Tudblog

Világszerte hárommillió fölött van a szervezeten kívüli, mesterséges megtermékenyítéssel, közismert nevén lombikbébi eljárással született gyerekek száma, amely az összes élve születés 4 százalékát teszi ki mára - közölték kutatók vasárnap a legrangosabb amerikai tudományos társaság, az AAAS éves találkozóján.

Tanulmányuk szerint az így világra jött gyerekek túlnyomó többsége egészséges, csak néhányuknál tapasztalták bizonyos születési hibák kockázatának növekedését, és a kis születési súlyt.

Carmen Sapienza, a philadelphiai Temple Egyetem orvosi fakultásának genetikusa kiemelte, hogy a lombikbébi módszerrel született gyerekek közül még alig vannak, akik elmúltak 30 évesek, ezért az még nem állapítható meg, hogy milyen arányban lesznek elhízottak, illetve lesz magas vérnyomásuk vagy más problémájuk 50 éves korukra vagy később. Nem ismert, hogy a tapasztalt eltérések az asszisztált reprodukciós technikákból vagy más tényezőkből erednek-e, esetleg éppen abból, ami eredetileg a terméketlenséget okozta - jelezte.

Sapienza szerint a gének kifejeződését tekintve a lombikgyerekek kis hányada tért csupán el a normális tartománytól. "Mindazonáltal, mivel néhány érintettben talált gén a zsírszövetek fejlődésében, valamint a glükóz anyagcseréjében játszik szerepet, érdekes lehet a gyerekek követése olyan hosszú távon, amely elegendő annak megállapításához, hogy nagyobb-e náluk az elhízás vagy cukorbetegség aránya" - magyarázta a kutató.

A terméketlenségnek genetikai okai is vannak, ami azt jelenti, hogy a következő nemzedéknél is felléphet a probléma. A kis születési súlyban gyakorta az játszik szerepet, hogy több embrió tapad meg, az ikerszülések arányának csökkenésével a lombikbabák átlagos születési súlya is emelkedik.

Öt, 80 évesnél idősebb afrikai – köztük Desmond Tutu, a Dél-afrikai Köztársaság anglikán érseke – teljes genomját fejtették meg kutatók. A Nature tudományos magazinban csütörtökön megjelent tanulmány igazolja, hogy az afrikaiak genetikai sokfélesége nagyobb, mint az európai vagy ázsiai embereké.

Betegségek evolúciója

Az érseken kívül négy namíbiai busmantól származtak a DNS-minták, amelyeknek teljes elemzése betekintést enged abba, hogy különböző kórok és éhínség ellenére miként lehet hosszú életet élni.

"Átlagosan annyi genetikai különbözőséget találtunk két busman között, amennyi egy európai és egy ázsiai között van" – mondta Vanessa Hayes, a University of New South Wales munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. Mint a kutató hozzátette, eredményeik az emberi evolúció és főként a különféle kórok, betegségek evolúciójának történetét is segítenek megfejteni.

A genetikusok régóta tudják, hogy a DNS-molekula szintjén jelentős különbségek vannak Afrikában, az emberiség bölcsőjében. Ennek hátterében vélhetően az áll, hogy nagyon sokféle ember élt és fejlődött ki itt, míg az európaiaknak és ázsiaiaknak egy-egy kisebb, a kontinensről elvándorolt csoport volt az őse.

A kutatók az életkor és a genetikai származás tekintetében is a legidősebbeket keresték a vizsgálathoz. Tutu a bantu etnikumhoz tartozik, míg a busmanok a Kalahári sivatagban vadászó-gyűjtögető közösségekhez. Utóbbiak a kemény életkörülmények, rendszeresen visszatérő éhínségek és a kezeletlen betegségek ellenére érték meg magas korukat.

Eltérés a génekben

A genetikai elemzés meglepetései közé tartozik, hogy Tutu és az egyik busman genomjában sokkal több pontmutációt (egypontos nukleotid polimorfizmus, a DNS-molekulában a bázissorrend egy betűnyi különbsége) találtak, mint a többiekében. Eltérésre bukkantak például azokban a génekben, amelyek lehetővé teszik a felnőttek számára a tehéntej megemésztését, valamint egy olyan változatot, amely világosabb árnyalatú bőrszínt eredményez, és mind az öt embernél megtalálták azokat a pontmutációkat, amelyek fogékonnyá teszik őket a maláriával szemben.

Az egyik busmannál olyan gént fedeztek fel, amely csökkenti az izzadással járó só- és vízveszteséget, négy embernél pedig az erősebb csontokkal összefüggésbe hozható génvariációkra bukkantak.

Valamennyi génváltozat arról mesél a tudósoknak, hogy miként képes az ember alkalmazkodni a változó környezethez. Az eredményeket arra is felhasználhatják, hogy az afrikaiak számára is hatékony gyógyszereket fejlesszenek ki egyes betegségekre, mert a szerek teszteléséből ők gyakorta kimaradnak.

Egy díszes márványtáblán lévő arab felirat, amelyre Jeruzsálem Óvárosában bukkantak, betekintést enged abba, hogy milyen lehetett a település élete a X. században, muszlim uralom alatt.

A 10 centiméterszer 10 centiméteres, fehér márványtáblára másfél méterre a padlózat alatt bukkantak egy felújításra váró házban. A tulajdonos a törvényeknek megfelelően ugyanis kihívta a régészeket leletmentő feltárások elvégzésére, így került elő a tábla.

A feliratot Mose Saron, a Héber Egyetem professzora fejtette meg, aki szerint 910-ből, al-Muktadir kalifa (908-932) majd negyedszázados uralkodásának korai éveiből származik.

A táblát egy veterán készíttette, aki ily módon mondott hálát a földért, amelyet szolgálataiért a kalifától kapott. A kiérdemesült katona az uralkodót egyébként állhatatos emírként emlegeti.

Ebben az időben Jeruzsálemet Bagdadból irányították az Abasszidák, akik a várost az Egyiptomban uralkodó  Fátimida-dinasztiával vívott sok-sok háború során hódították el.

Az Abasszida kalifák Jeruzsálemet az iszlám szent városának tartották.

Mint Annette Nagar ásatásvezető régész rámutatott, a tábla egyrészt segít majd a kutatóknak jobban megérteni, hogy milyen lehetett az élet a X. századi Jeruzsálemben, amelyet muszlimok, keresztények és zsidók népesítették be. Másrészt arra világít rá, hogy hogyan stabilizálták hatalmukat a kalifák.

"A kalifa lojalitásukért ingatlanokkal jutalmazta hű embereit, így kívánva erősíteni hatalmát a meghódított területeken, beleértve Jeruzsálemet. Pontosan úgy cselekedett, ahogy más uralkodók tették ezt különböző korokban" - hangsúlyozta a régész.

Erőteljes - az elsődleges adatok szerint 6,9-es erősségű - földrengést észleltek csütörtökre virradóra az észak-koreai-orosz határnál, károkról egyelőre nem érkeztek jelentések - közölte az amerikai földtani intézet (USGS).

A földrengés epicentruma a Japán-tengeren volt, az orosz partoknál, Vlagyivosztoktól 98 kilométerre délnyugatra, a fészke pedig 563 kilométer mélyen a tenger alatt.

A földmozgást Pekingben is lehetett érezni: az irodaházak egy percen át inogtak.

A múzeum építése még 1999-ben kezdődött annak tiszteletére, hogy száz évvel korábban, 1899-ben a város melletti Husnjak-domb egy hasadékában 75 egyed nyolcszáznál több csontmaradványára bukkantak. A 130 ezer éves leletek a korai neandervölgyi embertől származnak, és a fosszíliák vizsgálata kiderítette, hogy 16-24 éves korukban hunytak el. A helyszínen megtalálták a neandervölgyi ember különböző eszközeit és fegyvereit is.

A Croatian Times tudósítása szerint a múzeumot a föld alatt alakították ki, és leginkább egy csigaházra emlékeztet. A tárlat multimédiás eszközök segítségével mutatja be a látogatóknak a neandervölgyi emberek életét.
A kiállítás fő attrakciója egy népes neandervölgyi família 17 tagja - az autentikus figurákat Elisabeth Daynes francia szobrász kelti életre.

A legdrágább szobor 33 ezer euróba (csaknem 9 millió forint) került, maga a projekt, amelyet a kulturális tárca finanszíroz, 60 millió kunát (2,24 milliárd forintot) emészt fel.

Messze nem elégségesek az eddigi klímavédelmi vállalások a globális éghajlatváltozás megfékezéséhez a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint.

A szervezet új tanulmánya szerint a decemberi ENSZ-klímakonferencián meghatározott irányelvek alapján mostanáig kidolgozott programok elégtelenek ahhoz, hogy kezelhető maradjon a klímaváltozás.

A jelenlegi tendenciák alapján világszerte 3 Celsius fokkal emelkedhet a középhőmérséklet, pedig legföljebb 2 Celsius fokot lehet engedni, különben elszabadulnak a folyamatok, és a koppenhágai konferencia záródokumentumában is a 2 Celsius fokos határérték szerepel. "Elég rosszul áll a helyzet" - mondta egy keddi lapinterjúban Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza.

Mostanáig 96 ország rögzítette a koppenhágai megállapodás alapján tett vállalásait. Ezek az országok együtt a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint 80 százalékáért felelősek.

Még 15 városban van részleges vagy teljes látogatási tilalom az infleunzás fertőzések megelőzése miatt. Az ÁNTSZ honlapján szereplő, a hétfői állapotokat rögzítő lista szerint a tilalom összesen 21 fekvőbeteg intézményt érint, amelyek közül 4 kórházban teljes a zárlat.

Az ÁNTSZ listája szerint nem lehet egyáltalán látogatni a fővárosi Bethesda Gyermekkórházat, és a Semmelweis Egyetem valamennyi, 26 klinikáját. Ez utóbbinál azonban kivételt tesznek a gyermekét folyamatosan ápoló szülőknél, illetve a végstádiumban lévő betegek hozzátartozóinál, amennyiben nem influenzásak. Nekik is azonban orr-szájmaszkot, védőruhát kell viselniük a klinikán. Szintén általános a látogatási tilalom a mezőtúri és a váci kórházban.

Budapesten 5 kórházban van még részleges látogatási tilalom. Ezekben az intézményekben főleg az intenzív, a szülészet-, nőgyógyászati, az újszülött, csecsemő és gyermekosztályokon korlátozzák a hozzátartozók látogatását. A fővárosi 5 intézményen kívül még 12 városban van részleges látogatási tilalom: Miskolcon, Sátoraljaújhelyen, Berettyóújfalun, Egerben, Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Kistarcsán, Nyíregyházán, Fehérgyarmaton, Vásárosnaményben, Szekszárdon és Dombováron. 

Az ÁNTSZ listáján még szerepel a debreceni Kenézy Kórház, ahol január 14-én rendeltek el részleges látogatási tilalmat, azonban hétfőn feloldották ezt. A kórház vezetősége azonban továbbra is arra kéri a betegek hozzátartozóitól, hogy a központi aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon, valamint a szülészeti és nőgyógyászati osztályon és a klinikai farmakológiai, Infektológiai és allergológiai intézetben a látogatásokat rövid időre korlátozzák és a betegekhez kevés számú, lehetőleg csak egy-egy látogató érkezzen.

Először sikerült videokamerával megörökíteni a Borneó szigetén nemrégiben felfedezett ködfoltos párducfajta egy példányát, jelentették be hétfőn malajziai természettudósok.

Egy képkocka a filmfelvételből

A három méter hosszú és mintegy negyvenkilós párducról éjszaka a malajziai Dermakot vadrezervátumban, Sabah államban készült felvétel.

"Meglepődtünk azon, hogy nem félt, pedig a ködfoltos párducok arról ismertek, hogy rendkívül félénkek. Nyugodtan sétált a járművünk körül annak ellenére, hogy égtek a lámpák és járt a motor" - mondta Azlan Mohamed, a Sabah egyetem természettudósa, aki nem titkolta, hogy szerencséjük volt. "Ritkán lehet ilyen állatot vadon látni. Általában kerüli az emberek közelségét" - tette hozzá.

A borneói ködfoltos párducot (Neofelis diardi) nemrégiben önálló fajként ismerték el, és a Nemzetközi Természetvédelmi Unió 2008-ban a veszélyeztetett állatok közé sorolta.

A ködfoltos párduc legnagyobb ragadozónak számít Borneón, ezen a Malajzia és Indonézia között megosztott jókora szigeten. Borneón különösen gazdag az ökoszisztéma, amelynek fennmaradását súlyosan veszélyezteti az erdőirtás és a bányászat.

A Clinical Pediatrics című szaklapban ismertetett tanulmányban 480 két és húsz év közötti gyerek és fiatal egészségügyi adatait tekintették át. Közülük 184-et találtak elhízottnak.

A kutatók szerint az átlagos életkor, amikor ezek a gyerekek túlsúlyossá váltak, 22 hónap volt. A későbbi kövér gyerekek és tinédzserek negyede már 5 hónapos kora előtt túlsúlyos volt, fele 24 hónapos kora előtt, 90 százaléka pedig ötéves korára. 10 éves korukban már valamennyien túlsúlyosak vagy kövérek voltak a vizsgálatban szereplők közül.
John Harrington kutatásvezető szerint az étkezési preferenciák már 2 éves kor előtt kialakulnak, később már igen nehéz megváltoztatni a szokásokat. A tanulmány szerzői felhívják az egészségügyi dolgozók figyelmét arra, hogy már a csecsemők súlyát is érdemes nyomon követni a későbbi elhízás megelőzése érdekében.

Robert Behnken és Nicholas Patrick közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban, 3 óra 20 perckor lépett ki a nyílt világűrbe. A 6,5 órásra tervezett űrséta célja, hogy az űrhajósok rákapcsolják a Tranquility modult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) hűtőrendszerére.

A feladat rendkívüli óvatosságot igényel, mert a csőrendszerben keringő ammónia igen mérgező.

A 18 tonna tömegű 7 méter hosszú és 4,5 méter széles henger alakú Tranquility (Node-3) modul lesz a végleges otthona annak az életfenntartó egységnek, amely az ISS hat fős állandó személyzetének kiszolgálását lehetővé teszi.

Az Endeavour és a legénysége a tervezettnél egy nappal tovább - összesen 14 napig - marad a Nemzetközi Űrállomáson. A  repülésirányító központ szombaton hosszabbította meg egy nappal a küldetést, hogy az űrhajósoknak legyen idejük átszállítani a vízfeldolgozó berendezéseket a Tranquilityre.

Az űrsikló szerdán érkezett meg az űrállomásra, a küldetés idejére három űrsétát irányoztak elő.

Bolívia kínai szakemberek segítségével akar saját műholdat építeni. Evo Morales elnök szerdán létrehoztak az ország űrhivatalát, amelynek a működtetésére kezdetben egymillió dollárt szánnak. A dél-amerikai országba a kínai gyártmányú DHF-4-es jelzésű távközlési műhold alapján akarja megépíteni saját űreszközét. A bolíviai műholdat egy ajmara indián származású nemzeti hősről, Tupac Katariról nevezik el. Ő vezette a spanyol hódítók elleni indián felkelést a XVI. században.

Wendy Jones, a tál tulajdonosa elvitte a tálat az Antiques Roadshow (Régiségek Roadshow-ja) című BBC-műsor becsüseihez, akik a tál értékét százezer fontra (harminckétmillió forintra) becsülték.

Véleményük szerint ugyanis az ötvenöt centiméter hosszúságú tál annak az étkészletnek a része, amelyet II. Nagy Frigyes porosz király kapott ajándékba 1750-ben a Porosz Kelet-indiai Társaságtól.

Jones elmondta: amennyire csak vissza tud emlékezni, az értékes történelmi emlék mindig is családja tulajdonában volt. Arról, hogy mi módon került hozzájuk a tál, nincs információ.

A nyugati piszedenevért (Barbastella barbastellus) választották magyar denevérkutatók 2010-ben az év denevérének, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a ritka faj veszélyeztetettségére. A denevérkutatással foglalkozó hazai természetvédők 2008 óta választják meg az év denevérét, a piszedenevérre internetes szavazás alapján esett a választás, mondta Görföl Tamás, a Tolna Megyei Természetvédelem Alapítvány programvezetője.

Forrás: arkive.org

A szójában izoflavonok vannak, amelyek növényi ösztrogének, és a humán ösztrogén hormonhoz hasonlóan rákellenes tulajdonságaik lehetnek a hormonszinttől függő ráktípusoknál, például az emlő- vagy a prosztatadaganatoknál - jegyzik meg az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban közzétett cikkükben a szerzők.

Simazu Taicsi, a tokiói Nemzeti Rákkutató Központ munkatársa csapatával 36 ezernél több japán férfi és 40 ezernél több japán nő követéses vizsgálatát végezte el. A résztvevők életkora 45 és 74 év között volt és a tanulmány kezdetekor nem diagnosztizáltak náluk rákos betegséget.

Az adatgyűjtés indulásakor - 1995 és 1999 között - felmérték az emberek életmódját, étkezési és dohányzási szokásait, orvosi kórtörténetét, majd 11 éven át követték nyomon egészségüket. A tüdőrák előfordulása viszonylag kicsi volt: a férfiak között átlagosan minden 75. esetben, a nők körében pedig minden 225 esetből egyszer diagnosztizálták a 11 év alatt.

A 13 ezer, soha nem dohányzó férfit aszerint is csoportokba osztották, hogy mennyi szóját fogyasztottak. Kiderült, hogy azok körében, akik sok szóját ettek, jóval kisebb arányban fordult elő tüdőrák. Minden tényezőt figyelembe véve, körülbelül a fele volt a tüdőrákos esetek aránya a legtöbb szóját fogyasztó csoportban, mint azoknál, akik a legkevesebb szóját ették. A nők esetében a kutatók nem tudtak használható következtetéseket levonni a szójafogyasztás és a tüdőrák kapcsolatáról az előfordult daganatos esetek kis száma miatt.

A tanulmány nem tért ki sem a passzív dohányzás hatására, sem az izoflavonok étrendkiegészítőként való alkalmazására. A szakemberek ezért úgy vélik, még nincs elegendő adat arra, hogy az étkezési szokások megváltoztatására vonatkozó következtetéseket vonjanak le, ehhez további, több országban lefolytatott vizsgálatok szükségesek. 

Az erdei és a fenyőpinty hímjének jegyeit viselte magán az a madár, amely egy pécsi gyűrűző hálójában akadt fenn a közelmúltban. Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának irodavezetője elmondta, a látható jegyek alapján a két faj kereszteződéséből származó hibridként határozták meg a példányt. Az irodavezető tudomása szerint nincs hazai adat ehhez hasonló esetről. Füsti és molnárfecske hibridjével azonban már találkoztak.  Az állat feltehetőleg egy északról érkezett példány lehetett, mert a fenyőpinty hazánkban nem fészkel. A madár egészségesnek tűnt, bár nem szaporodóképes. Már csak azért sem lehetnek termékeny utódjai, mert feltehetően nem tud párba állni. A tojók ugyanis nem tudják elfogadni, hiszen valójában se nem erdei, se nem fenyőpinty, magyarázta a szakember.

Tavaly összesen több mint 784 milliárd sms-t küldtek a kínaiak, ami napi átlagban 2,1 milliárd üzenetet jelent, közölte az informatikai tárca adataira hivatkozva a Beijing Times című lap a hétvégén. Éves összehasonlításban a hordozható, de a vezetékes telefonokhoz kapcsolt úgynevezett hsziao ling tong (xiao ling tong) hálózathoz tartozó készülékekről küldött sms-ek száma több mint 45 százalékkal, közel 13 milliárdra csökkent. Ennek oka az, hogy e személyes kézi beszélők használata jelentősen visszaesett. A mobiltelefonokról leadott sms-üzenetek száma 2009-ben ugyanakkor 10,2 százalékkal nőtt és éves viszonylatban és meghaladta a 771 milliárdot. A jelentés kitér arra is, hogy a mobiltelefonokról küldött szöveges üzenetek 86 százaléka a China Mobile – Kína legnagyobb szolgáltatójának – előfizetőitől származott.

Több mint háromezer dinoszaurusz lábnyomra bukkantak paleontológusok Kelet-Kínában, egy olyan területen ahol már eddig is számtalan dinoszaurusz fosszília került elő.  A feltételezések szerint a több mint 100 millió éves lábnyomokat egy három hónapon át tartó ásatás során fedezték fel egy vízmosásban Santung (Shandong) tartományban, Csucseng (Zhucheng) városa közelében, jelentette a Xinhua hírügynökség. A lábnyomok 10-80 centiméter hosszúak, és legkevesebb hat különböző dinoszauruszé, köztük tirannoszauruszé, lehetnek. Érdekességük, hogy mindegyik ugyanabba az irányba néz, közölte Vang Haj-csün (Wang Haijun), a Kínai Tudományos Akadémia szakértője. Ez utalhat vándorlásuk útvonalára, vagy arra, hogy hirtelen kellett menekülniük a növényevő állatoknak egy ragadozó támadása nyomán, magyarázta Vang. Csucseng városát Kínában dinoszaurusz városnak is nevezik, mivel a térségben 30 különböző helyen találtak dinoszaurusz fosszíliákat. A térségben 1964 óta két nagy ásatás is folyik. Azt tervezik, hogy fosszíliaparkot hoznak létre e területen.

A főként húsokban és tejtermékekben található telített zsírok rossz hírben állnak, ám több korábbi tanulmány mostani elemzése nem igazolta a telített zsírok fogyasztása és a szívkockázat növekedése közti összefüggést.

A telített zsírsavak emelik a vérben a rossz, LDL koleszterin szintjét, ezt viszont a szívbetegségek és a szélütés kockázati tényezőjeként tartják számon a szakemberek. Az egészségügyi ajánlásokba ezért bekerült, hogy az emberek kerüljék a zsíros húsok, a vaj és más zsíros tejtermékek fogyasztását.

Az összesen 348 ezer felnőttre kiterjedő 21 korábbi, követéses tanulmány eredményeit összegző új elemzés azonban nem talált egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a telítetlen zsírok nagyobb mértékű fogyasztása emelné a szívbetegség vagy a szélütés kockázatát.

Szakemberek azonban arra intenek, hogy az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban közzétett megállapítások nem jelentik azt, hogy bármilyen mennyiségben ártalmatlan lenne a telített zsír. Robert Eckel, a denveri University of Colorado munkatársa hangsúlyozta, hogy az étrend és a szív egészsége közötti összefüggés kutatásánál sokkal inkább a táplálkozási mintázatra kell figyelni, semmint a diéta egy-egy alkotóelemére.

Az úgynevezett mediterrán diéta, amely gazdag gyümölcsben, zöldségben, valamint teljes kiőrlésű gabonát, halat és telítetlen növényi olajokat tartalmaz, bizonyítottan csökkenti a szívbetegségek és a szélütés előfordulási kockázatát.

Római kori csontváz került napvilágra Nagy-Britanniában, a Lincolnshre grófságban fekvő Sleafordban. Az illetőt, akinek nemét és korát a későbbi vizsgálatok során állapítják meg, arccal lefelé helyezték a földbe. Körülötte rengeteg római kori tárgy volt a sírban - olvasható az Archaeology Daily hírportálon. "Ez a testhelyzet meglehetősen szokatlan, általában háton kinyújtva, vagy oldalukon, magzati pózban helyezték az elhunytakat végső nyugalomra" - nyilatkozta Mike Wood ásatásvezető régész. Az archeológus véleménye szerint egy helyi, "lincolnshire-i" lakosról volt szó, aki, magasságával egyáltalán nem tűnne ki Sleaford mai járókelői között. A feltárások során a temetkezés környékén több kút, épületmaradványok, valamint római út került napvilágra. A leletek arra utalnak, hogy tehetős római közösség élt ezen a területen.

A brit Nature tudományos magazin csütörtöki számában megjelent tanulmányok közül az egyikben a Yale Egyetem kutatói arról számolnak be, hogy több mint két tucat olyan szaglóreceptort találtak az Anopheles gambiae szúnyogfajban, amelyek elvezetik a rovarokat az emberi izzadtsághoz.

A receptorok közül néhány kiváló célpont lehet olyan vegyszerek kifejlesztésére, amelyek tőrbe csalják vagy elriasztják a szúnyogokat - mondta John Carlson molekuláris biológus, a tanulmány főszerzője. Carlson szerint a maláriát terjesztő szúnyogok elleni harcban a leghatékonyabb egy olyan vegyszerkoktél lehet, amely mindkét tulajdonságot egyesíti.

A malária úgy terjed, hogy miután a fertőzött ember véréből a nőstény Anopheles szúnyog lakmározik, egy másik embert megcsípve a nyálában adja át a betegség parazitáját. A paraziták a megfertőzött ember májában húzzák meg magukat néhány hétig, majd a véráramba jutnak, ahol megfertőzik a vörösvérsejteket és tovább szaporodnak.

A legfrissebb Nature másik tanulmányában ausztrál kutatók írják le azt a mechanizmust, amely a Plasmodium falciparum elnevezésű - az öt közül a legveszélyesebb - maláriaparazitát segíti abban, hogy bejusson a vérsejtekbe.

A parazita több száz fehérjét juttat a vérsejt citoplazmájába, ezek módosítják a sejtet, és védik a behatolót a szervezet immunrendszerétől. Alan Cowman, a melbourne-i Walter és Liza Hall Intézet munkatársa elmondta, hogy amennyiben sikerülne a fehérjék bejutását irányító enzimet gátolni, a malária parazitája elpusztulna.

A 3 éves pandalány az Egyesült Államokban született és azóta is ott élt. Péntekre várják Kínába, és először is nyelvtanárt keresnek mellé. Nem mintha a pandalány folyékonyan tudna angolul, de pár szót bizonyára ért, kínaiul viszont eddig nem szóltak hozzá.

A tanáron kívül fiút is keresnek neki. A megfelelő partner meglelése közönségszavazással történik: az internetre feltették a szecsuani óriáspanda-kutatóközpont emberei jó pár panda képét, az emberek meg szavazhatnak.

DNS-tesztek segítségével próbálják visszajuttatni a családjaikhoz Haitin az elveszett gyermekeket spanyol szakértők. A vizsgálatokkal egyben megvédik őket az emberrablóktól is.

Spanyolország hamarosan géntesztelő felszerelést és technikusokat küld a földrengés sújtotta országba - jelentette be Madridban Soraya Rodríguez nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár. A spanyol projekt keretében hatezer gyermek és felnőtt nyál- és vérmintáját gyűjtik be, ennek segítségével olyan DNS-adatbázist hoznak létre, amelyre támaszkodva a haiti hatóságok megkísérelhetik a szétszakadt családok egyesítését. A genetikai azonosító programot a granadai egyetem dolgozta ki.

Rodríguez a tervről Haiti madridi nagykövetével közösen tartott rendezvényen beszélt. A misszióvezető 400 ezerre becsülte a hazájában családjuktól elszakadt gyermekek számát.

Progressz M-04M típusú orosz teherűrhajó indult szerdán a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről a Nemzetközi Űrállomásra, 2,7 tonnányi rakománnyal - jelentette az orosz űrrepülés-irányító központ.

Az indulás a terveknek megfelelően közép-európai idő szerint 4 óra 45 perckor volt. Kilenc perccel később a teher levált a hordozórakétáról, és önállóan kezdett repülni. Megérkezése az ISS-hez február 5-én várható - közölte a központ szóvivője.

A teherűrhajó üzemanyagot, orvosi felszerelést, élelmiszert, ruhát és vizet visz az űrállomásra, valamint egy nagy csomag csokoládét és a legújabb orosz filmeket DVD-n.

Azok az emberek, akik agyában magas a dopamin nevű hormon szintje, és kevéssé érzékenyek rá, nagyobb eséllyel mutatnak kockázatkereső vagy függő viselkedést - állapították tanulmányukban dán és japán kutatók.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában közzétett kutatás szerint az ingerkeresés átlagosan erősebb azoknál, akik agyában magasabb a dopaminszintje. Albert Gjedde, a Koppenhágai Egyetem munkatársa kollégáival egészséges önkéntesek agyát vizsgálta orvosi képalkotó berendezéssel. Az agyi letapogatással megállapították az egyének dopamin- és dopaminreceptor-szintjét. Úgy találták, hogy ugyanannyi dopamin hatása jóval kisebb a skála egyik végén lévő embereknél, mint a másik végén lévőknél, sőt akár hatástalan is lehet.

A megállapítás segíthet a kutatóknak olyan módszereket kidolgozni, amelyek megelőzik vagy hatásosan kezelik a függő viselkedést, egyúttal új megvilágításba helyezik például a figyelemzavart vagy a hiperaktivitást. Az eredmény azt sugallja a szakemberek szerint, hogy az érintett embereknél inkább a dopamin szintjét érdemes emelni vagy csökkenteni receptorainak blokkolása helyett.

Összefüggést találtak amerikai kutatók az anya terhesség alatti fertőzése és az utódnál később kialakuló asztma között. A 16 évet átfogó tanulmányban 400 ezer szülést követtek nyomon Kaliforniában. Megállapították, hogy amikor az anyánál a méh gyulladással járó fertőzése, az úgynevezett korioamnionitisz előfordult és a baba koraszülött is volt, sokkal nagyobb valószínűséggel fejlődött ki asztma a gyerek 8 éves koráig.

Ezt a gyulladást a hüvely néhány fajta bakteriális fertőzése okozza, például az E. coli vagy a Streptococcus B baktériumcsoport. Az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine című szakfolyóirat hétfői számában közzétett tanulmány szerint a korioamnionitisz szövődményként a terhességek 8 százalékában fordul elő.

Darios Getahun kutatásvezető szerint tanulmányuk azt bizonyította, hogy az utódnál kialakuló asztma kockázati tényezőjeként függetlenül jelenik meg a koraszülöttség és a méhfertőzés. A szakember hangsúlyozta, hogy megállapításaik rámutatnak a terhesgondozás fontosságára.

A kutatók 397 852, 1991 és 2007 közötti szülés adatait elemezték. Ha az anyának méhfertőzése volt és a baba koraszülöttként jött világra, a fekete gyerekeknél 98 százalékkal, a spanyolajkúaknál 70 százalékkal, a fehéreknél pedig 66 százalékkal emelkedett az asztma kockázata. 2006-ban közel 10 millió amerikai gyereknél diagnosztizáltak asztmát, 6,8 millió gyereknek volt asztmás epizódja, így ez a leggyakoribb krónikus gyerekkori betegség az Egyesült Államokban.

Átültethetővé válik emberekbe a sertéstüdő, hála egy ausztrál orvosi felfedezésnek. Ez új reményt adhat azok számára, akik az életmentő beavatkozásra várnak.

Sertésszerveket eddig azért nem lehetett emberbe beültetni, mert inkompatibilisek a vérünkkel, amely a beavatkozás után gyakorlatilag azonnal megcsomósodott volna, így nem tudott volna keresztüláramlani a tüdőn. A melbourne-i St. Vincent Kórház orvosainak azonban sikerült eltávolítani a sertés DNS-éből a gal gént, és beleépíteni az emberi DNS-nek azt a darabját, amely a vérrögösödést irányítja.

A kísérlet során így képesek voltak emberi vérrel működtetni a sertéstüdőt - ezzel pedig megnyitották az utat ahhoz, hogy akár öt év múlva lehetővé váljanak az állati-emberi szervátültetések (xenotranszplantáció). Csak Ausztráliában kétszáz ember hal meg évente, mert nem kap időben másik tüdőt.

Az immunrendszer kezelése jelentősen enyhíti a végtagsérülés vagy amputáció miatt kialakult krónikus fájdalmat; a megállapítás megváltoztathatja a fájdalomcsillapítás eddigi módját.

A Liverpooli Egyetem orvosai úgy találták, hogy egy dózis intravénás immunoglobulin (IVIG) nagymértékben csökkentette a fájdalmat a vizsgálatban részt vevő, krónikus fájdalommal élő páciensek mintegy felénél.

A felfedezés várhatóan hatással lesz más, megmagyarázhatatlan krónikus fájdalmak kezelésére is - mondta Andreas Goebel kutatásvezető. Az emberi antitesteket tartalmazó IVIG-et az immunrendszer betegségeinél és a leukémia egyes formáinál alkalmazzák. A szer kiegyenlíti az immunrendszer működését, erősíti a gyenge választ, enyhíti a túlműködést.

Az Annals of Internal Medicine című szakfolyóiratban most közzétett kutatás során egy dózis IVIG-infúziót kapott 13, fájdalomszindrómával élő ember, akik közel felének jelentősen enyhült fájdalma, és ez a hatás átlagosan öt hétig eltartott, mellékhatást pedig alig tapasztaltak. A későbbiekben esetleg otthonukban is megkaphatják a szert a rászorulók, illetve más eredetű fájdalmaknál is kipróbálják alkalmazását a kutatók.

Megelőzhető lenne az Egyesült Államokban 2010-re jósolt, koronáriás szívbetegségek okozta 400 ezer haláleset fele, ha az emberek egészségesebben étkeznének és leszoknának a dohányzásról - állapítja meg egy hétfőn közzétett tanulmány.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványában megjelent tanulmány szerint az 1990-es évektől megállt a szív- és érrendszeri egészség terén a korábbi javulás, aminek oka az elhízás és a diabétesz drámai növekedése.

Az amerikaiak szívhalálozásának fele elkerülhető lenne, ha az Egyesült Államokban minden második dohányos leszokna, így a mostani 25 százalékról 12 százalékra csökkenne a népességen belül a dohányzók aránya - mondta Laragh Gollogly, a WHO munkatársa.

Az emberek viselkedésének megváltoztatása fontos kihívás a népegészségügy számára. A jelentés szerint a világ lakossága nagy hányadának egészségét alapvetően az életmód határozza meg. Világszerte csaknem egymilliárd felnőtt túlsúlyos, változtatás hiányában ez a szám öt év alatt, 2015-re meghaladja a 1,5 milliárdot.

Ezermilliárd dollár értékű ásványkinccsel rendelkezik Afganisztán, jelentette be vasárnap Hamid Karzai.  Az afgán elnök elmondta: a világ egyik legszegényebb országa az ásványkincs kiaknázása révén a földkerekség leggazdagabb államai közé kerülhet.  Mint mondta, az amerikai földtani intézet (USGS) két hónapon keresztül végzett kutatásai szerint az ország kitermelhető nyersanyagkincsének értéke ezermilliárd dolláros nagyságrendű. "Jó hír ez az afgánoknak" – tette hozzá Karzai. Az ázsiai ország egyebek között arany, réz- és vasérc, földgáz és kőolajlelőhelyek egész sorával rendelkezik, és különböző féldrágakövek és drágakövek is kinyerhetők az afganisztáni hegyek gyomrából, de az utóbbi harminc évben az egymást követő véres konfliktusok közepette szinte teljesen kihasználatlan maradt a nyersanyag- és ásványkincs-készlet.

A halálosan beteg hangyák önként hagyják el a bolyt, és kerülik az érintkezést a többi dolgozóval. Ezzel az önzetlen viselkedéssel a rovarok megakadályozzák, hogy társaikat megfertőzzék, ezáltal veszélyeztetve az egész bolyt, állapították meg német kutatók. Jürgen Heinze, a regensburgi egyetem professzora és munkatársai a Current Biology című folyóiratban publikálták eredményeiket a Temnothorax unifasciatus nevű hangyafajról.