Nándor
7 °C
23 °C

Optika nélkül nem lesz szélessáv

2008.05.18. 00:47
A magyarországi kommunikációs infrastruktúra állapotát részletesen feltérképező GKIeNet szerint súlyos gond van az ország kommunikációs infrastruktúrájával, most rengeteg embernek esélye sincs arra, hogy gyors internetelérést kaphasson. Kevés a nagy kapacitású üvegszál.

Az elmúlt hónapokban ugyan csupa pozitív hír jelent meg a szélessávú internet magyarországi terjedéséről, és egy friss tanulmány szerint még világszinten sem vagyunk nagyon lemaradva, a hálózati infrastruktúránk egyes részei jelentős fejlesztésekre szorulnak.

A közlekedési és a kommunikációs infrastruktúra építése szorosabban összefügg, mint azt gondolnánk, ugyanis mindkét esetben ásni kell - vagy legalábbis könnyen megközelíthető villanypóznákra van szükség. Magyarországon azonban a szabályozás hiányossága miatt az útépítések során nem kötelező lerakni kábelvezető csöveket, ezért a kelleténél többször kell ásni, és részint emiatt vannak problémák a szélessávú infrastruktúra terjedésével, fejtette ki az Indexnek Kis Gergely, a GKIeNET kutatócég ügyvezető igazgatója.

Vezeték a semmibe

Mielőtt belevágnánk a szélessávú hozzáférések bajainak átfogó elemzésébe, érdemes végigvenni, hogy milyen részekből áll a kommunikációs infrastruktúra. A rendszer alapja a gerinchálózat, amelyet úgy kell elképzelni, mint az ivóvízhálózat esetében a főnyomócsöveket. Elképesztően nagy a kapacitása, ezen áramlik át az online videóktól a kétszavas emailekig minden, az összes bitek formájában továbbítható adat. A gerinchálózat köti össze a hazai szolgáltatókat és a világ országait is. Kapacitásával nincs gond, bőven vannak tartalékok.

A jelenlegi felhasználói igények mellett tűrhető a helyzet az egyéni felhasználók oldalán, ha a helyi hálózatok felől közelítjük meg a rendszert. A lakosság 80 százalékánál van olyan telefonzsinór, amelyen elméletileg kiépíthető az adsl, ahol pedig hiányzik a telefonvonal, a távközlési cégek biztosan pótolják, mert örülnek minden új előfizetőknek. Csakhogy a lakásig kihúzott rézdrót vagy a kábeles szolgáltatók által használt koax a szélessávú netezés szempontjából semmit sem ér, ha az országos gerinchálózatot és a helyi hálózatot összekötő körzeti szinten óriási hiányok vannak.

A bajok okát Kis Gergely szerint körzethálózati szinten kell keresni. Körülbelül ezernégyszáz magyarországi településre egyáltalán nem megy el az optika, amely megfelelő összeköttetést biztosítana a helyi és az országos infrastruktúra közt. A körzeti kapacitáshiány miatt az adsl csupán a lakosság ötven százaléka számára elérhető elvi szinten. Adsl-t persze be lehet kötni ott is, ahol a körzethálózat nem optika, de ez eleve korlátozza a településen igénybe vehető hozzáférések számát, illetve az igénybe vehető sávszélességet (a településre bemenő aggregát sávszélesség kicsi).

Ha az optikával nem rendelkező településeken a háztartások több mint 50 százaléka egyszerre akarna gyors internetelérést, azonnal fejleszteni kellene a körzethálózatokat, mondja Kis Gergely, de ez éppen a kábelvezető csatornák hiánya miatt igen drága. Bármilyen hálózat megépítésénél az emberi munka - jelen esetben az ásás – növeli a legjobban a költségeket. Lehet ujjal mutogatni a távközlési cégekre, hogy miért nem fejlesztik a hálózatot, de ezek a társaságok csak piaci igények alapján fejlesztenek, lévén minden elköltött forinttal el kell számolniuk tulajdonosaik, részvényeseik előtt.

Információtlan társadalom

Állami segítséggel persze nagyobb kedvvel vetik bele magukat a cégek az infrastruktúra fejlesztésébe. Svédországban ügyesen oldják meg a problémát, munkanélküli segély helyett fizetést adnak az ásásért, sőt, van olyan falu, ahol a lakók maguk kiásták a munkagödröt a szomszédos faluig, hogy legyen a településen korszerű infokommunikációs infrastruktúra. A GKIeNET szakértője szerint Magyarországon nem működne a svéd modell, mert az önkormányzatok dolgozóinak szaktudása távközlés tekintetében tragikus, a hivatalok azzal sincsenek tisztában, hogy ők maguk milyen hozzáférést használnak; a lakosok pedig nem mutatnak hajlandóságot a munkában való részvételre. Kétségtelen viszont, hogy jelenleg a pár ezer fős településeken legfeljebb kábeles tévészolgáltatást lehet eladni.

További gond, hogy bár lassan nyolc éve zajlik Magyarországon a szélessávú hálózat fejlesztése, jelenleg nincs semmilyen egységes térkép az infrastruktúráról. Eddig úgy írtak ki fejlesztési pályázatokat, hogy a kiírónak halvány elképzelése sem volt a hálózat állapotáról. Így nem tudhatták biztosan azt sem, hogy a fejlesztendő környéken pontosan milyen hálózati infrastruktúra található – kénytelenek voltak elfogadni a pályázatokban leírt állításokat. A GKIeNET a gazdasági tárca megbízásából 2007 nyarán megkereste a szélessávval lefedetlen településeket, összesen 563-at talált. Ennek nagyjából a felét fogják lefedni a januárban zárt GOP 3.1.1-es jelű pályázattal, de ezekből 2010 előtt még nem lesz szélessávú elérés a településeken.

A térkép a végpontok felől közelítve mutatja a szélessávú lefedettséget, s tartalmazza a GVOP 4.4.2-es pályázatok során lefedett, ugyanakkor a szolgáltatást csak most kapó térségek halmazát is. A januárban zárt GOP 3.1.1-es pályázati kiírásban a foltok egy részét elméletben lefedték (kb. a felét).

A gazdasági tárca célul tűzte ki, hogy 2010-re az egész országot lefedik szélessávval, ezért jött létre a Szélessávú Akcióterv. A források rendelkezésre állnak, és a minisztérium a szolgáltatókkal is egyeztette a terveit. Debreceni Győző, a GKM infokommunikációs főosztályvezetője elismerte, hogy a körzet hálózatoknál előfordulhatnak hiányosságok, ezért készíttetik el az országos kommunikációs hálózat lefedettségi térképét, amelyből kiderül, hogy egy-egy településre mekkora kapacitás érkezik. Az állami pénzeket szeretnék hatékonyan felhasználni, ezért fontos, hogy kiderüljön, milyen fejlesztéseket érdemes egyszerre megvalósítani. A SZAT-ban egyébként a ma érvényes OECD és ITU definíció szerinti 256/64 kilobit per másodperces le- illetve feltöltési sebességet fogadnak el szélessávként, de Debreceni Győző szerint a jövőben ennél nagyobb sávszélességekre lesz szükség a multimédiás alkalmazások terjedése miatt.

Ma már minden ország gazdasági növekedése, fejlődése szempontjából kiemelten fontos az infokommunikációs alapinfrastruktúra állapota, biztonságos üzemelése. Egy esetleges teljes rendszerleállással megbénulna az adott ország működése, mivel megszűnnének a kommunikációs lehetőségek. A közelmúlt egyre gyakrabban előforduló kábellopásai ugyancsak jelzik, hogy a rézhálózatok optikára való lecserélése a biztonságos üzemelés szempontjából is egyre fontosabb feladattá vált.