Tudblog

A kard égetett aranyozású markolata nem illett az emberiség történelmének korai szakaszába. A régészeknek és természettudósoknak a modern elemző technika segítségével sikerült kideríteniük az igazságot: bár a penge a középső bronzkorból (i. e. 1575-1200) származik, a markolatot csak a huszadik században készítették - közölte kedden a bonni intézmény.

A kardot 1947-ben az Alsó-Rajna területén lévő Niers folyóban találták Oedt község közelében. A fegyver egy aranyműves kezébe került, aki a régi pengét gondosan összeillesztette egy tőr másolatának markolatával, hogy így használják fel a történelemoktatás során.

A berlini Szövetségi Anyagkutató Intézettel együttműködve a kutatóknak sikerült számítógépes rétegfelvételek segítségével bepillantaniuk a fegyver belsejébe. Ott a XX. század ötvenes éveiből származó rézszögeket és forrasztóezüstöt találtak.

Az állat az óriás egérmaki egyik alfaja - eddigi úgy gondolták, csak két ilyen alfaj létezik. A tudósok az emlőst egy expedíció során a sziget délnyugati részén lévő Ranobe erdőségben vették észre. Ezt a régiót nemrég a WWF szorgalmazására természetvédelmi területté nyilvánították.

"Az általunk megfigyelt maki szőrzetében különbözik eddig megismert rokonaitól: hátát feltűnő vörös és rozsdaszínű foltok tarkítják, feltűnően világos hassal és markáns vörös farokkal rendelkezik" - mesélt az állatról a WWF-expedíció tagja, Charly Gardner zoológus.

Az összesen 94 ismert makifajtából harminc szerepel veszélyeztetettként a Természetvédelmi Világszövetség (UICN) által készített vörös listán.

240 gonorrheás fertőzést, azaz trippert jelentettek tavaly az utolsó negyedévben, 14 százalékkal többet, mint egy évvel korábban - többek között ez derül ki az Országos Epidemiológiai Központ hetilapja, az Epinfo legfrissebb számából. A szexuális úton terjedő magyarországi fertőzéseket összegző cikkben az is szerepel, hogy 2009. IV. negyedévében 136 szifiliszes megbetegedést is regisztráltak.

Az Epinfp beszámolója szerint ebben a negyedévben az összes szifiliszes megbetegedés 77 százalékát férfiaknál diagnosztizálták. A bejelentett esetek több mint felét, 56 százalékát a fővárosból jelentették. Vidéken Hajdú-Bihar, Baranya, Fejér és Pest megyékből jelentették a legtöbb esetet. A 15-19 éves korcsoport kivételével minden korosztályban több férfit regisztráltak, mint nőt. Mindkét nemnél a 20-24 illetve a 30-34 éves korcsoportokban fordult elő a legtöbb eset.

A 240 gonorrheás fertőzés négyötödét férfiaknál diagnosztizálták. Az esetek 46 százalékát a fővárosból, 54 százalékát vidéken észlelték, a legtöbb bejelentés Hajdú-Bihar, Pest és Baranya megye területéről érkezett. Minden korcsoportban több férfit diagnosztizáltak, mint nőt. Mindkét nemnél a 20-24 és a 25-29 éves korcsoportokban regisztrálták a legtöbb fertőzést.

163 acut urogenitalis chlamydiasist jelentettek a tavalyi év utolsó negyedévében, 14 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A regisztrált fertőzések kétharmadát férfiaknál, egyharmadát nőknél kórismézték.

Bármelyik pillanatban kitörhet Európa legnagyobb víz alatti tűzhányója, a Nápolyi-öbölben található Marsili, ami Olaszország déli partvidékét elborító szökőárat idézhet elő - állítja a vulkanikus jelenségek egyik ismert olasz szakértője.

A tűzhányót majd szétveti a magma, miközben falai meglehetősen instabilak. Ledőlésük "nagy mennyiségű anyag gyors leomlásával" járna, ami Campania, Calabria és Szicília partjait is elérő, erőteljes árhullámot váltana ki - figyelmeztetett Enzo Boschi, az országos geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV) elnöke a Corriere della Sera című újság hasábjain.

"Ez akár már holnap megtörténhet. Legutóbbi kutatásaink azt mutatják, hogy a vulkán szerkezete nem szilárd, falai törékenyek és a magmakamra nagy kiterjedésű. Mindez azt mondja számunkra, hogy a tűzhányó aktív és bármelyik pillanatban kitörhet" - mondta Boschi.
A 70 kilométer hosszú és 30 kilométer széles Marsili 150 kilométernyire található Calabria partjaitól. Magassága 3000 méter, krátere körülbelül 450 méterre van a tenger szintje alatt - írta az olasz napilap.

"A falak beomlása több millió köbméter anyag mozgásával járna, ami nagy erejű árhullámot gerjesztene. Az összegyűjtött jelek ugyan pontosak, de előrejelzéseket nem lehet készíteni. A kockázat valós, de nehéz felmérni" - közölte a szakember.

A Nature Genetics című tudományos folyóiratban vasárnap közzétett tanulmányuk szerzői szerint a klasszikus növénytermesztési módszerekkel ugyanolyan ugrásszerű növekedés érhető el a terméshozamban, mint genetikai módosítással.

Mint Zachary Lippman, a Cold Spring Harbor Laboratory (New York) munkatársa írta, a paradicsom egyetlen génmutációjának egy kópiában való jelenléte akár 60 százalékkal növelte a terméshozamot és emelte a cukortartalmát is. A szóban forgó gén a növények virágzását kontrollálja, és eltérően viselkedett a paradicsom különböző változatainál.

Teljesen normális növényt eredményezett azonban, amikor a gén mindkét kópiája az adott módosulat volt. Lippman úgy véli, megállapításuk jelentős hatással lehet a mezőgazdaságra, következő lépésként a búzánál, szójababnál és más gabonáknál nézik meg, hogy ugyanez a hatás jelentkezik-e hibridjeiknél.

Lippman a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatóival működött együtt 5 ezernél több paradicsomváltozat genetikai mutációinak feltérképezésében. A növények termését 2008-ban és 2009-ben több helyen szabadföldi termesztésben is ellenőrizték, és az eredményeket meggyőzőnek találták.

A British Medical Journal című orvosi folyóiratban közzétett cikk szerint a fej-nyaki daganatok számának emelkedése összefügg az orális szexszel átadható HPV vírus terjedésével, ezért a szerzők javasolják a lányokon kívül a fiúk vakcinálását is. Számos fejlett országban van már HPV-vakcinával történő immunizálási program a fiatal lányok körében. A szexuális aktivitásuk megkezdése előtt kapott oltás megvédheti a fiatal nőket a nemi úton átadható HPV-fertőzéstől, így megelőzhető az általa okozott méhnyakrák, de a fej-nyaki tumorok egy része is, amelyeket ugyanazok a HPV vírustörzsek válthatnak ki.

A Hisham Mehanna és munkatársai rámutattak, hogy nemrégiben közzétett vizsgálatok szerint Stockholmban az 1970-es évek óta hetven százalékkal emelkedett egyes fej-nyaki tumorokból vett mintákban a HPV kimutatási aránya. Az Egyesült Államokban készült friss tanulmányok is arról számolnak be, hogy a tumorminták 60-80 százalékában mutattak ki HPV-t az elmúlt évtizedben tapasztalt 40 százalékhoz képest.

A Cnemaspis neangthyi névre keresztelt hüllő nemzetségének csupán második faja Kambodzsából. Az amerikai La Sierra Egyetem kutatói találták meg, és szerintük részben tökéletes olajzöld rejtőszíne miatt, részben pedig azért nem bukkant rá eddig senki, mert sziklarepedésekben vadászik.

A gekkót 2007 júniusában fedezték fel egy kétéltű- és hüllőfelmérés során a Kardamon-hegység lábainál. Az azóta elvégzett vizsgálatokból kiderült, hogy új fajról van szó, amelyet rokonaitól egyedi mintázata és pikkelyeinek felépítése különböztet meg.

A tudomány jelenleg a Cnemaspis nemzetség 75 faját tartja számon, ebből harminc él Délkelet-Ázsiában, és a most felfedezettel együtt csupán kettő Kambodzsában. Testfelépítésük viszonylag ősi, fejük és egész testük lapított, hatalmas szemeik előre és felfelé néznek, hosszú végtagjaikat messzire kinyújtják, ugyancsak hosszú lábujjaikat pedig begörbítik, hogy könnyebben mászhassanak fel a fákra, illetve sziklákra. Repedésekben keresnek menedéket.

A Kardamon-hegységben található Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb, nagyrészt felfedezetlen erdősége. Feltételezések szerint legalább 62 globálisan veszélyeztetett állat- és 17 fafajnak az otthona, amelyek közül számos helyhez kötött, tehát kizárólag Kambodzsában fordul elő.

A zebradánió (Danio rerio) egy kicsi csíkos hal, amely a trópusokról került az akváriumokba, illetve gerinces modellállatként a laboratóriumokba. Utóbbi következtében egyike volt az első állatoknak, amelyek teljes DNS-kódja elkészült. Korábbi kutatások már megállapították a kis halnak azt a különlegességét, hogy vissza tudja építeni szívét, még akkor is, ha az ötödét kivágják. Ennek a figyelemre méltó regenerálási képességnek a hátterében a gata4 jelű gén állhat, amely általában a zebradánió embriójában működik, hogy segítse a szív kialakulását.

Az észak-karolinai Duke Egyetem orvosi központjának kutatói megjelölték a gata4 gént úgy, hogy fluoreszcens fény kibocsátását észleljék, amikor a gén működésbe lép. A sértetlen szívű halaknál nem tapasztaltak fluoreszkálást. Amikor azonban kicsíptek egy darabkát a halak szívéből, akkor a kamrák külső fala mentén lévő szívizomsejtek fluoreszkálni kezdtek, sokszorozódtak, és kitöltötték a sebet.

A folyamat megértése közelebb vihet ahhoz, hogy a szívrohamot elszenvedett emberek sérült szívszöveteit majdan regenerálni tudják.

"Még nem ismerjük azokat az utasításokat vagy mechanizmusokat, amelyek mozgósítják ezeket a sejteket vagy szaporodásra késztetik őket, ám azt már most tudjuk, hogy ezek azok a sejtek, amelyek részt vesznek az új szövet növesztésében - mondta Kenneth Poss, a Duke sejtbiológusa. - Az emberi szív nem tűnik olyan összetettnek, hogy ne lenne képes regenerálódni".

Osztrák kutatók kísérletében a kurkumával fűszerezett eleséggel táplált egereknél csökkentek májkárosodást okozó gyulladások. Korábbi kutatások is jelezték már, hogy a curry és a kurkuma jellegzetes élénksárga színét adó vegyület, a kurkumin gyulladást gátló és antioxidáns. Egyes tanulmányok arra is utaltak, hogy rákellenes hatása lehet, csökkenti a meglévő tumor méretét, illetve ritkábban alakul ki daganatos betegség azoknál, akik rendszeresen fogyasztanak kurkumin tartalmú ételt.

A grazi orvosi egyetem kutatói Michael Trauner vezetésével két olyan állapotnál vizsgálták a kurkumin hatását, amelyben az epe tartós pangásával járó epeúti problémák, majd a májsejtek gyulladása miatt hosszú távon súlyos májkárosodás és májzsugor alakul ki. Az egyik esetben az epevezeték meszesedéshez vezető gyulladásáról van szó, a másik állapot pedig az úgynevezett elsődleges epeúti hegesedés. Mindkét állapotot genetikai hiba vagy autoimmun betegség is elindíthatja, az epevezetékben gyulladás keletkezik, emiatt hegesedik, majd elzáródik.

A kutatók krónikus májgyulladásos egerektől származó szövet- és vérmintákat vizsgáltak. Az állatokat a kísérletben négy, illetve nyolc hétig olyan étrenden tartották, amelyben kurkumint adtak ételükhöz. Az elemzett minták összehasonlítása után megállapították, hogy a kurkumin jelentősen csökkentette az epevezeték elzáródását, mérsékelte a májsejtek károsodását azáltal, hogy beavatkozott a gyulladásos folyamatokba.

A kutatók úgy vélik, annak ellenére, hogy tanulmányuk még kezdeti szakaszban van, azt már megmutatta, hogy a kurkumin a gyulladásos folyamat több, különböző részét megcélozza és eredményesen befolyásolja.

A Kaliforniai Egyetem Paul Davis által vezetett kutatócsapata korábban már bebizonyította, hogy a dió képes megszűntetni a véredények falán jelentkező gyulladásokat. Ugyanez a csapat most genetikailag prosztatarákra hajlamos egereknek adott két hónapon át napi 14 megtört diót. A kontrollállatok normál étrendjükön felül ehelyett szójaolajat kaptak.

A vizsgálat végén a prosztatadaganatok a dióval etetett csoportnál átlagosan ötven százalékkal kisebbek voltak, és növekedési ütemük csupán egyharmada volt a kontrollcsoportéhoz képest. A prosztata egészségét szem előtt tartó étrendnek tehát mindenképpen tartalmaznia kellene diót, mondta Paul Davis. - A diónak amúgy is helye van az egészséges táplálkozásban a bőséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás mellett.

A dió prosztatára gyakorolt jótékony hatása valószínűleg azon alapul, hogy képes lebontani az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1) néven ismert fehérjét. Ha a vérben nagy ennek a fehérjének az aránya, az a prosztatarák fokozott kockázatára utal.

Az amerikai kutatók egy új géncsipes módszer segítségével követték nyomon a dió hatását. Ez lehetővé tette, hogy megfigyeljék a daganatban és az állatok májában végbemenő genetikai változásokat: a dió a daganatban és a májban is kedvező hatással volt azokra a génekre, amelyek szerepet játszanak a rák növekedésének szabályozásában.

Görögország legrégebbi kőfalát Tesszáliában, Kalampáka közelében egy barlang bejáratánál paleontológusok találták meg, akik negyedszázada folytatnak ásatásokat a térségben. A görög kulturális minisztérium közleménye szerint a falat a legutóbbi jégkorszak leghidegebb periódusában emelték. Ez arra utal, hogy a barlang őskori lakói a hideg elleni védekezésül építették a falat, amely a bejárat kétharmadát zárta el.

A zárvatermők a nyitvatermőkkel együtt alkotják a virágos növényeket, annyi különbséggel, hogy a zárvatermőknél, amelyekhez a növények többsége tartozik, a magkezdeményt magház védi, míg a nyitvatermőknél – például fenyőknél – az szabadon áll.

Amennyiben a kutatás eredménye beigazolódik, alátámaszthatja azt az elképzelést, miszerint az első zárvatermőknek köszönhető bizonyos rovarok létrejötte. A kövületek tanulmányozása azt sugallta, hogy a nektár- és pollenevő rovarok számos csoportja a zárvatermők felbukkanása előtt alakult ki. A mostani, molekuláris alapokon nyugvó kutatás szerint azonban a két csoport evolúciója nagyjából egyszerre zajlott.

A Yale Egyetem kutatói élő növények genetikai anyagát hasonlították össze, és kövületeket is bevontak a vizsgálatba, hogy rekonstruálhassák több mint 150 szárazföldi faj rokonsági kapcsolatát. Eredményeik egybevágtak az eddig kövületek alapján mértekkel, ami a szárazföldi, az edényes és a virágos növények megjelenését illeti. Csupán a zárvatermők kialakulására kaptak teljesen eltérő adatokat.

Nem ez az első példa arra, hogy a kövületek és a molekuláris vizsgálatok alapján becsült kormeghatározás nem esik egybe – magyarázták a szerzők. Volt erre már példa madaraknál és emlősöknél is. A jelenség egyik lehetséges oka, hogy az első zárvatermők nem voltak elég sokan ahhoz, hogy nyomot hagyjanak kövületek formájában. Egy másik lehetőség, hogy tévednek a molekuláris módszerek.

Michael Donoghue, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelent cikk egyik szerzője elmagyarázta, hogy a jelenleg elérhető eszközök és információk alapján a legjobb elemzést végezték el. Egy új módszer segítségével számításaikba be tudták vonni az evolúciós ütem változásait is, pontosabb eredményekhez jutva ezáltal.

Előfordul, hogy a boros palackok címkéjén nem a valódi származási évjáratot tüntetik fel, hanem egy jobb és drágább évjáratot. Ezt a csalást leplezheti le ausztrál kutatók új eljárása, amelyben a szénizotópok aránya megmutatja a bor valódi korát.

A szén 12-es izotópja stabil, ám a szén-14 radioaktív izotóp nem az, 5730 éves felezési idővel bomlik. A szőlő növekedése során mindkét izotópot magába építi, mert a levegőből felvett szén-dioxid anyagcseréjének alapja.

Graham Jones, az Adelaide-i Egyetem munkatársa elmondta, a szén-14 a légkört érő kozmikus sugarak következtében természetes úton is keletkezik a levegőben, ám az 1940-es évek végétől az 1960-as évekig tartó atomfegyver-kísérletek miatt nagyobb mennyiségben került a légkörbe. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során viszont többlet szén-dioxid jutott a légkörbe, és   felhígította a levegő szén-14 tartalmát. Mindez változásokat eredményezett a növényekben, így a szőlőben mérhető szén-14 arányában is.

Tanulmányukban az ausztrál kutatók a szén-14 izotóp arányát mérték a szőlőből származó, fermentálódott cukorban, amely a borok alkoholtartalmát adja. Az ellenőrzött húsz ausztrál vörösbor 1958-tól 1997-ig termett és készült. A légköri minták ismert C-14 tartalmával összehasonlítva a borokban mért radioaktivitást arra a következtetésre jutottak, hogy megbízhatóan meg tudják állapítani a módszerrel a borok évjáratát.

A kutatók úgy vélik, hogy a minőségi borok karbonvizsgálata (a szén-14 izotóp mérése) segíthet leleplezni a hamis címkével, más évjárattal forgalomba hozott minőségi borokat. A tanulmány szerint a borszakértők 5 százalékra teszik az igen jó áron eladott, minőségi borok között a hamisított évjáratúak arányát.

A tüdőrákos páciensek tíz százaléka soha nem volt dohányos, és egész életükben száz szálnál kevesebb cigarettát szívtak el. Az arány még ennél is nagyobb Ázsiában, ahol a tüdőrák áldozatainak 30-40 százaléka soha nem volt dohányos. A genetikai okból nagyobb tüdőrákkockázatot hordozó emberek kétharmada nő.

A genetikai vizsgálatokat Ping Yang és kutatócsoportja végezte a rochesteri Mayo Klinikán. 754 nem dohányzó ember genetikai állományát elemezték, akik között tüdőrákos és egészséges személyek is voltak. Megállapították, hogy a 13-as kromoszómán két olyan génvariáció lehetséges, amelyek jelenléte 60 százalékkal növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

Azt már lehet tudni, hogy e génváltozatok jelenlétében alacsonyabb a GPC5 jelű, a sejtburjánzásban szerepet játszó fehérje szintje. Az összefüggések pontosításához azonban további kutatásokra van szükség.

Egyes elképzelések szerint azoknál, akik genetikailag nagyobb kockázatnak vannak kitéve a tüdőráknak, a passzív dohányzás, a környezetei szennyezések vagy akár a humán papillomavírus (HPV) indíthatja el a folyamatot.

A vér bizonyos típusú rákjait a környező csontsejtekből küldött jelek indíthatják el, nem pedig a vérsejtek meghibásodása: e jelek megszakítása a leukémia kezelésének új megközelítését hozhatja.

David Scadden, a Harvard Őssejt Intézet munkatársa, a Nature tudományos magazinban megjelenő tanulmány szerzője kutatócsoportjával megállapította, hogy a csontsejtekben létrejövő genetikai változások olyan módosulásokat okozhatnak egereknél, amelyek a leukémia egyik akut formájához vezethetnek. A vérsejtek a csontvelőben található vérképző őssejtekből alakulnak ki.

A tanulmányban a kísérleti egerek csontsejtjeiben módosítottak egy gént, melynek jele Dicer1. Kiderült, hogy a változás hatására a vérsejtek is károsodtak. "A vérük lassacskán úgy nézett ki, mint a mielodiszpláziának nevezett, kevéssé ismert emberi betegség esetében. Ennek szövődményeként leukémia alakulhat ki, ami megtörtént a kísérleti állatok egy részénél is" - mondta el Scadden.

Közlése szerint mindez azért fontos, mert rámutat, hogy az egyes szövetek környezete legalább olyan jelentős szerepet játszhat az abnormalitások kialakulásában, mint maga az elsődleges szövet, ebben az esetben a vér.

Az eredmények megmagyarázhatják egyes ráktípusok kialakulását, olyanokét, amelyek külső sejtekből indulnak el. Ilyen esetekben új terápiás megközelítést jelenthet, ha a környező sejtek és a rákos sejtek közti kommunikációt megszakítják.

Orosz hordozórakéta állított pályára egy amerikai távközlési műholdat, jelentette a moszkvai Hrunyicsev űrközpont.

Az EchoStar 14 műholdat egy Proton-M hordozóeszköz emelte a magasba szombaton a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről, majd hozzávetőleg 36 ezer kilométeres magasságban állította geostacionárius pályára. A műhold az Egyenlítő és a 119. nyugati hosszúsági kör metszéspontjában bolygónk egy adott pontja fölött lebeg, de a Föld forgásával szinkronban halad.

A 6379 kilogramm tömegű műhold 14 millió észak-amerikai televíziónézőnek továbbít a korábbinál jobb minőségű képeket. Élettartamát 15 évre tervezték.

Új, eddig ismeretlen dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak kínai tudósok egy mongóliai expedíció során. A Linheraptor exquisitus latin nevet kapott ragadozó 180 cm magas volt, és a csontváza szinte tökéletes állapotban maradt fenn. Korát egyelőre csak megbecsülni tudták: 65 és 145 millió év köztire teszik.

A Lihreraptor a dromaeosauridok családjába tartozik (ez futó gyíkot jelent), és közeli rokona volt a Jurassic Park filmek által közismertté és híressé tett velociraptoroknak. Ragadozó életmódjára főként az állkapcsa és félelmetes karmai utalnak.

A H1N1-vírussal megfertőződött terhes nők tizenháromszoros valószínűséggel kerülnek kritikus állapotba és szorulnak kórházi ápolásra. A British Medical Journal című orvosi folyóiratban közzétett tanulmányban a 2009-es év telének közepéről származó ausztrál és új-zélandi adatokat elemezve megállapították, hogy az anyák 11 százaléka meghalt az intenzív osztályra került H1N1-fertőzött kismamák közül. Babáik 12 százaléka is meghalt.

Ian Seppelt, a tanulmány vezetője elmondta, hogy az ajánlások ellenére a vizsgálatban szereplő nők egyike sem volt immunizálva szezonális influenza ellen. 2009. június 1. és augusztus 31. között összesen 209, 15 és 44 év közötti nőnél volt szükség intenzív osztályon való kezelésre H1N1-fertőzés miatt. Közülük 64 volt terhes vagy közvetlenül szülés után. Az adatok alapján a 20 hetes terhességet betöltött kismamák tizenháromszor nagyobb valószínűséggel kerültek intenzív osztályra, mint a nem terhes H1N1-fertőzött nők. Az anyák közül heten és a babák közül is heten haltak meg.

A tanulmány alátámasztja a korábbi kutatási eredményeket, amelyek a terhes nők magasabb kockázatát jelezték.

A leszálló kapszulában lévő harmadik helyen első ízben nem űrhajós utazott, hanem az űrállomáson végzett kutatómunka eredményeit tartalmazó csomag. A leszállóegység a kijelölt időpontban és helyen, közép-európai idő szerint 12.23-kor a kazahsztani Arkalik várostól 60 kilométerre északkeletre ért földet.

Az űrhajósok közérzete jó - közölte a döldi irányítóközpont. Szokás szerint először Bajkonurban néhány napos egészségügyi vizsgálatokon és rehabilitáción esnek át, majd Moszkvába repülnek.

Szurajev most először, Williams már harmadszor járt a világűrben. Az űrállomáson 169 nap alatt két orosz teherűrhajót és két amerikai űrkompot fogadtak, a Szojuz TMA-16 űrhajót pedig egyszer átkapcsolták a Csillag modul csatlakozóegységéről a Kis Kutatómodul 2. megfelelő egységére. Szurajev és orosz kollégája, Oleg Kotov az orosz program alapján egyszer űrsétát is tett.

Szurajev az első űrbloggerként is beírta a nevét az űrkutatás történetébe: száz bejegyzésében az űrhajósok hétköznapjait mutatta be, és válaszolt a blog olvasóinak számos kérdésére. Az ISS-en a 22. expedíció tagjainak visszatérte után a december végén érkezett 23. expedíció folytatja a munkát: az orosz Oleg Kotov a parancsnok, a fedélzeti mérnökök Szoiti Noguti japán és Timothy Creamer amerikai űrhajósok.

Az Interfax hírügynökség értesülése szerint 2012-ben Oroszország a korábbi nyilatkozatokkal ellentétben felújítja az űrturisták utaztatását. Ezt akkor szüntették be, amikor a nemzetközi űrállomás személyzetének létszámát háromról hat főre növelték, és a szokásos évi kettőről négyre kellett emelni a Szojuz űrhajók indítását. Az űrkutatási és rakétaiparból származó értesülés szerint a Roszkoszmosz módot talált arra, hogy 2012-től évi öt Szojuz űrhajót indítson. A program leállításáig hét űrturista járt a világűrben, köztük a magyar származású Charles Simonyi kétszer is.

Egyre gyakrabban születnek hármasikrek (még a lombikbébiket leszámítva is), halálozási arányuk pedig tízszeres az egyedüli újszülöttekhez képest - közölték norvég kutatók. A szakemberek szerint a növekedés hasonló lehet Európa más részein is, és vélhetően a peteérés serkentésére adott hormontartalmú gyógyszereknek, valamint az átlagos anyai életkor emelkedésének tudható be.

A tanulmányban kétmilliónál több, 1967 és 2006 közötti terhesség adatait elemezték. Tízezer terhességre vonatkoztatva 2,7 hármas ikerszülés jutott 2002 és 2006 között, ez csaknem két és félszerese az 1970-es évekbeli aránynak. Anne Tandberg, a tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy a hármas terhességek számát úgy lehetne nagyobb ellenőrzés alatt tartani, ha nagyobb gonddal követnék a peteérést elősegítő hormonális kezelések alkalmazását. A kutató szerint fontos lenne, hogy ezeket a terhességeket a 28. hétig megtartsák, mert míg előtte mintegy 50 százalékos a magzati halálozás, ezen időpont után csupán 3,8 százalék.

Bár világszerte sokan érezhették úgy, hogy az idei különösen hideg és kemény tél volt, messze járnak az igazságtól: éghajlatkutatók szerint az idei volt az utóbbi 130 év második legmelegebb tele.

A NASA szerint 1880, vagyis a mérések bevezetése óta csak a 2006-2007-es téli évszak volt melegebb - számoltak be az amerikai kutatásokról a németországi Potsdamban működő Klímakutató Intézet munkatársai. Az egész bolygót tekintve a december elejétől február végéig terjedő időszak rendkívül melegnek bizonyult. A NASA Goddard Központja szerint emellett az egész 2009-es év rekordhőmérsékletet hozott, és az eddig mért második legmelegebb 12 hónap volt. A 2000 óta eltelt évek a mérések bevezetése óta minden alkalommal rekordot döntöttek, vagyis egyre melegebb volt az utóbbi években. 1880 óta a globális átlaghőmérséklet összességében 0,8 fokkal emelkedett.

A szelektív hallás jelensége, vagyis a zavaró zajok és társalgások kiszűrése tényleg létezik - bizonyították be brit kutatók. Eredményeik szerint nem a fül, hanem az agy összpontosít a lényegi hangokra, míg minden mást kirekeszt.

A kutatás segít magyarázatot adni arra, miért veszítik el ezt a képességet a hallássérültek, azaz miért nem tudják függetleníteni hallásukat a háttérzajtól. Az úgynevezett koktélparti jelenség elsősorban a hallókészülékkel és cochleáris implantátummal élők életét nehezíti meg. A neurológusok még csak most kezdik megérteni, milyen szerepet játszik az agy, de a kutatás reményt ad az implantátumok és hallókészülékek teljesítményének javítására - magyarázta Vivienne Michael, a kutatást végző Deafness Research brit alapítvány vezérigazgatója.

A University College London fülintézetében dolgozó kutatócsapat különösen arra kíváncsi, mitől képesek egyesek jobban kiszűrni a háttérzajokat, és koncentrálni a legzajosabb környezetben is. Ha megtalálják azokat az agypályákat, amelyek lehetővé teszik ezt, megkísérelhetik a képesség helyreállítását a hallássérült embereknél. Legjobban az egy füllel hallókat zavarja a zaj. A kutatók úgy vélik, az agy hallórendszere vegyíti a két fül által továbbított hangokat, majd ezt követően szűri ki a szükségtelen zajokat. Főleg az érdekli őket, hogyan képes a központi hallórendszer boldogulni zajos környezetben. Ez a kihívás vezérli a cochleáris implantátumok következő évtizedben tervezett fejlesztését is.

A tengerek savasodásának okait vizsgálja három brit kutató az északi sarkvidéken, helyi idő szerint hétfőn kezdték meg ötszáz kilométer hosszú, sítalpas utazásukat. Ann Daniels, a kutatás vezetője szerint olyan adatokat fognak gyűjteni, amelyeket a tudósok máshogy nem szerezhetnének meg. Ezek felvilágosítást adnak a növekvő szén-dioxid-kibocsátásnak az óceánokra, illetve azok faji sokszínűségére való hatásáról. Az információkat európai, amerikai és kanadai kutatóközpontok is felhasználják majd.

A kutatást egy biztosítókonszern finanszírozza. Danielsnek és két kollégájának a mínusz 45 Celsius-fokos hideggel és az erős széllel is meg kell majd küzdenie. Hétfőn a közelükben egy másik kutatócsoport is berendezkedett negyvenöt napra egy mérőállomáson, hogy segítse az expedíciót.

Néhány tudós attól tart, hogy a következő évtizedekben drasztikusan megváltozhat a tengerek pH-értéke. Ez negatív hatással lehet az érzékeny állatfajok, például a homárok, rákok és osztrigák életmódjára. Mivel a hideg víz több szén-dioxidot vesz fel, mint a meleg, az északi-sarkvidéki tengerek különösen fogékonyak a fenyegető változásokra. Az ipari forradalom óta a tengerek savasságának mértéke harminc százalékkal emelkedett. A kutatók becslései szerint ez az érték megháromszorozódhat, amennyiben tovább növekszik a szén-dioxid-kibocsátás.

Háromszázmillió forintos Európai Uniós támogatással turizmusfejlesztési beruházás kezdődik Aquincumi Múzeum területén Pannonia Provincia Program (PPP) címmel, 2010. áprilisában – olvasható a Budapesti Történeti Múzeum honlapján. A projekt ötvözi az antik elemeket a high-tech bemutatással. Az infrastrukturális hátteret a római városfal vonalát követő Fogadófal és információs központ, egy római lakóépület, a Festőház újraépítése, rekonstrukciója, valamint a Római játszótér kialakítása biztosítja. Elkészül továbbá a Virtuális élménytér, ahol a csúcstechnika eszközeit használva ismerkedhetnek meg a látogatók egyedi, ókori témájú interaktív virtuális játékokkal.

Nő a HIV-fertőzöttek száma a homoszexuálisok, a kábítószer-élvezők és a prostituáltak körében, mert ezekhez a körökhöz tartozók cselekedeteik büntethetősége miatt félnek orvoshoz fordulni segítségért - jelentette ki New Yorkban az ENSZ AIDS elleni küzdelemmel foglalkozó szakosított szervezetének vezetője.

Michel Sidibe szerint elfogadhatatlan, hogy a világ 85 országában még mindig bűncselekménynek tartják az azonos nemű felnőttek közötti nem kapcsolatot, sőt van hét ország, amelyben halállal büntetik. A tisztségviselő megemlítette, hogy Ugandában éppen most készülnek bevezetni olyan törvényt, amely halálbüntetést helyez kilátásba a homoszexuálisoknak.

Vannak hatásos módszerek a bálnák vizsgálatára anélkül is, hogy végezni kellene velük - vonta le a következtetést az a nemzetközi kutatócsoport, amely hathetes útja után hétfőn tért vissza a Déli-sarkról Új-Zélandra.

A projekt eredményeiről Peter Garrett ausztrál környezetvédelmi miniszter számolt be. Az ausztrál kormány mellett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság is támogatja az öt éven át tartó programot.

Az ausztrál, francia és új-zélandi tudósok hathetes útjuk során leginkább hosszúszárnyú bálnákkal találkoztak. A kutatóknak sikerült fotókat készíteniük és szövetmintát venniük az állatoktól. Közel harminc példányra pedig nyomkövetőt erősítettek.

A nemzetközi projekt célja, hogy bizonyítsák, felesleges kutatási célokból megölni a bálnákat. Az állatok vadászatát mindenekelőtt Japán indokolja azzal, hogy tudományos célokból van rá szükség. A japán halászati hatóság szóvivője igyekezett leszögezni, hogy vannak olyan információk, amelyekre csak az állatok megölésével lehet fényt deríteni. Ilyen például az egyes példányok kora.

Az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica) évelő, gyors növekedésű növény, dísznövényként való behozatala óta becslések szerint évente 180 millió euróra (mintegy ötvenmilliárd forintra) rúgó kárt is képes okozni a szigetországnak.

A kutatók most az Aphalara itadori névre hallgató japán levélbolhában látták meg a reményt az invázió megállítására. Az Európai Unióban ez az első alkalom, hogy természetes ellenséget vetnek be egy betolakodó növényfaj ellen.

Az Aphalara Japánban gondoskodik arról, hogy a japánkeserűfű ne terjeszkedhessen korlátlanul. A nőstények petéiket beletojják a növénybe, majd a kikelő lárvák ott élnek a nedveket szívogatva.

A japánkeserűfüvet a XIX. században hurcolták be a kertek és parkok ékességeként, majd a növény, amely évente akár egy méterrel is képes növekedni, igen hamar elterjedt az egész szigetországban, kiszorítva az őshonos fajokat. Zord körülmények között is megél, még a betont is feltöri.

Az illetékes hatóságoknak eddig nem sikerült megállítaniuk az özönnövény "dicsőséges hadjáratát". A Cabi mezőgazdasági szervezet kutatói megoldást keresve összesen kétszáz növényevő rovart és negyven gombát vizsgáltak meg annak reményében, hogy végül csak találnak olyan táplálékspecialista fajt, amely kizárólag a japánkeserűfüvet szereti, más fajokra nem gyakorol hatást. Így lyukadtak ki a levélbolhánál.

Az Aphalara kihelyezését a tavasz beálltával kezdenék el. A hatóságok reménye szerint az új módszerrel megtakaríthatók lesznek azok a súlyos költségek, amelyek eddig a növény kordában tartásával jártak.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) a japánkeserűfüvet a száz legveszélyesebb invazív faj között tartja nyilván.

A stresszhormonok háttérbe szorítják a gondolkodást, befolyásuk alatt inkább ösztönösen cselekszünk. Stressz esetén nagyobb a nyomás a genetikailag jól felszerelt utódok nemzésére, ami inkább lehetséges olyan partnerrel, aki eltérő génállománnyal rendelkezik - írják a németországi Trieri Egyetem pszichológusai a Brit Királyi Társaság Proceedings B nevű folyóiratában.

A hasonszőrű partnerek ezzel szemben evolúciós szempontból előnyösebbek, mivel hűségesebbnek és bizalomkeltőbbnek véljük őket: nyugodt körülmények között rájuk esik a döntés.

A kísérletben ötven heteroszexuális férfinak kellett meztelen nők fényképeit megítélnie, akik rájuk vagy egy másik kísérleti személyre hasonlítottak. A kutatók grafikai program segítségével keresztezték a férfiak arcát a nőkével.

A férfiak felét úgy hozták stresszhelyzetbe, hogy a vizsgálat előtt három percre jéghideg vízbe kellett meríteniük a kezüket. Ezt követően megnőtt a pulzusszámuk, vérnyomásuk és a kortizol nevű stresszhormon szintje a vérükben. Ezek a férfiak jóval vonzóbbnak ítélték meg azokat a nőket, akik különböztek tőlük.

A stresszhelyzetből kimaradó férfiak viszont a hasonló vonásokkal rendelkező nőket részesítették előnyben. Habár a tanulmány csupán férfiakra terjedt ki, a kutatók szerint valószínűsíthető, hogy a nők is hasonlóképp reagálnak.

A Molecular Cancer Research című szakfolyóiratban kedden megjelent tanulmány szerint egy kaliforniai magáncég kutatói kísérleti tesztjükkel a mellrákos esetek 70 százalékát azonosították, míg 100 százalékos pontossággal állapították meg, ha nem volt tumorja a páciensnek.

Mint Howard Urnovitz, a fejlesztő Chronix Biomedical vállalat igazgatója elmondta, a teszt az elpusztult vagy haldokló sejtek DNS-mintázatát képes felismerni. A kutatócsoport 26 emlőtumoros pácienstől és 67 egészséges nőtől származó teljes genom elemzését végezte el.

Olyan anyagot kerestek a vérben, melyek a tumor miatti sejthalálozásra utalnak, ilyenkor ugyanis egyes gének túlműködése tapasztalható.

A keresés azonban nem egyszerű, hiszen - amint Urnovitz elmondta - a vérben a teljes genetikai állomány megtalálható, az emberi testben pedig naponta több milliárd sejt pusztul el. A kutatók azonban úgy vélik, sikerült megtalálniuk azokat a jellemzőket, melyek a mellrák azonosításához szükségesek.

A teszt még távol van attól, hogy forgalomba hozható termék legyen belőle, ám a szakemberek szerint egy ilyen laboratóriumi vérteszt egykor alkalmas lehet a mellrák mostaninál gyorsabb, olcsóbb és kevesebb kockázattal járó szűrésére.

A kutatók több mint 80 ezer élő amerikai vesedonor egészségét kísérték figyelemmel az operációt követő 12 évben 1994. április 1-től. A donorok általában valamelyik rokonuknak adományozták egyik veséjüket.

A vesedonorok kórtörténetét egy olyan referenciacsoporttal vetették össze, amelyben 9 ezer nem-donor szerepelt, akik a kormány egy egészségügyi felmérésében vettek részt.

"A műtét miatti halálozás nem nőtt a 15 éves periódus (1994-2009) alatt, a műtéti technikákban és a donorválasztásban lezajlott változások ellenére sem" - jelentette ki Dorry Segev, a baltimore-i Johns Hopkins Orvosegyetem kutatója, aki kollégáival az Amerikai Orvosszövetség folyóiratában jelentette meg a tanulmányt.

A kedden közzétett jelentés szerint a veseátültetést követő 90 napban hajszálnyival nagyobb volt a halálozás kockázata a donorok számára: ez alatt az időszak alatt 25 donor hunyt el. Azt követően azonban vagy egy szinten volt a nem-donorokéval, vagy éppenséggel alacsonyabb lett a halálozás aránya.

Az operációt követő egy éven belül a férfi donorok körében statisztikailag magasabb halálozási arányt mutattak ki a kutatók. Egyúttal az is kiderült, hogy az afroamerikaiak és a spanyolajkúak körében szintén nagyobb arányúnak mutatkozott a halálozás, mint a fehéreknél.

Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy 80 ezer amerikai vár vesetranszplantációra. Az évente végrehajtott 17 ezer átültetéshez több mint 6000 esetben élő donor adja az életfontosságú szervet.

Mint Segev a tanulmányban hangsúlyozta: "A transzplantációs közösségre hárul, hogy megmutassa, ezeket az életeket nem a donorok életének kockáztatásával mentik meg".

"Megmutattuk, hogy a vesedonáció biztonságos, és hosszú távon nem növeli jelentősen a halálozást" - szögezte le a tudós.