Gáspár
14 °C
30 °C

A tanárlázadás még a netadónál is népszerűbb téma

HUS 0259
2016.02.17. 15:28 Módosítva: 2016-02-17 15:37:58
A magyar interneten semmilyen politikai tiltakozás nem pörgött még annyira, mint most az oktatási válság. Bár a kormányközeli sajtó pusztán felülről szervezett ellenzéki akciónak igyekszik beállítani a tanárlázadást, a kommunikációs terelések inkább csak visszaütöttek: az iskolák problémái még intenzívebben vannak ott a Facebook-falakon. Megnéztük, hogy a magyar társadalom mennyire fogékony az oktatási problémákra – az eredmény: a téma még a netadónál is nagyobbat szól a közösségi médiában.

Az elmúlt években két belpolitikai ügyben alakult ki olyan demonstrációhullám, ami minimum össznépi érdeklődést, ezenkívül erőt is tudott mutatni, a kormányt pedig olyan helyzetbe hozta, hogy nem lehetett nem reagálnia. A belengetett netadó elleni tüntetések a világító mobilok képeivel teljes sikert arattak, a veszélyt Orbán is érezte, a tervezetet visszavonták.

A pedagógusok mostani demonstrációi ilyen sikert eddig nem értek el: bár a közoktatási államtitkár Czunyinét menesztették, és beígérték, hogy a Kliket átalakítják, a tiltakozók úgy érzik, hogy a kormány csak húzza az időt, miközben a valódi problémák kezelése helyett csupán látszatkonzultációkat folytat. Az iskolaügyi tiltakozások eközben egyáltalán nem gyengültek.

A közoktatás sokkal több embert mozgat meg, mint bármi más

Ahogy az internet állami kezelése is olyan téma, amely (azon kívül, hogy szimbolikusan is jól meglovagolható) szinte mindenkit érint, a közoktatás is sokkal több embert mozgat meg, mint más szektorok problémái. Nemcsak a pedagógusokat érinti közvetlenül, hanem a diákokon, az ő szüleiken, nagyszüleiken, a tanárok ismerősein keresztül rengeteg mindenkit, és az oktatásról úgyis mindenkinek vannak saját élményei. Emiatt is kockázatos, ha a kormány Soros-bérencekként, ellenzéki balhékeresőkként beszél a tüntetőkről, és a tanárokat csak a magasabb fizetésért küzdő elégedetlenkedőként állítja be.

Azt, hogy az oktatási válság valójában mennyire érdekli az átlagembert, most egy viszonylag új módon néztük meg: azt vizsgáltuk, hogy a közösségi médiában, leginkább a Facebookon mennyire pörög a téma. Amíg a szimpla médiamegjelenés önmagában nem mond sokat a közvélemény figyelméről, itt nemcsak az látszik, hogy egyes témákat mennyire kap fel a média, de az is, hogy a társadalom mennyire fogékony ezekre – ezt árulja el az interakciós aktivitás, hogy milyen hírt, posztot hányszor osztottak, lájkoltak, kommenteltek a fácsén, Twitteren, egyebeken.

Így megy ez

Hogy ez mennyire reprezentatív? A legfrissebb statok szerint a magyar lakosság 76,1%-a internetfelhasználó, a Facebookot 5 100 000 fő használja, ez a teljes népesség 51,8%-a. Ugyanezzel a módszerrel derült ki szeptemberben, hogy a menekültválság csúcsán Orbán Viktor megszólalásai annyira meghatározóak lettek a világban, hogy a magyar miniszterelnök néhány hétre már a legszűkebb nemzetközi véleményformáló elit tagjának is joggal érezhette magát. Ahogy akkor, az adatok ezúttal is a Feedstripes lyzRTM nevű szoftverével készült statisztikákból származnak.

Január óta 15 ezernél több cikk és poszt jelent meg magyar nyelven a közoktatásról, Klikről, tanárlázadásról – ez önmagában is meglepő szám lehet, de érdekesebb, hogy ezek együttesen közel 2 700 000 interakciót generáltak a legutóbbi hétvégéig.

Ahhoz, hogy ez mennyire sok, egyetlen adat: ez a szám határozottan nagyobb, mint 2014 végén a netadóval kapcsolatos interakciók száma. Az összevetés azért is érdekes lehet, mert Orbán – állítólag – sokkal veszélyesebbnek tartotta az internetadó elleni tüntetéssorozatot, mint a mostani pedagógus-tiltakozásokat.

4oldal

Érdemes kicsit közelebbről is megnézni, hogy mi volt a ritmusa a netadós és a mostani történetnek, abból ugyanis elég szépen kiviláglik, hogy

a tanárlázadás ellen alkalmazott időhúzás egyelőre nem működik.

A netadó bevezetésének bejelentése annak idején óriási bombaként robbant a kommunikációs térben, a néhány nappal későbbi ellentüntetés még nagyobb és ráadásul tartós, a következő napokban is komoly utórengéseket okozó detonációt jelentett, hogy aztán az egész viszonylag gyorsan elfüstöljön, ahogy Orbán Viktor visszavonta a javaslatot. A kormány számára fenyegetést jelentő miniválságot így végül is két héten belül sikerült nagyjából lezárni – miközben persze új tapasztalat volt, hogy tömeges civil megmozdulásokkal valamiben visszavonulásra lehet kényszeríteni a magyarországi kétharmados rendszert is.

A téma facebookos jelenléte alapján a tanártiltakozás ehhez képest másfelé tart: a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári karának nyílt levele a tarthatatlan közoktatási állapotokról ugyan azonnal átlépte a nyilvánosság ingerküszöbét (58 ezer napi interakció a magyar közösségi médiában már közfigyelmet jelent, de annál még nem feltétlenül többet), de kellett egy hét, hogy tényleg ez legyen az elsődleges politikai téma.

Azután a február eleji első demonstrációs kör (amikor Miskolcon kívül több városban is tüntettek a tanárok) újabb nagy löketet okozott, de ami főleg érdekes, hogy ezután is nagyon magas szinten maradt a téma iránti figyelem. Ez így volt egészen a most szombati tüntetésig, amikor egyetlen nap alatt 375 ezer ezzel foglalkozó interakció született a közösségi médiában — ez önmagában is nagyobb szám, mint a legmagasabb netadós csúcs.

tanarlazadas
Grafika: Kovács Lőrinc

Amíg tehát a netadó elleni tiltakozáshullámot egy határozott bejelentéssel meg lehetett állítani, az oktatás kapcsán nem ez a helyzet. A teljes központosításban egy pusztán végrehajtó szerepet játszó államtitkár menesztése nem lehetett elegendő, így amikor bejelentették, hogy Czunyinét Palkovics László váltja, ennek alig volt látható hatása az oktatási válság facebookos megjelenésére.

Visszafelé sült el a sorosbérencezés

Ráadásul a kormányzati kommunikáció a jelek szerint maga is kontraproduktív volt. A tiltakozó tanárok motivációját politikailag a maga szája íze szerint átértelmező megszólalások mintha csak olajat öntöttek volna a tűzre. Ez volt a hatásuk például Lázár János szavainak, amikor a miniszter arról beszélt, hogy az oktatás 2010 előtti kudarcai miatt a tanároknak is magába kellene nézniük, de még inkább a sorosbérencezésnek. „A kormány megbuktatásában érdekelt Soros György-féle civilek lázítják a pedagógusokat” – ezt a Fidesz-közeli Pesti Srácok-cikket az MTI képes volt külön szemlézni is, de a jobboldali orgánumoknál nagyobb megosztásszámot generáltak azok az oldalak (köztük a C:c), amelyek úgy látták, hogy ez az ellenpropaganda – érthetően – csak hergeli a pedagógusokat.

„Az általában jól működő kormányzati kommunikáció próbálkozásai a problémák elfedésére inkább olaj a tűzre, a heves reakciókból az látszik, hogy valódi megoldásokat vár a pedagógusok mellett a társadalom is” – mondja az interakciós mintázatok alapján Kovács Lőrinc, a lyzRTM nevű saját fejlesztésű szoftverük által mért adatokból.

Lehet persze, hogy a megfontoltabb kommunikáció és bizonyos részproblémákban való kompromisszumok végül is kifárasztják majd a tiltakozásokat, de az egyértelmű, hogy idáig nem sikerült más ügyekkel eltéríteni a közvéleményt. A tanárlázadás az utóbbi hetekben átlagosan 10 megjelenéssel számolva 26 millió elérést jelentett a felhasználók Facebook-oldalain, ami nagy valószínűséggel felülmúlja az összes egyéb médiatípusban (tévé, rádió, print) történő elérések számát. Ez alapján teljesen világos: az oktatási válság mára, a hónapokon át vezető menekültválságot is megelőzve, egyértelműen az első számú témává vált.

23 oldal