Veszélyes vizeken

D  AS20170321005
2017.05.20. 18:09 Módosítva: 2017.05.20. 20:29
Nagyon feszült közgyűlés elé néz a Magyar Úszó Szövetség, amely története legnagyobb kihívása előtt áll. Az év sporteseménye, a vizes világbajnokság előtt hónapokkal a 23 év után lecserélt Gyárfás Tamás helyére kinevezett Bienerth Gusztáv és új csapata a szakmával és a sajtóval is háborúba kezdett.

Feszült közgyűlés elé néz a Magyar Úszó Szövetség, nem véletlen, hogy mintegy felvezetésként Bienerth Gusztáv úszóelnök fizetett facebookos videóban figyelmeztette a médiát. „Akik gyengíteni akarják bármilyen oknál fogva, a világbajnokságot”, a felkészülést, azaz szólnak a vélt vagy valós problémákról, azok a magyar úszósport ellenségei.

Hozzá kell tenni rögtön, hogy amikor elküldtük kérdéseinket írásban a MÚSZ-nak, Bienerth Gusztáv gyakorlatilag azonnal, személyesen állt rendelkezésünkre, hogy válaszoljon rájuk.

Zavaros megtisztulás

Bienerth Gusztáv fontos ember, de a Magyar Úszó Szövetség azért egészen idén januárig elműködött nélküle is valahogy. Amikor a Hosszú Katinka vezette felkelés lemondásra kényszerítette a 23 éve elnökösködő  Gyárfás Tamást, a legtöbben a szövetségben szinte semmit sem tudtak Bienerthről. Aztán jött "az ember, aki mindenhez ért", és erős kormányzati hátszéllel – ami simán elfújta Deutsch Tamás hasonszőrű ambícióit –, lényegében ellenállás nélkül elfoglalta a megüresedett elnöki széket. Annak felelősségét, hogy azóta ki miatt nincs nyugalom az úszásban, nem lehet csak és kizárólag áskálódó gyárfásista puccsistákra kenni.

Az új elnök átláthatóságot ígért, és szigorúan a szakmai szempontokat, illetve a szakma képviselőit szolgáló, menedzser-típusú vezetési szemléletet. A január óta eltelt időben viszont olyan dolgok is történtek, amik kérdéseket vetnek fel.

  • Kineveztek három új igazgatót, látszólag mindhármukat a hatályos alapszabály többszörös megsértésével.
  • A jogi igazgató is saját ember lett, aki amellett, hogy a párt jogásza, Szijjártó Péter futsallos haverja is. Az új, sportszakmai végzettséggel nem rendelkező sportigazgató legfőbb tapasztalata, hogy két-három éven át részt vett egy idén megszűnő triatlonos versenysorozat szervezésében.
  • A felügyelőbizottság mindkét tagjelöltje az elnök korábbi kollégája.
  • A szakmai terület valamennyi fontos feladata egyetlen emberhez került, mivel a felnőtt, junior és nyílt vízi kapitány pozícióját összevonták, majd az alelnök kezébe adták, akinek ezen kívül van még pár fontos tisztsége, meg egy külsős állása.
  • A látványos kivételezések folytatódtak, a szövetségi kapitány úgy javasolta magát havi 400 ezer forint támogatásra a Kiemelt Edzői Programban, hogy látszólag nem felelt meg a feltételeknek.
  • Ehhez képest az egyesületek még május közepén sem tudják, hogy idén mennyi pénzből gazdálkodhatnak.
  • Az alapszabály módosításai az elnök hatáskörének növeléséről és a közgyűlés hatáskörének csökkentéséről szólnak.

Sötét erdőben, vékony jégen

Nagyon nehéz úgy vezetni egy sportági szövetséget, ha valaki nem bízik a szakmában, főleg, ha nem ismeri az adott sportágat, és nem rendelkezik megfelelő kapcsolatrendszerrel. Van olyan, aki azt mondta nekünk, hogy neki szimpatikus volt Bienerth programja, amivel a megválasztása előtt házalt, de azt már egyszerűen botrányosnak tartja, hogy szakosztályvezetőként ő nem tudja felhívni a szövetség elnökét, mert nem kapja meg a számát. Az úszást évtizedek óta szolgáló, elismert szakemberről van szó.

Ezek nagyon rosszul állnak Bienerthnek, és jelentős változást is mutatnak az elmúlt évekhez képest. Gyárfás például mindenki számára elérhető volt, bár ő meg senkire sem hallgatott. Bienerth vezetési stílusáról azt mondták forrásaink, hogy úgy csinál, mintha egy magáncég vezérigazgatója lenne, nem pedig egy szervezet választott tisztségviselője. Úgy tudjuk, ez hasonló problémákat eredményezett korábban a Magyar Kézilabda Szövetség elnökségnek tagjaként is neki, ott voltak, akik kijelentették, hogy nem hajlandóak vele együtt dolgozni.

Az úszószakmában azt meg végképp nem övezi teljes egyetértés, hogy az új elnök minden fontos szakmai pozíciót és felelősséget egyetlen emberre testált. 

A mindenes

Sós Csabáról van szó, aki a váltást követően mindhárom szakág egyesített szövetségi kapitánya lett (medencés, nyílt vízi, junior), emellett szakmai alelnök, az edzői bizottság vezetője, a Para Bizottság elnöke, valamint tanszékvezető a Testnevelési Egyetemen. Sós korábban teljes mellszélességgel támogatta Gyárfást, de nem okozott neki gondot azonosulni az új vezetéssel sem. Szakmai vonalon mindenki elismeri, de sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy egyedül meg tudjon birkózni az elvállalt feladatokkal.

Forrásaink szerint ezért ő is delegálja a feladatokat olyan emberekre, akik viszont nem jelennek meg névvel felelősként. Ez majd a későbbiekben jelenthet problémát, ha hibák, visszaélések felelőssége vetődik fel.

Bienerth Gusztáv szerint az a feladat, amit a Sós Csaba vállalt nem sok. „Sokat kell dolgozni, itt mindenki sokat dolgozik. Este nyolckor is ég még a villany", mondta, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy minden vezetőnek lehetősége van rá, hogy delegáljon a feladataiból a megfelelő embereknek, de a felelősség az övé marad.

És ha valaki a delegálási lehetőséggel nem jól dolgozik, akkor nem fog tovább delegálni"

Kiemelt Edzői Program

Sós egyik felelőssége a Kiemelt Edzői Program (KEP) keretében érkező állami támogatás elosztása. Forrásaim szerint a feladatot korábban végző Kiss Lászlóval e téren a legtöbben elégedettek voltak, a mostani elosztással viszont már sokaknak problémája van. Mivel a KEP ellenőrzése kicsit elvész a MOB, a Magyar Edzők Társasága, illetve az egész programot koordináló Sportügyi Államtitkárság között (ami az EMMI-hez tartozik), ha valami nagy gubanc nincs, nem nagyon szokták felülbírálni a szakszövetségek ajánlásait.

Bienerth szerint a KEP viszont olyan bonyolult terület, hogy az edzőbizottságnak három menetben kellett tárgyalnia a témát. Ami, ha nem is megerősíti, de legalábbis passzol ahhoz az információhoz, amit egy szakosztály-vezetőtől kaptunk, miszerint Sóséknak különböző hibák miatt kétszer kellett visszakullogniuk Balogh Zoltán miniszterhez aláíratni a papírokat. És így is maradtak furcsaságok, amiket részben arra hivatkozva nem javítottak aztán, hogy negyedszerre már tényleg nem mehetnek vissza. 

Az egyik anomália, hogy a KEP alapelve szerint egy edző olyan eredmény után kaphat pénzt, amit az ő irányításával ért el egy olyan versenyző az elmúlt négy naptári évben, akivel azóta is dolgozik. Elvileg tehát nem lehetne kiemelt edzői státuszt szerezni azzal, hogy egy – programban számon tartott eredménnyel rendelkező – versenyzőt átvesz valaki, már az eredmény elérése után.

Ehhez képest kiemelt státuszra és a vele járó havi juttatásra javasolták például azt a Nagy Józsefet, aki csak ősszel kezdett el dolgozni Gyurta Dániellel, tehát Gyurta Dániel számításba vett eredményei nem hozzá kötődnek. De említhetjük Sebestyén Balázst, Sebestyén Dalma testvérét annak edzőjeként, noha egyrészt ő is csak később vette át a versenyzőt, mint hogy a releváns eredmény megszületett, másrészt többek szerint nem is biztos, hogy valóban ő felel a versenyző felkészítéséért. És ha már elkezdtük sorolni, megemlítették Sós Dánielt is, aki csak 2017 januárjában igazolt a Vasashoz, ám edzője így is az ő eredményei révén lett részese a programnak. A saját lánya, Verrasztó Evelyn felkészítőjeként szereplő Dr. Verrasztó Zoltánt, aki forrásunk szerint évek óta nem dolgozik edzőként. És többen nem értik azt sem, hogy maga Sós Csaba milyen alapon lett a program részese, ha szövetségi kapitányként is csak releváns eredmény alapján kaphatna pénzt, amije viszont nem lehet, hiszen januárban nevezték ki, vagy akkor, ha közvetlenül látna el edzésfeladatot, ami több forrásunk szerint évek óta nem történt vele.

És itt nem arról van szó, hogy a nevezettek többsége ne lenne kitűnő szakember, és ne érdemelné meg, hogy az úszásért végzett munkájáért – legyen az edzői vagy más jellegű – tisztes fizetést kapjon, hangsúlyozták nekünk, de az a megoldás igenis visszatetsző, hogy benyomják őket egy ilyen programba, amit ráadásul közpénzből finanszíroznak, kijátszva vagy áthágva annak alapelveit.

Ezek pont nem a megtisztulásról és átláthatóságról szólnak, hanem – részben legalábbis – a háttéralkukról és mutyikról.

Hiszen ha az egyik kaphat támogatást egy frissen igazolt versenyző után, vagy épp olyan után, akit már nem edz, akkor a másik edző miért nem?

Tudomásunk szerint erre a felvetésre Sós Csaba azt mondta, hogy "nála szemet hunytunk". Na pont ez a megoldás az, ami Gyárfást követően nem férhetne bele, hiszen vele is ez volt az egyik probléma.

Az átigazolási rendszer reformja

A szövetség saját forrásból biztosított támogatásainak elosztásával sem mindenki elégedett. Ezeket a pénzeket döntően a felnőtt eredmények alapján utalják, de például pluszpénzek járnak a régiós vezető szerep után is, így a gazdagabb – pl. Győrben a helyi önkormányzat által kitömött – klubok könnyűszerrel elcsábítják a sikeresebb versenyzőket. Majd ezután a klubok az ő eredményeikre hivatkozva növelik bevételeiket, esetenként kérdéses jogszerűséggel, majd az így szerzett gazdasági előnyükkel visszaélve még több eredményes versenyzőt szipkáznak el, és így tovább.

Bienerth nem tagadja, hogy vannak anomáliák, de szerinte ezek oka az átigazolási rendszer, ami jelen formájában nem szolgálja az úszás érdekeit. Például

van olyan 16 éves versenyző, aki már a 10. klubjában van.

Ezzel tényleg nehéz vitatkozni. Éppen ezért létrehozott egy eseti bizottságot a teljes átigazolási rendszer áttekintésére, és hogy javaslatot tegyen az elnökségnek a változtatásokra. Ezt majd a tagszervezetek megvitathatják, és a kiegészülő elnökség ősszel dönthet is róla, ígérte az elnök.

Bienerth szerint egyébként nem vádolhatók azzal, hogy ne fogtak volna hozzá a lehető legkorábban a probléma kezeléséhez, és három hónappal a kinevezése után már fel is állított egy bizottságot, benne a minisztérium, a klubok és a szövetség kiemelt képviselőivel, míg korábban évekig hozzá nem nyúltak ehhez a kérdéshez. Szerinte pozitív dolog, hogy realizálták a helyzetet, és borzasztó gyorsak voltak.

Alapszabálysértő vezetés?

Az új elnök első hónapjainak legingoványosabb terepe az igazgatók eltávolításának és kinevezésének kérdése. A támogatásokkal kapcsolatos kérdéseinkkel nem sikerült elérnünk Sós Csabát, így még bőven kiderülhet, hogy az eljárást kritizáló szakemberek és újságírók értettek valami nagyon félre. Az igazgatók kérdését viszont alaposan kitárgyaltuk az elnökkel, és továbbra sem vagyunk meggyőzve arról, hogy szabályszerűen történtek a dolgok.

15. paragrafus:

A Közgyűlés hatásköre "A Szakszövetség Elnökének, Alelnökeinek, Elnökségi tagjainak valamint az Ellenőrző Testület Elnökének és tagjainak, valamint a Főtitkár és az igazgatók megválasztása, visszahívása." (1/i bekezdés) Ráadásul az Alapszabály nem csak, hogy a közgyűlés kizárólag hatáskörébe utalja az igazgatók kinevezését, de 24. paragrafus 2. pontja nevesítetten kivonja ezen feladatokat az elnök hatásköréből: "Az Elnök feladatköre a Szakszövetség Főtitkára és az Igazgatók felett – megválasztásuk és visszahívásuk (a munkaviszony létrehozása és megszüntetése) kivételével – a munkáltatói jogkör gyakorlása." (2/b bekezdés)

  

A MÚSZ hivatalos alapszabálya egyértelműen kimondja, hogy az igazgatók megválasztása és visszahívása a közgyűlés hatáskörébe tartozik (kiemelés tőlünk). A legutóbbi közgyűlés 2017. január 8-án volt. Ezen nem hívtak vissza egyetlen kinevezett igazgatót sem, és nem neveztek ki újakat. Most mégis három új igazgatója van a MÚSZ-nak.

Sokan nem értik, hogyan nevezhette ki őket Bienerth Gusztáv saját jogkörben. Kivételesen szó szerint idézném a teljes párbeszédet, hogy mivel magyarázza az elnök:

Hogy lehetnek új igazgatói a MÚSZ-nak, ha nem volt közgyűlés január óta?

– A korábbi mindhárom igazgató egy apparátust igazgatott, ez volt az oka annak hogy a nevezésükről a közgyűlés döntött. Most van két olyan munkatársam (Szabó Krisztina - operatív igazgató, Wildner Domonkos - jogi igazgató), akik nem igazgatók, hanem sportszakmai munkatársak, akiknek én igazgatói címet adományoztam, hogy ilyen módon kifelé jól tudják képviselni a Magyar Úszó Szövetséget. Nincs apparátusuk, közvetlenül az elnöknek dolgoznak, részben operatív, részben jogi feladatokat végeznek. Nem a közgyűlés hatáskörébe tartozó feladatokat látnak el.

Akkor nem sérti az alapszabályt, hogy igazgatói címmel dolgoznak és nem a közgyűlés választotta meg őket?

– Bárkit felhatalmazhatok igazgatói cím használatára, ez egy operatív döntés.

Szabó Krisztina szerződésében az áll, hogy operatív igazgató, ez nem több, mint csak egy cím használatának joga?

– Ezzel a címhasználattal van a szerződése.

Erre a megoldásra őszintén szólva nem tudtam mit felelni, ugyanakkor talán nem is lehetne jobban összefoglalni a jelenlegi helyzet legfőbb problémáját. Ha valaki a Gyárfás Tamás utáni elmaradhatatlan megtisztításra hivatkozva lovagol be a szövetségbe, akkor nem elég ügyesen jogászkodni, mert jogászkodni meg ügyeskedni éppen Gyárfás is tudott. Tisztán és átláthatóan kell intézni a dolgokat, betartva a szabályok szellemét.

Különben elveszíti morális fölényét a korábbi rendszerrel szemben, és akkor túl sok hivatkozási alapja nem marad, mert az nem is lehet kérdés, hogy a sportághoz melyikük ért jobban.

Igazgatók jövet-menet

Halász Sarolta, a MÚSZ gazdasági igazgatója maradt a helyén, forrásaink szerint az ő kirúgása felért volna egy öngyilkossággal, mivel lényegében pótolhatatlan szereplője a szervezetnek. Különösen Bienerthnek, aki teljesen kívülről érkezett. Persze ettől még nem minden ellentmondástól mentes a helyzet, hiszen ha az új elnök Gyárfás kapcsán állandóan gazdasági jellegű visszaélésekre célozgat, akkor hogy képzelte a megtisztulást egy örökölt gazdasági vezetővel?

A másik két igazgató viszont ment, Füleky András (sportigazgató) jobbnak látta a vizes világbajnokság szervezőbizottságába távozni, míg az ügyvezető igazgatóként dolgozó Nagy Orsolyától saját elmondása szerint nem mindennapi körülmények között szabadult meg a szövetség.

Füleky András
Füleky András
Fotó: Földi Imre / MTI

Bienerth Gusztáv szerint mindketten  közös megegyezéssel távoztak, Nagy Orsolya szerint viszont ez a "közös megegyezés" úgy történt, hogy éppen Sós Csabára várt, akivel találkozója volt, amikor behívatta az elnök, és Szabó Krisztina operatív igazgató társaságában közölte vele, hogy harminc perce van elhagyni az épületet. Ráadásul meg is fenyegették, hogyha nem írja alá a kilépőpapírjait, akkor ellehetetlenítik az életét, és rendőrt hívnak.

Mai fejjel már nem érti, miért írta alá a papírokat, de akkor

teljesen sokk hatása alatt cselekedett, mivel még életében nem volt ilyen szituációban, hogy valaki rendőrséggel, illetve kormánybiztosi kapcsolataival fenyegesse.

Bienerthék egy közbeszerzésre mutogattak, amiről szabálytalanságok derültek ki, de amikor Nagy kérdezni próbált, az operatív igazgató azt mondta, „ne kérdezzen az elnök úrtól". Ő egyébként ennél a közbeszerzésnél a bizottság tagja volt, de aláírási joga nem volt. A gyanúsnak talált, 57 milliós közbeszerzésről május 29-i interjújában beszélt Bienerth a HVG-nek, ebből az derült ki, hogy az eljárással a vizsgálatot végző cég megítélése szerint formailag minden rendben van, de "jelentős értékkülönbség van az elvégzett munka, annak szakmai tartalma és a kifizetett díj között".

Mivel csak Nagy Orsolya verzióját ismerjük ilyen részletesen, így természetesen elképzelhető, hogy részben vagy egészben nem így történtek a dolog.

Szabó Krisztina – operatív igazgató

A forrásaink szerint Bienerth Gusztávot csak rajta keresztül lehet elérni, és hát a stílusával nincs mindenki kibékülve, ahogy azzal sem, hogy senki nem ismeri, hogy honnan jött, miután teljesen külsősként került pozícióba. Szabó és Bienerth az elnök szerint korábban a turizmus területén dolgoztak együtt, az olimpiai pályázattal kapcsolatban.

Szabóval kapcsolatban azonban felmerült egy igen komoly probléma, mivel rá még Bienerth azon magyarázata is bajosan alkalmazható, hogy "sportmunkatársnak" nevezték ki, és csak címzetes igazgató lenne. Szabót ugyanis kerek-perec operatív igazgatói munkakörben foglalkoztatja a MÚSZ (amit, mint idéztük, Bienerth is megerősített nekünk):

forrás: facebook.com
forrás: facebook.com

Kővári Sándor - megbízott sportigazgató

Talán mert az úszósportban nem talált senkit, akiben megbízna, az új elnök ebbe a kulcsfontosságú pozícióba egy triatlonost helyezett. Abban is van úszás persze, de ettől még a szakmát finoman szólva kiakasztotta a dolog.

Az új, megbízott sportigazgatót Kővári Sándornak hívják. Információink szerint korábban is próbált már pozícióhoz jutni a MÚSZ-nál, de "nem volt rá igény".

Kővári Sándor a Kropkó Péter-féle triatlonszervező cégtől érkezett, amely jelenleg harcban áll a Magyar Triatlon szövetséggel, és épp elbukja a létét jelentő nemzetközi Ironman 70.3 sorozat szervezését (az idei versenyt már meg sem rendezték). 

Önéletrajzából kiderül, hogy nem volt úszó, nincs sportszakmai végzettsége, sportmenedzseri tevékenysége alig pár éves múltra tekint vissza és az üzleti életben sem alkotott maradandót. Az elmúlt tíz évben nem vett részt egyetlen hivatalosan elismert úszóverseny szervezésében sem, egyedül a Find Your Limits triatlonverseny-sorozat betétfutamaként szervezett, sehol sem regisztrált nyílt vízi úszást tudta beírni releváns szakmai tapasztalatként.

Bienerth semmi különöset nem talál Kővári kinevezésében, sőt kiváló szakembernek tartja, és határozottan tagadta, hogy Wildner Domonkoson, az új jogi igazgatón keresztül került volna képbe, noha a két ember a triatlon révén régebbről ismeri egymást, sőt van olyan információnk is, hogy régóta együtt edzenek. Az elnök elmondta, hogy neki Kővári Sándort úgy ajánlották be, mint egy kiváló sportesemény szervezőt, de nem a Wildner Domonkoson keresztül. És nem tudott arról sem, hogy a triatlon révén a két ember ismerte volna egymást.

Bienerth egyébként akár magát Kővárit is ismerhette volna, egyrészt turizmusért felelős kormánybiztosként is kapcsolatba került azzal a triatlonos vállalkozással, aminek dolgozott, másrészt a budapesti olimpiai pályázatot előkészítő Budapest 2024 Zrt. alelnökeként is, aminek színeiben Kropkó Péter reaktiválta magát a budapesti Ironman versenyen.

Az elnök szerint az nem jelenthet gondot, hogy egy triatlonos kinevezése azt üzeni az szakmának, hogy az úszás berkein belül nem volt megfelelő ember, aki ezt a pozíciót jobban be tudná tölteni. Lehet, hogy sokan tudnák ezt a munkát jól végezni, de ők mellette döntöttek, mondta.

„A munka kell, hogy minősítse az embert, márpedig a sportigazgatóság Kővári vezetésével az elmúlt nagyon sok év legsikeresebb országos bajnokságát rendezte Debrecenben. Telt ház előtt, fantasztikus körülmények között, fantasztikus eredményekkel" – méltatta az elnök sportigazgatót, hozzátéve, hogy

a szakma szerint is fantasztikusan megrendezett verseny volt, amit az is bizonyít, hogy példátlan módon le kellett állítani a jegyértékesítést, mert annyi fizetőnéző jött.

Az országos bajnokság sikerességét nem megkérdőjelezve, annyi kiegészítést azért tenni kell a "fantasztikus eredmények" kapcsán, hogy a versenyen egyetlen országos csúcs született. A jegyértékesítést pedig korábban azért nem kellett leállítani, mert nem volt, ingyen engedték be a nézőket.

Bienerth az országos bajnokság sikerein túl is maximálisan elégedett az új felállással, a sportigazgatóság új szponzorokat szerzett, új lehetőségeket nyitott, a versenyzők fantasztikus körülmények között készülnek, meleg égövi, illetve magaslati edzőtáborban.

Wildner Domonkos - jogi igazgató

Hogy a szerepkör mennyire fontos eleme Bienerth rendszerének, azt mutatja, hogy korábban ez a pozíció nem létezett. Wildner kinevezésének szabálytalansága jobban el van kenve, mint a Szabó Krisztina esetében, ugyanis a munkaszerződésébe "sportmunkatárs" került pozícióként.

Az új jogi igazgató/sportmunkatárs egy virtigli pártkatona. Szíjjártó Péter országos sportcimborája, akivel együtt játszott a dunakeszi futsallcsapatban, illetve a Fidelitas képviselői csapatában is, a szervezet központi irodájának tagjaként. Később pedig Varga Mihállyal kiegészülve együtt jártak hármasban futni.

Wildner Domonkos
Wildner Domonkos
Fotó: Marjai János / MTI

Ahogy az a külügyminiszter csapattársaival történni szokott, 2010 óta halmozza a komoly pozíciókat. Például az országgyűlés által kétharmaddal megválasztott Független Rendészeti Panasztestület elnökségi tagja (egészen 2020-ig), de volt már Jogi Igazgatóhelyettes a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatóságában, tagja a Kommunikációs Igazgatóságnak, jogásza a Jogi és Közigazgatási kabinetnek, illetve munkacsoport-vezetőként közreműködött a 2006. október 23-i eseményeket vizsgáló Balsai-jelentés elkészítésében.

Mindennek azonban Bienerth szerint semmi köze ahhoz, hogy a szövetségbe került. Ugyanis 

kormánybiztosa voltam a turizmusnak, és közvetlen munkatársam volt a Domonkos, ott ismertem meg az ő munkáját. Kiváló felkészültségű jogász."

Hogy Wildnerrel komoly tervei vannak az új vezetésnek, jelzi, hogy az áprilisi elnökségi ülésen őt jelölték indulónak a MOB tisztújításán felügyelőbizottsági tagnak. És hogy ezzel mennyire elkalkulálták magukat, azt mutatja, hogy végül meggondolta magát, és inkább visszalépett, ezzel egy jelöltnyi helyet bukott a szövetség.

Az úszók május 21-i közgyűlésének Jelölő Bizottságába viszont bekerült, Dr. Ugrin Tamás és Dr. Östör Balázs társaságában, utóbbi médiajogász, és rendszeresen dolgozik a közmédiát ellenőrző Közszolgálati Közalapítvány számára. Wildner emellett megkapta a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöki posztját is.

Végül de nem mellékesen: Wildner Domonkos amatőr triatlonos, a Kropkó-féle szervezet egyik versenyét meg is nyerte, amiről egyébként pont Kővári Sándor írt színes beszámolót. Kicsi a világ.

Miről dönt a közgyűlés?

A május 21-i közgyűlés programja tehát olyan lesz, mint egy klasszikus akciófilm, több nagy csata várható menet közben, de a vége boríthat mindent, bár nagy meglepetés lenne. A műsorból kiemelkedik a

4. pont: az előző elnökség időszakának gazdasági átvilágításának eredménye

Kiderül, hogy milyen csontvázak rejtőztek Gyárfás iratszekrényében. Bienerth tájékoztatása szerint egy-két olyan dolgot találtak az átvilágítók, amik további vizsgálatra érdemesek. Amúgy a múlt nagy csinnadrattával kezdett átvilágítása ezzel az egy-két eredménnyel le is zárult, több vizsgálat Bienerth szerint nem lesz.

10. pont: új elnökségi tagok megválasztása (1+1+3 fő)

A közgyűlésen öt új tagot választhatnak a meglévő nyolc mellé. A kormányzati befolyás erősödését jelzi, hogy a budapesti tagszövetségeknek az a kalandos gondolata támadt, hogy Szalay-Bobrovniczky Alexandrát jelöljék, Habony Árpád üzlettársának feleségét, a Főváros Polgármester-helyettesét.

A Testnevelési Egyetem jelöltje Danks Emese, az UNICEF vezetője, ami az aktuális botrányok fényében üdvözlendő.

Egy másik érdekes jelölt Bienerth egyik legfontosabb hátországából, Győrből érkezhet. Dr. Rákosfalvy Zoltán a Győri USE elnökségének tagja, Borkai Zsolt győri polgármester közeli ismerőse. A helyi fideszes önkormányzat ügyvédje annak idején az Audi-földek felvásárlásával szerzett nagyobb nevet magának.

11. pont: Alapszabály módosítása

A módosított Alapszabály lényegében minden gyakorlati hatalmat kivenne a közgyűlés kezéből, az elnök pedig szinte teljes szabad kezet kapva irányíthatná a szövetséget. Ami szintén furcsa, ha arra gondolunk, hogy épp túlzott hatalmával vádolták Gyárfást a leváltásakor.

Ha elfogadják, a hivatali szervezet teljes egészében az elnök fennhatósága alá kerül, az igazgatók kinevezésének és visszahívásának jogát is megkapná a közgyűléstől, míg a választott képviselők visszahívását megnehezítenék. A közgyűlésnek nem kellene többé jóváhagynia azokat a szerződéseket, amiket a szövetség a saját tagjával, tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt (kivéve az elnököt).

Bienerth szerint utóbbi módosítást az indokolja, hogy közgyűlés egyszer van egy évben, és nem is operatív szerv. Az elnökség képes dönteni ilyen kérdésekben (amik esetenként saját tagjait is érinthetik).



A módosítások egyike szerint az elnök megbízott főtitkárt is kinevezhetne, amennyiben a tisztség betöltetlen. Márpedig jelenleg beöltetlen, és az is marad a közgyűlés után is, mivel senkit sem jelöltek a posztra. Amikor felvetettük, hogy a helyzet mintha utat nyitna ahhoz, hogy az elnök élhessen a változtatás nyújtotta jogkörrel, Bienerth azt válaszolta, hogy egyrészt honnan tudhatná, hogy elfogadják-e a módosított alapszabályt, másrészt ezt már eddig is megtehette volna.

Ha viszont tényleg megtehette volna, akkor mi szükség van erre a módosításra?

A nyirbálások mellett egy joggal viszont bővülne a közgyűlés hatásköre.

Díjazást szavazhatna meg többek közt az elnöknek, az alelnököknek, a Felügyelőbizottságnak, és ami a magyar sportban szinte példátlan: az elnökség tagjainak.

Bienerth határozottan cáfolta, hogy ő akár elnökként, akár elnökségi tagként elképzelhetőnek tartaná, hogy pénzt vegyen fel munkájáért. Ugyanakkor azt gondolja, a jövőben előfordulhat, hogy olyan mennyiségű munkát és felelősséget tennének ez elnökség tagjainak nyakába, amit társadalmi alapon nem várhatnak el.

12. pont: Felügyelőbizottság

A közgyűlésen egy új felügyeleti szerv tisztségviselőit is megválasztják, a régi Ellenőrző Bizottság pedig megy a levesbe. A Felügyelőbizottság egy elnökből és két tagból áll, utóbbira az elnök korábbi munkatársait jelölte a Wildner vezette jelölőbizottság.

Winkler János, a MALÉV elnöke volt, amikor a cég igazgatóságában ott ült Bienerth Gusztáv. Később együtt is repültek a cégtől. Schannen Frigyes pedig a Roland Berger nevű tanácsadócég budapesti irodájának vezetője és partnere. A cég másik vezetője és partnere egészen 2016-ig az úszóelnök volt. Bienerth szerint semmi rendkívüli nincs abban, hogy velük startolhat a legfontosabb gazdasági ellenőrzőszerepet betöltő, és kifejezetten függetlennek beállított szervezet a szövetségnél, és különben sem volt más jelölt.

13. pont: a Szövetség tagjai által beterjesztett és elfogadott javaslatok tárgyalása

És a végén jöhet a csattanó. A 13. pont ugyanis azokat a javaslatokat takarja, amiket a szövetség valamelyik tagja javasolt. Ezek között pedig van, ami az elnökséget, az alelnököket, az igazgatókat, illetve magát az elnököt is visszahívná. Az elnök szerint, aki ezt szeretné, az működésképtelenné akarja tenni a szövetséget, és gyengíteni a magyar úszósportot a vébé előtt. Kérdés, hogy hányan vannak, akik szerint még mindig jobb most váltani, mint tovább haladni.

Az utolsó szalmaszál

Ne legyenek illúzióink: ahogy Gyárfás eltávolítása és Bienerth kinevezése a nagypolitika szintjén dőlt el, úgy a jelenlegi elnök is csak akkor maradhat elnök, ha mögötte állnak fontos támogatói.

Bő egy éve még nem úgy nézett ki, hogy ezen a téren bajba kerülhet. 2016 tavaszán még Rogán Antal, Orbán Ráhel és Andy Vajna társaságában forgolódott, és kinevezték turizmusért felelős kormánybiztossá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, azaz Seszták Miklós szolgálatában. Ez a minisztérium felügyeli a 2017-es vizes világbajnokság fejlesztéseit (Seszták ezen felül a vb-t szervező nonprofit Kft. egyik elnöke), illetve Fürjes Balázs révén felügyelte a 2024-es budapesti olimpiai pályázatot is. Vele Bienerth egy tanácsadócégen keresztül már dolgozott korábban együtt az új Fradi-stadionnál.

Bienerth nekik köszönhetően begyűjtötte az olimpiai cég alelnöki pozícióját, majd 2017 januárjában Seszták őt jelölte ki a MÚSZ új elnökének, Orbán Viktor támogatásával.

Ekkor viszont már a hírek szerint Fürjessel nem volt felhőtlen a kapcsolata, miként a Bp2024 Zrt. több vezető tagjával sem. Sőt a jelek szerint Seszták Miklós is kiábrándult belőle, legalábbis 2017 februárjában visszavonták kormánybiztosi megbízatását, ami azért nem esik meg túl gyakran ezzel a pozícióval.

Majd bedőlt az olimpiai pályázat is, ami szintén nem tett jót a nimbuszának.

A legutóbbi kudarc a MOB tisztújító közgyűlésén érte, ahol hiába pályázott az elnökségbe, végül nem szavazták be a testületbe. Pedig áprilisi győri látogatásán elég sok időt töltött a városházán Borkai Zsolt társaságában, csakhogy rossz lóra tett, Borkai ugyanis bukta a MOB elnöki székét.

Nyilvánvaló, hogy az utóbbi hónapok kudarcsorozata alaposan megtépázta Bienerth Gusztáv tekintélyét. Most leginkább abban bízhat, hogy egy látványos bukás rossz fényt vetne korábbi pártfogóira, akik nyíltan kiálltak jelölése mellett, így Sesztákon túl Orbán Viktorra is. Ezért valószínűbb, hogy nem engedik el teljesen a kezét.

Hosszú és Shane

Kulcsszereplő lehetne még a történetben Hosszú Katinka és Shane Tusup, akik – legalábbis a nyilvánosság előtt – a legtöbbet tették Gyárfás Tamás leváltásáért. Az új elnök láthatóan keresi Hosszúék kegyeit, ami érthető, ugyanakkor a szövetség túl nagy viszonzásra nem talált a páros részéről. Shane Tusup például kimérten annyit válaszolt a Sós Csabától érkező meghívóra az edzőbizottságba, hogy köszöni, de térjünk rá vissza a világbajnokság után.

Az pedig, hogy a debreceni országos bajnokságon életveszélyes fenyegetéseket kiabáló, botrányt okozó edző ügye nem került a Fegyelmi Bizottság elé, mert a MÚSZ a klub belügyének tekintette, kifejezetten nagy visszatetszést keltett a szakmában.

Mondhatni a botrány ilyen szintű elkenése még Gyárfásnak is becsületére vált volna. Kívülről nézve tehát úgy tűnik, hogy Hosszúéknak kényelmes megoldás Bienerth, de nem valószínű, hogy tűzbe mennének érte.