Újabb csapás a szoftverszabadalmi irányelvre

Újabb csapás érte a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmát érintő uniós irányelvet, amelyet különösen problémásnak tekintenek. Röviddel azután, hogy a megegyezéshez kulcsfontosságú Lengyelország negyedszer is meggondolta magát, és mégiscsak igennel szavazott a javaslatra (lehetővé téve, hogy az uniós jogalkotás egyik fóruma, a tagállamok kormányait képviselő Tanács hosszú vajúdás után elfogadja a jogszabályt), az Európai Parlament kihátrált az egészből.

Házon belüli huzavona

Az EP jogi bizottsága (amely minden belső piaccal összefüggő jogszabályért felelős) tizenkilenc igen szavazattal, egy ellenében és egy tartózkodás mellett úgy döntött, hogy arra kéri az Európai Bizottságot, vonja vissza az egész jogszabály-javaslatot, és inkább hagyják az egészet. Míg az EP-bizottság felkérése, amelyet formálisan még a Ház vezetőinek is jóvá kell hagyniuk, nem kötelező érvényű a Bizottságra nézve, a szavazásnak van politikai jelentősége, hiszen mutatja az EP-ben megfigyelhető ellenérzéseket a dossziéval szemben. Az ülésen jelenlevő Charlie McCreevy belső piaci biztos csak annyit mondott egyelőre, hogy "nyitott minden megoldásra".

Az EP annak idején első olvasatban elfogadta ugyan a szoftverszabadalmi irányelvnek gúnyolt dossziét, de a Tanácsban most második olvasatban megszavazott papír nagyon különbözik attól a verziótól. Kritikusai - és itt az EP-képviselők mellett főleg civil szervezeteket, kisvállalatok kamaráit és független szoftverfejlesztőket találunk - azzal érvelnek, hogy a jogszabály jelenlegi formájában nagy csapást jelentene a kisebb cégekre. Szerintük lehetővé tenné ugyanis konkrét szoftverkód levédését, ami viszont a nagyobb forrásokkal rendelkező, de általában kevésbé innovatív nagyvállalatoknak kedvezne (ez volt a lengyel kormány problémája is).

Szájer József és Gyürk András magyar néppárti képviselők, akik figyelemmel követték az irányelv sorsát, csütörtökön egy nyilatkozatban támogatták az EP-bizottság álláspontját (Szájer igennel is szavazott az ülésen). A két képviselő szerint "fontos a szellemi tulajdon védelme, ugyanakkor a jövőbeni szabályozásnak kiegyensúlyozottnak és megalapozottnak kell lennie", jobban figyelembe kell vennie a kis- és középvállalkozások érdekeit.

Politikai erőpróba

Nevük mellőzését kérő parlamenti illetékesek ugyanakkor elismerik, hogy az EP a javaslat visszavonásának követelésével részben saját gyengeségét próbálja csak leplezni. A második olvasatban ugyanis a Parlament ereje kisebb mint a Tanácsé: a Tanácsban második olvasatban elfogadott szöveg módosításához ugyanis nem a jelenlévő képviselők, hanem az összes képviselő többségének szavazata kell, ráadásul csak három hónap áll rendelkezésre a megegyezéshez. Ez azt jelenti, hogy második olvasatban jóval nehezebb az EP-nek módosítani valamit, mint az elsőben, mert kevesebb idő van, viszont több igen szavazat kell. Ezért inkább hagynák az egészet, úgy ahogy van. (Tény persze, hogy az EP ellenkezése olyan masszív, hogy a Tanács által elfogadott papírnak nem sok esélye van átjutnia a Parlamenten.)

Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a taktika megfelelhet a Tanácsnak is. A nagyon sokáig húzódó vacillálás megmutatta, hogy a tagállami kormányok is elég bizonytalanok a szabadalmi kérdést illetően, és sokan nem bánnák, ha az egész javaslat eltűnne a süllyesztőben. Az EP-bizottság szerda esti döntése lehetővé tenné a Tanács számára, hogy elhárítsa magától a felelősséget, és az EP-t vádolja a kudarcért.

A Tanács luxemburgi elnöksége mindenesetre még kitart a dosszié mellett. Egy luxemburgi szóvivő azt mondta a Bruxinfónak, hogy a jogszabály-javaslatot várhatóan a következő miniszteri tanácson vita nélkül elfogadják.