franciaországi 0-0-ban nem kis szerepe volt, Deschamps francia kapitány is dicsérte.
A legidősebb mezőnyjátékosuk is csak 33, a csapatkapitány, egyben gólkirály, a belga Lierse-ben futballozó Aurelien Joachim 31 éves. 12 gólja van a válogatottban 70 meccsen. 32 a csatártársa, Daniel Da Mota - 6 gól -, a többiek mind huszonévesek.
Tehetségük a húszéves, de már 24-szeres válogatott Christopher Martins, a Lyon középpályása. Öt éve a menő francia klubban játszik, a felnőttekhez idén került be, két meccsükön játszott a szezonban.
A francia másodosztályban, a Metznél szerepel a 17 éves Vincent Thill, aki már 12-szeres válogatott. Róla azt kell tudni, hogy mikor egy éve - 16 évesen - bemutatkozott a francia első osztályban, az első 2000 után született volt, aki az öt nagy bajnokság egyikében - francia, olasz, angol, német, spanyol - pályára lépett. 19 éves bátyja, Oliver Thill is kerettag.
A védelemből is ketten vannak a Lierse-ben, illetve a Metzben: a belga légiós Tim Hall ugyan csak egyszeres válogatott, a metzes Chris Phillipps viszont már 44-szeres, ami 23 évesen több mint nem rossz.
Oda kell figyelni a holland másodosztáyú Telstar 22 éves szélsőjére, Gerson Rodriguesre is. A franciák ellen majdnem hozta a meccset, egy Arsenal-védőt verte le ilyen szólóval:
A szövetségi kapitányukról nem beszéltünk még, mert olyan sokat nem is lehet elmondani róla. Luc Holtz 49 éves, csak otthon játszott, majd otthon volt edző, 1999-től 2007-ig az Etzella Ettelbrucket irányította. 2008 és 2010 között a luxemburgi U21-et vezette, 2010 óta a felnőttek kapitánya. A mérlege a válogatottal: 66 meccs, 8 győzelem, 12 iksz, 46 vereség.
Ezek után térjünk vissza a címben feltett kérdésre, hogy miért is játszunk velünk. Csak tippelni tudunk, miért tartotta fontosnak az exkapitány Storck, hogy kipróbáljuk magunkat ellenük: ugye nem tudtuk megverni idegenben a hasonlóan kiscsapatnak számító Feröert, kikaptunk a még kisebb Andorrától idegenben, még az Eb-selejtezőn nem nyertünk - az akkor még - igen szerénynek tartott Észak-Írország ellen odakint, így a német edző talán azt próbálta gyakoroltatni, hogyan kell nagyon kötelező győzelmet behúzni idegenben.