Jolán
0 °C
6 °C

Sokat iszunk, bele is halunk

2013.08.28. 14:32
Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint Magyarországon viszonylag olcsón lehet szeszes italhoz jutni; talán emiatt van, hogy több százezer alkoholista él az országban. Norvégiában kész anyagi csőd a lerészegedés, de a spanyol bor mindennél olcsóbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétett egy tanulmányt, ami az európai országok alkoholfogyasztási szokásait, illetve annak egészségügyi vonatkozásait vizsgálta. Ebből kiderült, hogy a legtöbb alkoholt a közép- és kelet-európai tagállamokban fogyasztják; a tavalyi egészségügyi jelentés szerint ezekben az országokban az a közös, hogy viszonylag újnak számítanak az EU-ban, és a gazdasági erejük átlagos, illetve gyengébb, mint a többi tagállamnak.

A tanulmányban szereplő grafikonokon az is látszik, hogy az alkoholfogyasztás az ezredforduló környékén visszaesett, de azóta ismét növekedik; most magasabb, mint a kilencvenes években volt. Ez a tendencia csak erre a térségre jellemző: 1990 és 2010 között 7,3 százalékkal nőtt a szeszfogyasztás mértéke. Nyugat-Európában az egy főre eső alkoholfogyasztás a kilencvenes évek elején magasabb volt, mint most, de ez azóta egyértelműen csökkent.

abra1

A probléma persze nem csak Európát érinti. A WHO szerint világszerte kétmilliárdan küzdenek alkoholproblémákkal, közülük 76,3 millióan betegek. A halálos kimenetelű alkoholizmus évente 1,8 millió embert öl meg. Magyarországon évente 6-7 ezren halnak meg alkoholizmus okozta májzsugorodás miatt, és a hasnyálmirigy-gyulladás is átlagosan 1500 emberrel végez.

Nálunk a leggyakoribb a rák

Európában az alkoholizmus az egyik leggyakoribb haláloknak számít, bár nem mindig lehet pontosan meghatározni az alkoholfogyasztásból fakadó egészségügyi szövődményeket. Az alkoholfogyasztás és a halálesetek között nincs egyértelmű összefüggés; ebben nyilván fontos szerepe van az egészségügyi ellátás színvonalának is.

A tanulmány szerzői megállapították, hogy az EU-ban igen magas az alkoholfogyasztáshoz köthető halálesetek száma. A kutatók elsősorban három jellemző halálokot – a rákot, a májzsugort és a balesetekből fakadó sérüléseket vizsgáltak. Az adataik alapján egyértelműnek tűnik, hogy a legmagasabb halálozási arány – 75 a 100 ezerhez – Magyarországon, Romániában és a balti államokban figyelhető meg.

abra2

Az alkoholizmusból fakadó rákbetegségek aránya Magyarországon a legmagasabb: ezek 100 ezer emberből 16–20-szal végeznek. Májkárosodás terén holtversenyben vagyunk Litvániával és Romániával (26–46 haláleset), és csak balesetek terén jobb valamivel a helyzet: ezek ugyanannyi embert ölnek meg, mint a rák.

Hogy Magyarországon pontosan hány alkoholista van, nehéz megmondani. 2003-ban, amikor elindult a Johan Béla program (amit később az Egészség Évének Népegészségügyi Programja névre kereszteltek át), az akkori kormány még azzal számolt, hogy 2012-re sikerülhet félmillió alá szorítani a magyarországi alkoholisták számát. Akkor úgy becsülték, hogy Magyarországon 718 ezer alkoholista lehet. Ezt a Jellinek-módszerrel számolják ki; ennek az a lényege, hogy az alkoholos májzsugorban meghaltak számát 144-gyel szorozzák meg. Nyilvántartott alkoholistának az számít, aki addiktológiai vagy pszichiátriai kezelésben részesül, és évente legalább egyszer megjelent a kezeléseken.

abra3

A toxikológusok azonban másként látják a helyzetet. Zacher Gábor korábban elmondta, hogy ez a módszertan csak a kórházi adatokra vonatkozik, de figyelmen kívül hagyja az eladott szeszesital-mennyiséget és az egyéb, alkoholos problémákkal küszködő betegek számát. Ha őket is beleszámoljuk, a magyarországi alkoholisták száma akár a 800 ezret is elérheti.

A spanyol bortól a norvég töményig

A tanulmány szerzői azt is megvizsgálták, hogy hol mennyibe kerülnek a szeszes italok. Az adatok alapján az alkohol egyértelműen Norvégiában a legdrágább. Fél liter sör 3,50 euróba kerül, míg a legolcsóbb Csehországban, ahol csak 50 eurócentet kérnek érte, és Magyarországon sem sokkal többet. Az asztali borok Magyarországban különösen olcsók, átlagosan 2 euróért vehetünk egy palackkal. Európában ennél jobb eredménnyel csak Spanyolország büszkélkedhet, ahol 30 eurócentért is lehet kapni. Ezzel szemben Norvégiában 16 eurónál olcsóbban nem kapunk bort.

A töményfogyasztás felmérésekor különválasztották az importált és a hazai szeszesitalokat, de ezek is Norvégiában a legdrágábbak: egy üveg ital 30-40 euróba kerül. Meglepő, de Magyarországon a hazai gyártású tömény szesz drágább, mint az import italok. Ez persze nem jelenti azt, hogy kevesebbet isznak ezekből; elég csak a házi pálinkafőzés engedélyezésére gondolni. A hazai tömény Romániában kerül a legkevesebbe, az import márkákhoz Szlovákiában juthatunk a legolcsóbban; Magyarország mindkét kategóriában a középmezőnyben végzett.