Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Blogolás és fájlcserélés mobilon

2004.02.23. 21:45
Axel Meyer február elején több európai nagyvárost meglátogatott, így jutott el Budapestre, ahol rövid sajtótájékoztatót tartott a Nokia és a stílus kapcsolatáról. A finn mobilgyár vezető dizájnere az argentínai Universidad de Buenos Aires formatervezői szakán végzett, majd szabadúszóként többek között a GE Plastics és a Samsonite tanácsadója volt. 1994-től a Philips vezető formatervezőjeként számos nemzetközi díjat nyert. 2000-től dolgozik a Nokiánál, ahol jelenleg a játéküzletág és a multimédiás üzleti csoport fejlesztéséért felelős. Emellett milánói Domus akadémián, a Lapland Egyetemen, az Universidad de Buenos Aires-en és az Eindhoveni Művészeti iskolán tart előadásokat terméktervezésről. Interjúnkban többek között a bőr és szövet telefonokról, az N-Gage éléről, valamint a finn gyerekek ötleteiről beszélgettünk az elismert dizájnerrel.

A Nokia több mint negyvenféle mobiltelefont kínál, így elég nehéz lehet mindig valami újat kitalálni. Miként kezdődik egy új modell megtervezése?

Mindig megpróbálunk előre gondolkozni, ezért folyamatosan öt-tíz évvel előre dolgozunk. Tulajdonképpen egy víziót, egy történetet hozunk létre, megpróbáljuk elképzelni, hogy milyenek lesznek az emberek három év múlva, öt év múlva, tíz év múlva.

Hogyan lehet ezt előre megjósolni?

Tekintse meg képeinket!
Nagyon sok piackutatást, tesztet végzünk, és a csoportban nemcsak dizájnerek dolgoznak, hanem szociológusok, antropológusok és pszichológusok is, akik megpróbálják értelmezni a közösségek, az emberek jelzéseit. A 7600-as esetében például nagyon sok inspiráció jött a finn gyerekektől, akik szinte mindig két kézzel írják az üzeneteket. Szóval nem mi mondjuk meg, hogy mit kell majd szeretni, hanem megpróbáljuk megérteni a környezetünket.

Gyakran úgy tűnik, hogy a termékek csupán egy hosszú kísérlet lépései...

Teljes mértékben. A múltban még csak a termékkel lehetett kísérletezni, most azonban meghatározóak lettek a mobilokhoz kapcsolódó szolgáltatások. Odaadjuk az embereknek az összetevőket: vannak háttérképek, letölthető csengőhangok, és a felhasználó döntheti el, hogy milyen messzire akar elmenni. A New York-i, argentínai, indiai, finn vagy magyar közösségek egészen másképp viselkednek, mi pedig megpróbáljuk megtalálni a közös részleteket és a különbségeket.

Ezekben a műanyag telefonokban milyen kulturális utalások fedezhetőek föl? Elképzelhető, hogy afrikai, finn vagy éppen magyar motívumok jelennek meg a mobilokon?

Végül is, miért ne? Ugyanakkor nem érzem, hogy igazán nagy igény lenne az ilyesmire. A Nokia nem azt akarja megmutatni a világnak, hogy a készülékeknek milyen kulturális gyökerei vannak, a kultúrát inkább a termékek létrehozásakor használjuk föl, inspirációt adnak. De mindenki találhat valami személyeset ezekben a telefonokban, a 7200-as és a 7600-as modelleknél például szándékosan használunk szövetet és bőrt, hogy ez emberek még inkább azt érezzék: ez az övék, különbözik másokétól.

Amint látom, az új anyagok gondot okozhatnak, hiszen a kezében tartott mobilról már félig lejött a bőrborítás.

Ez csak egy prototípus, a végleges változatnál már megoldottuk a problémát.

A mobilok melyik alkatrészét a legnehezebb beépíteni?

A telefonokban nincs könnyebben vagy nehezebben megvalósítható részlet, az egészet egyetlen egységnek tekintjük. Ha könnyen létrehozható, akkor nincs benne semmi friss, mi azonban mindig arra törekszünk, hogy valami újat hozzunk létre, hogy a következő szintre lépjünk. Új kommunikációs formákat akarunk teremteni, és ezen a téren sok változás történik majd a közeljövőben: például tudunk majd bejegyzéseket küldeni a weblogokra, magunkkal vihetjük az adatainkat, és azokat P2P-hálózaton megoszthatjuk másokkal.

Vannak olyan megkötések, amelyek túlságosan korlátozzák a dizájnerek munkáját? Igen kompromisszumos megoldásnak tűnik, hogy telefonáláskor az N-Gage élét kell a fejünkhöz szorítani.

Klikk a képre!
Az N-Gage alapvetően egy játékkonzol, amellyel a felhasználó egyszerre hallgat zenét és játszik, tehát elsősorban a fülhallgatókat használja. Talán tényleg nem túl kényelmes az élével beszélgetni, de nagyon erős a késztetés, hogy inkább a headsetet használja az ember.

Mit gondol a tenyérszámítógépek és a mobiltelefonok közös jövőjéről?

Nem úgy látom a dolgokat, hogy léteznek tenyérszámítógépek, és emellett léteznek telefonok. A kérdés mindig az, hogy mire van szüksége a felhasználónak. Ha kézírásfelismeréssel akar írni, akkor valószínűleg érintőképernyőre van szüksége, de ha el akarja küldeni az információt, és eközben beszélni is akar, akkor a készülékben telefonnak is lennie kell. Ha rövid filmeket akar rögzíteni, akkor kell bele egy kamera, ha videotelefonálni akar, akkor kell még egy, ami az arcát rögzíti. A két eszköz egybeforrására tökéletes példa a hamarosan megjelenő 7700-as, amelyben méretes érintőképernyő, fejlett naptárszoftver, böngésző és email kliens van.