Hét csoda, amiről majdnem lemaradtunk

YouTube – Rózsaszín bugyi megosztva

2006. január 25.

Bár a YouTube-ot, a világ legnépszerűbb videomegosztóját már 2005 februárjában megalapította a PayPal három dezertőr munkatársa, a mi ingerküszöbünket csak egy évvel később, 2006 elején lépte át. Akkor sem annyira magára a YouTube-ra, mint általában a videomegosztók terjedésére figyeltünk fel, és egy rózsaszín bugyis videó feltöltésével teszteltük a videós szájtok szolgáltatásait..

„A YouTube csak egy az elmúlt fél évben elszaporodott videotárló vállalkozások közül. A ClipShack, a Revver, a Smugmug, a Sharkle vagy a Vimeo felhasználói tömegesen osztják meg egymással saját gyártmányú amatőr, félprofi vagy egyenesen a tévéből lelopott klipjeiket” – írtuk első YouTube-os cikkünkben, és egyben megemlékeztünk az olyan nagyságokról, mint a Google Video és a HP Snapfish nevű szolgáltatása.

Bár a YouTube már akkor is népszerű volt, kevés egyértelmű jele volt annak, hogy ez lesz a de facto videomegosztó, és mondjuk nem a ClipShack. Azt meg végképp nem tudhattuk, hogy a Google 2006 novemberében 1,65 milliárd dollárért megveszi az egészet, és hogy a szájtot 2010-ben majd az internetkultúra felvirágoztatásáért dicsőíti a vonatkozó Wikipedia-szócikk.

Wikipedia – Antiszemita oldal a Google első helyén

2004. április 7.

Kevés korszakos jelentőségű újításról sikerült olyan alaposan lemaradnunk, mint a Wikipedia indulásáról. Igaz, Jimmy Wales ötlete, hogy önkéntesekkel, ingyen írasson egy olyan enciklopédiát, amely éveken belül túlnő összes nyomtatott vetélytársán, teljesen valószerűtlennek tűnt, de ez sem indokolja, miért csak 2004-ben említettük először a 2001-ben indított Wikipediát. Akkor is csak azért került elő, mert a Google a „jew” szóra egy antiszemita oldalt hozott ki első találatként, és az elhárító eszközök között szerepelt a Wikipedia szócikkére való linkelés is. Amikor végre 2005 májusában nekiduráltuk magunkat, hogy egy hosszabb cikkben bemutassuk a szájtot, az angol nyelvű Wikipedián már félmillió szócikk volt, a magyaron úgy tízezer. Próbaképp gyorsan létre is hoztuk rajta az „Index” című üres szócikket, de a szerkesztők rövidesen törölték, és igazuk volt. Azóta szerencsére megcsinálta valaki más, sokkal bővebben.  Akkor még nem tudhattuk, hogy a Wikipediát néhány év múlva a tudás demokratizálásának egyik legfontosabb eszközeként emlegetik, az angol nyelvű szócikkek száma meghaladja a 3,2 milliót, ami pont ötvenszerese lesz a nyomtatott Encyclopaedia Britannica szócikkszámának.

Flickr – Kihirdették a web Oscar-díjasait

2005. május 4.

A YouTube-hoz hasonlóan csendben indult a Flickr, az egyik legnépszerűbb képfeltöltő szolgáltatás, ahol mostanra négymilliárd fotót tettek fel a felhasználók. 2004-es vancouvweri indulása után egy évvel figyeltünk fel rá, és őszintén szólva akkor is csak azért, mert megnyerte a Webby Awardot „Az év kitörése” kategóriában. A képfeltöltögetés egyáltalán nem tűnt forradalmi ötletnek, főleg hogy korábban rengeteg szájt foglalkozott ilyesmivel, még Magyarországon is. A Flickr innovatív kezelőfelülete, egyedi szolgáltatásai azonban kételyeink ellenére kiemelték a szájtot a többi közül, olyannyira, hogy a Yahoo 2005 tavaszán felvásárolta, és az összes képet átmozgatta Kanadából az USA-ba. Az év végére a Flickr-t már a webkettes forradalom egyik prominens képviselőjeként emlegettük, bár abban még nem voltunk biztosak, humbug-e a webkettő, vagy a néhány évvel korábbi dotkom-bukta után valóban újraéleszti-e az iparágat, ahogy remélték tőle. Akkor még azt sem tudhattuk, hogy a webkettő hamarosan maga lesz a web, a webegy viszont megmarad a kormányzati portáloknak, a bankoknak és a rendőrségnek, vagyis azoknak, akiket ez az egész egyáltalán nem érdekel.

Google – Új keresőn dolgozik az Altavista

2000. május 3.

„Az AltaVista portál hamarosan új, részletesen konfigurálható kereső-szolgáltatással gyarapodik” – jelentettük büszkén az Új keresőn dolgozik az Altavista című cikkben 2000 májusában. A hír egyszerű átvétel volt a Cnettől, de nem attól vált mérföldkővé, hogy megszellőztettük benne a lassan, módszeresen haldokló Altavista új, „Raging Search” nevű próbálkozását, hanem attól, hogy ebben a cikkben szerepelt először leírva a techrovatban az a szó, hogy Google.

„Az AltaVista az új keresővel elsősorban a régebb óta internetező látogatóit szeretné visszahódítani, akik közül sokan átszoktak a Google-hoz” – írtuk akkor. Meg lehet nézni, mi lett azóta az Altavistával, a kilencvenes évek végének egyik legnépszerűbb keresőjével: adták-vették a cégek egymás között, mostanra végképp eltűnt a süllyesztőben. A Google viszont 2004-ben tőzsdére ment, és azóta nemcsak a keresés, hanem lassan a web szinonimájává is vált. Talán kicsit sok is már belőle.

Facebook – Hány ismerős kattint még ránk?

2006. április 26.

Két évbe telt, mire a most legnépszerűbb és legambiciózusabb közösségi szájtnak, a Facebooknak sikerült átlépnie a techrovat ingerküszöbét. Nem csoda, hiszen a szájt eleinte zártkörű volt, először csak a Harvard diákjai iratkozhattak fel, később csak amerikai középiskolások, és csak 2006 szeptemberében nyílt meg a Facebook a nagyközönség előtt. Ehhez képest viszont jó ütemérzékre vall, hogy már áprilisban megemlítettük a Facebookot, mivel éppen akkor jutott „jelentősebb összegű” (nevetséges 25 millió dolláros) kockázati tőkéhez. Azt még nem tudhattuk, hogy az akkor néhány millió felhasználós Facebook pár évvel később a legnépszerűbb közösségi szájttá válik (most 400 milliónál tart), úgyhogy egy lapon emlegettük a Friendsterrel és a Bebóval, sőt olyan kiválóságokkal, mint a Yahoo 360 meg a Google-féle Orkut. „A 7 milliós felhasználói bázissal rendelkező, kifejezetten középiskolásokra és egyetemistákra specializálódott Facebook értékét 550 millió dollárra becsülik, és épp a napokban a Greylock Partners 25 millió dollár értékben kockázati tőkét tett a magánvállalkozásba.” – írtuk akkor, amikor még nem tudhattuk.

BitTorrent – Oszd meg és kapaszkodj

2004. február 11.

Ha ma valaki úgynevezett fájlcserével foglalatoskodik (közkeletű eufemizmus az ingyenes és nem feltétlenül legális film- és zeneletöltésre), szinte biztos, hogy torrentezik, de ez nem volt mindig így. Maga a torrent kifejezés az Indexen először „Oszd meg és kapaszkodj” című, a p2p-vel foglalkozó összefoglaló cikkünkben jelent meg, természetesen nem mint egyeduralkodó technológia, hanem csak mint egy lehetséges alternatíva a sok közül. „Egybehangzó vélemények szerint zenék cserélgetésére mostanában a Soulseek a legalkalmasabb” – írtuk 2004-ben, amikor még egyáltalán nem tudhattuk, hogy a LimeWire, a Madster, a BearShare, a Peeranha vagy a Morpheus lesz-e a nyerő. Mostanra mintha eldőlt volna a verseny, annak ellenére, hogy Bram Cohen, a BitTorrent mint adattovábbítási protokoll faltalálója annak idején azt nyilatkozta: „Ostobaság a BitTorrenten illegális anyagokat terjeszteni, hiszen a felhasználó és a fájl forrása is azonosítható.”

Nokia 7650 – Összetett szemek

2002. december 23.

Emlékszik még valaki azokra az időkre, amikor nem volt minden rissz-rossz mobiltelefonban fényképezőgép? Mi még emlékszünk, hiszen az Index szerkesztőségét teljesen felbolydította az első nálunk tesztelt kamerás mobil, a Nokia 7650. „A Nokia korszerű felbontású 640 x 480 pixeles digitális fotókat készít, bár az objektív nagy látószöge erős rovarperspektívát kölcsönöz a látványnak. Ez azonban csak monitoron szemlélve szembetűnő, a mobiltelefonon ritka részletesnek számító 176 x 208 pixeles kijelzőre igazítva nem.” – lelkendeztünk, miközben dicsértük a kontaktlistát és a mindentudó határidőnaplót, ami a mobiltelefonban „helyet kapott”. A kor viszonyait jól jellemzi, hogy egy évvel később a 162 000 forintos listaárú, 128x96 pixeles videókat készítő Nokia 3650-es kamerás mobilt már „mobil megfigyelőként” írtuk le. Külön érdekesség, hogy a tárgyfotókat egy Sony Digital Mavica Mvc Fd7 fantázianevű digitális fényképezőgéppel készítettük, ami egy 3,5-ös, a gépbe dugható flopilemezre mentette a fotókat. Azt, hogy 2010-ben nem lesz ritka az 5 megapixeles mobilos kamera, akkor még nem tudhattuk.