Kenyeret, cirkuszt és wifit Budapestnek

„Ha elterjed a hír, hogy a város közterein lehet wifizni, az olyan 21. századi” – magyarázza Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje és egyben a főváros informatikai bizottságának elnöke, miért lenne jó, ha az önkormányzat – bármelyik önkormányzat - drótnélküli internettel szerelné fel Budapest köztereit. „E tekintetben egy húron pendülök a főváros [mostani] vezetésével” – mondja Katona, aki az első körben ingyenes megoldást támogatja. „Ez nem azt jelenti, hogy Budapest minden egyes luka le van fedve. Először a forgalmas közterek, azután a kerületi csomópontok, mintegy amőbaszerűen” – vázolja vízióit az MDF jelöltje.

Mindenki azt akarja

Úgy tűnik, a főpolgármesterségért folytatott kampányban meglepő módon a wifi azon pontok egyike, amelyekben a lehető legnagyobb egyetértés van jobbos és balos, konzervatív és liberális jelölt között. Bár egy betemetett kátyú valószínűleg több szavazót hoz, mint egy 802.11g hotspot, wifit ígérni fiatalos, modern, előremutató, és nem kerül semmibe. Egyelőre.

Az ötletet kisebb-nagyobb változtatásokkal az összes főpolgármester-jelölt támogatja. Tarlós István „Tudom, mit kell tennünk” című szórólapján azt ígéri: „Elérhetővé tesszük Budapesten a vezeték nélküli internetes (WiFi) szolgáltatást mindenki számára.”

A wifi „nagyon rendben van” Székely Péter szerint is – bár a Munkáspárt jelöltje az Indexnek hozzáteszi: „a drótnélküli internet jó lenne, de csak úgy, mint a hab a tortán.”

Zsinka László miépes jelölt is támogatja az ötletet: „Azt, hogy a köztereken legyen ilyen, mindegyikünk megszavazta”, mondja. Az MDF-es Katona Kálmán viszont egyenesen arra használná a wifit, hogy „infopolisszá” változtassa a fővárost, és Demszky informatikai csapata is azon van, hogy 2007-re dróttalanítsa egész Budapestet.

Turistáknak elméletileg már van

A főváros másfél hete, gyakorlatilag titokban helyezte üzembe az első dedikált drótnélküli netelérési pontot a város legnagyobb szabadtéri turistamenzáján, a Liszt Ferenc téren. A hotspotot Hetényi László, a főpolgármesteri hivatal informatikai ügyosztályának vezetője szerint az üzembe helyezés másnapján már negyvenen használták, anélkül, hogy az akció különösebb nyilvánosságot kapott volna. Az elérési pontot, amely egy négy megabites vonalból, egy erkélyre biggyesztett két antennából és a hozzájuk tartozó eszközökből áll, hétmillió forintért építette ki a vonatkozó pályázat nyertese, a Fujitsu-Siemens.

Ez már legalább egyéves történet, mondja Hetényi: a lakók ellenállásán majdnem megbukott az első fővárosi hotspot. A helyiek tartottak a wifi káros mellékhatásaitól, és nem engedték, hogy az antennák az épületek falaira kerüljenek. A helyzetet a téren székelő nonprofit művészeti központ, az Artpool mentette meg. Az intézmény vezetője, Klaniczay Júlia azt mondja, hogy mivel az Artpool amúgy is a főváros támogatásával működik, a szervezet belement, hogy az erkélyén helyezzék el a tér két felét besugárzó két antennát.

A Liszt Ferenc téri önkormányzati wifi azonban nem adja könnyen magát: egy csendes hétköznap este nem hajlandó felbukkanni a téren elérhető hotspotok listáján. Hotspotból pedig van elég, a legtöbb kocsma, étterem és cukrászda saját nevén szolgáltat – van, amelyik pénzért, van amelyik ingyen, nem is beszélve azokról a helyiekről, akik nem titkosítják a háziwifit, és hagyják, hadd csatlakozzon rájuk bárki a térről.

Minek hétmillió forintért önkormányzati wifit telepíteni egy térre, ahol amúgy is van legalább 10-15 ingyenes hotspot?

Hetényi László szerint egyrészt az ötlet születésekor, vagyis egy éve más volt a helyzet, akkor még nem volt wifi a téren. Másrészt a projekt tanulsággal szolgálhat a főváros további terveihez: a főpolgármesteri hivatal, 2007 végére sokmilliárd forintból be akarja wifizni egész Budapestet.

Lámpavasra támaszkodva

Arról, hogy milyen üzleti tervvel, milyen finanszírozással kellene hozzákezdeni a főváros dróttalanításának, teljesen mást gondol a főváros informatikai osztálya, és mást az ellenzék.

A mostani elképzelések szerint a rendszer lehetne fizetős, kiépítésére bárki pályázhatna, így az önkormányzatnak nem kerülne pénzbe – a főváros az antennáknak helyet adó lámpavasakkal járulna hozzá a rendszerhez.

Hetényi szerint a köznép által is használható wifi közvetlen önkormányzati hasznot is hajthatna, lehetne például forgalomirányításra vagy biztonsági célokra (térfigyelő kamerák adatainak továbbítására) használni. Egy integrált, az egész városra kiterjedő rendszer azonban növeli a költségeket; Soltész Attila, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-MKDSZ frakciójának tagja például túlságosan nagyra törőnek tartja a városi infrastruktúrával összekötött, több milliárdos tervet.

Szerinte érdemesebb lenne összesen 150-200 hotspotot létrehozni Budapesten, elsősorban a forgalmas köztereken, parkokban. Egyetlen hotspot felállításának költségét Soltész legfeljebb egymillió forintra teszi, feltéve, hogy az önkormányzat segít, és nem kér bérleti díjat az antennák elhelyezésére szolgáló helyért. A Soltész által megálmodott rendszerben viszonylag kis sávszélességgel, esetleg reklámokkal ingyenesen wifizhetne bárki. Ha gyorsabb, reklámmentes kapcsolatra vágyik, mobilon fizethet, és úgy 6-7 óra zavartalan netezés kijön kb. 1000 forintból, állítja a fideszes politikus, aki szerint minta lehet a WestEnd bevásárlóközpontban működő rendszer.

Mindenki másképp

És mit mondanak maguk a jelöltek? Az MDF-es Katona Kálmán „első körben ingyenes” wifiről álmodik, és egyetért azzal, hogy a drótnélküli netet az önkormányzatok térfigyelő rendszeréhez kellene csatlakoztatni. „Az összes párt támogatja ezt a projektet” – mondja Katona, aki szerint a városházán konszenzus alakult ki a fővárosi wifihálózatról. Mások éppen ezt sérelmezik.

“Gusztustalannak tartom, hogy valaki kinyitja a fejlesztési tervet, és beleveszi a programjába, amit már mindannyian megszavaztunk” – mondja a MIÉP-es Zsinka László. „Gusztustalannak tartom, hogy Katona azt mondja, ez az ő programja”. A miépes politikus szerint ezzel együtt is csak „másodlagos dolog” a drótnélküli net. “Jó ötletnek tartjuk, de nem hiszem, hogy milliárdok lesznek erre a főváros költségvetésében.”

„Nagyon rendben van, de a valós dolgokról kellene beszélni” – mondja a wifiről Székely Péter. „Fontos lenne, de a fővárosnak rengeteg problémája van a lakáshelyzettől a közlekedésig. Nagyon jó lenne, de igazából ez az, amit mi látványberuházásnak nevezünk.”

Demszky Gábor legnagyobb ellenfele, a Fidesz és a Jobbik támogatását élvező Tarlós István sem a legfontosabb feladatok között tartja számon a drótnélküli netet: szórólapján felsorolt elképzelései között ez szerepel az utolsó helyen, az „Amit még tennünk kell” című teendők között, Budapest idegenforgalmi vonzerejének növelése az árvízvédelmi munkák befejezése után.

Arról azonban nem derül ki semmi, hogy Tarlós honnan teremtené elő a szükséges milliárdokat ahhoz, hogy „mindenki számára” elérhetővé tegye a wifit Budapesten. „Nincs finanszírozási terv, de amennyiben főpolgármester lesz, kidolgozza a részleteket” – mondja Szűcs Somlyó Mária, Tarlós sajtófőnöke.