Robotmunkások a DVD-fröccsöntőüzemben

Tff-tszkkk, tak-tak, tfffffff
Tff-tszkkk, tak-tak, tfffffff
Tff-tszkkk, tak-tak, tfffffff

A DVD gyárnak pontosan olyan a hangulata, mint egy Kraftwerk-számnak, amelyben ismétlődő robothangok és technológiai témák játsszák a főszerepet. Most azonban nem a radioaktivitás és a neonfények, hanem a plazmagázok és az UV-fények kerültek a középpontba.

Fröccsöntött műanyag

Tekintse meg képeinket!

A gyár végtermékeit aligha kell bemutatnunk, hiszen a tizenkét centiméter átmérőjű műanyag korongokkal már mindenki találkozhatott. A kezdeti állapotot valószínűleg jóval kevesebben ismerik: a CD és a DVD apró polikarbonát granulátumként kezdi az életét, amely egytonnás zsákokban kerül a gyárba. Ebből jó sok lemezt lehet gyártani, ugyanis egy korong körülbelül 16 gramm súlyú.

A műanyag morzsákat először kiszárítják és előmelegítik, mert a nedves anyagból csak tejfehér műanyagot lehetne gyártani, amely optikai adattárolásra alkalmatlan. A 120°C-ra hevített granulátumot vastag csöveken vezetik át szomszédos szobában található fröccsöntőbe.

"A felhevült műanyag granulátum egy csigán megy végig, amely körülbelül úgy néz ki, mint egy húsdaráló, de ennek a belsejében 300-320°C-os folyékony massza lesz az anyagból" - mondta el a gyártósor kezelője a fröccsöntőről, majd hozzátette: DVD esetén 350°C a hőmérsékleti csúcsérték.

Biteket préselnek

A következő lépés a bitszerkezet kialakítása, magyarán az adatok műanyagba préselése. Ennek során a "húsdarálóból" egy kis adag folyékony műanyagot fecskendeznek a préselőbe, amelynek a belsejében az egyik oldalon egy szupersimára polírozott felület, a másik oldalon pedig az adathordozó nikkellemez található. A nikkellemez hozza létre a korongok felületén azokat a mikroszkopikus mélyedéseket, amelyek az információt hordozzák.

A présnek 540 kN (kilonewton) záróereje van, így a forró műanyag még véletlenül sem tud kiszökni. A gép a bitszerkezet kialakításakor 650 bar nyomáson préseli a műanyagba az adatot, és a nyomás fokozatosan csökken, tudtuk meg a gépkezelőtől. A lemezekre hatalmas erők juttatják az adatokat, hiszen a profi eszpresszógépek belsejében például csak 15 bar nyomás van, a pb-gázpalackokban pedig 30 bar.

Fémes napozás

A korongok ezután egy hosszú futószalagon kihűlnek, és elérkeznek a következő állomáshoz, ahol tucatnyi robotkar emelgeti és forgatja őket össze-vissza, ezzel is megerősítve azt az elképzelésünket, hogy itt rendkívül fontos dolgok történnek.

Klikk a képre!

Itt az első lépés a fémezés, amelyre egy vákuumkamrában kerül sor. Az üres térbe először egy kevés argongázt engednek, amelyet nagy elektromos feszültséggel kezelnek. A plazmaállapotba került argongáz az ott található fémtömbről molekulákat szakít le, és felviszi azokat a lemezek felületére. A fémréteg alumínium vagy ezüst lehet, de az utóbbit csak többrétegű DVD-k gyártásakor használják.

A fémezett lemezeket belakkozzák, majd az összekent lemezeket beküldik egy szoláriumba, ahol az UV fény hatására megszárad a lakk. A gyártósor végén leellenőrzik a korongok felületét, és a hibás darabokat különválogatják. A gépkezelő elmondása szerint a lemezeknek körülbelül a 95 százaléka megfelelő minőségű, a maradék öt százalékot megsemmisítik. Pedig könnyen előfordulhat, hogy ezek a hibás lemezek még lejátszhatóak, csak éppen nem feleltek meg a szigorú minőségi szabványoknak. Ezután lényegében már csak a címke felfestése és a csomagolás van hátra, és a megrendelő már viheti is a terméket.

Alternatív megoldás

Tóth Tamás, a Kenson Optical ügyvezető igazgatója elmondta, hogy hollywoodi szuperprodukciókat és alternatív filmeket is gyártanak, de zenei DVD-ket és adatlemezeket is kiad magából a gépsor. Elmondása szerint naponta 40 000 CD-t és 30 000 DVD-t tudnak legyártani. Amikor ott jártunk, egy háromezer darabos széria volt soron, és mire a gyártósor végére értünk, a gépből kifogyott a korong.