Nobel-díjas tudósok Budapesten
Nobel-díjas tudósok, nemzetközi hírű kutatók, miniszterek, a világ tudományos és kutatásfinanszírozó szervezeteinek vezetői és gazdasági szakemberek találkoznak november 5-7 között Budapesten a Tudomány Világfórumán.
„A világot sújtó válság szükségessé teszi annak meghatározását, milyen tudásra van szükség, hogy kilábaljunk a krízisből, és a jövőben elkerüljük a hasonló válságokat” – fogalmazott Pálinkás József, az MTA elnöke a Tudomány Világfóruma (World Science Forum, WSF) előtt rendezett sajtótájékoztatón. A tudósok és politikusok csúcstalálkozóját a Magyar Tudományos Akadémia szervezi az UNESCO-val, valamint a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU) közösen. A világ legjelentősebb nemzetközi tudományos fórumainak főszervezői is Budapesten számolnak be az általuk rendezett események főbb eredményeiről, tanulságairól.
A környezetvédelemmel és a klímaváltozással foglalkoznak az államfői panel résztvevői, akik Sólyom László köztársasági elnök meghívására vesznek részt a fórumon, a WSF záró plenáris ülésén pedig Bajnai Gordon miniszterelnök tart előadást. A konferencia munkája négy plenáris ülés és hét tematikus szekció keretében zajlik.
A Nature és a Science főszerkesztői is jönnek
„A Tudomány Világfórumának első plenáris ülésén áttekintjük, hogy az elmúlt évtizedben hogyan változott a tudománynak a társadalomban, a gazdaságban elfoglalt helye” – jelentette be Pálinkás. A rendezvényen külön plenáris ülést szentelnek a tudományos kommunikációnak is, amelyen a világ két legrangosabb tudományos folyóirata, a Science és a Nature főszerkesztői vesznek részt. Bruce Alberts és Philip Campbell mellett Csíkszentmihályi Mihály, a világhírű, magyar származású pszichológus is tart előadást.
A tematikus szekciókat sorolva az MTA elnöke kiemelte a Kínai Tudományos Akadémia elnökének kérésére rendezett eseményt, amelyet Tudományos és technológiai előrelátás és innovációs politika a fenntarthatóságért címmel tartanak. Az MTA elnöke hozzátette, hogy a változó globális gazdaságban nem kerülhető meg tudomány finanszírozásának kérdése, és a Tudomány Világfórumán külön szekció foglalkozik a tudomány és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolatokkal, valamint a tudománydiplomáciával. A WSF résztvevői továbbá foglalkoznak majd a tudomány, az ökoszisztémák és a fenntarthatóság összefüggéseivel, külön szekciót szentelnek a női kutatók pályaképének, valamint a fiatal kutatói utánpótlás kérdésének.
G-77-találkozó, tudósinterjú-kötet
A rendezvénysorozat előestéjén a G-77 csoport, az ENSZ legnagyobb, a harmadik világot képviselő kormányközi szervezetének csúcstalálkozója zajlik az MTA-n. Afganisztán, Algéria, Argentína, Brazília, Costa Rica, Egyiptom, Elefántcsontpart, El Salvador, Gabon, Gambia, Kenya, a Közép-Afrikai Köztársaság, Kuvait, Laosz, Libanon, Madagaszkár, Marokkó, Namíbia, Omán, Pakisztán, Szíria, Tunézia, Uruguay és Zimbabwe tudományos minisztériumainak vezetői és kormányképviselői kezdtek tanácskozást szerdán a tudományfinanszírozás és -szervezés legfontosabb kérdéseiről. A harmadik világ tudományos vezetői az államnak a kutatásfejlesztésben betöltött szerepéről, illetve annak jelentőségéről és lehetőségeiről cserélnek véleményt.
A miniszterek megalapítják a COSTIS elnevezésű új szervezetet is (Consortium on Science, Technology and Innovation for the South, vagyis a Déli Államok Tudományos, Technológiai és Innovációs Konzorciuma). A COSTIS célja a tudományos, technológiai és innovációs együttműködés fellendítése a mára már 130 résztvevő állam között.
A WSF sajtótájékoztatóján mutatták be a 12 tudós a 21. századról című könyvet, amelynek központi témája a tudomány és a társadalom viszonya. Az interjúkötetben felkért tudósok között Nobel-díjasok, befolyásos nemzetközi tudománypolitikusok mellett a világ élvonalába tartozó magyar és magyar származású tudósok is szerepelnek. A szerkesztők arra keresik a választ, hogy mi lehet a tudomány szerepe korunk fő kihívásainak leküzdésében általában, illetve egy-egy adott tudományterületen. A kötetben megszólaló tudósok között szerepel többek között Werner Arber orvosi Nobel-díjas svájci genetikus, az ICSU korábbi elnöke, Barabási Albert-László hálózatkutató, Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, Rolf-Dieter Heuer részecskefizikus, az Európai Részecskefizikai Kutatóintézet (CERN) főigazgatója és Lovász László Wolf-díjas, Széchenyi Nagydíjas, Bolyai-díjas matematikus, a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke.
