Rekonstruálása után alig négy és fél évvel újabb felújításra szorul a világ legrégebbi napobszervatóriuma, a Stonehenge-nél is idősebb gosecki napészlelőhely Németországban.
A páratlan megfigyelőre régészek bukkantak rá ásatások során. Az észlelőhelyet kevesebb mint öt éve építették újjá olyan formában, ahogy egykor állhatott. A rekonstrukcióhoz használt tölgyfát azonban gombafertőzés támadta meg, a fa korhadásnak indult, ezért a két és fél méter magas, kör alakban levert cölöpök teljes cseréjére van szükség.
A Szász-Anhalt tartományban fekvő Gosecknek a becslések szerint 220 ezer euróba (59,4 millió forintba) kerül a csere, hogy az obszervatórium ismét olyan lehessen, mint hétezer évvel ezelőtt.
Az új konstrukció a becslések szerint 10-15 évig bírja majd. Az új oszlopokhoz kétezer tölgyfa törzsére lesz szükség, a cserét május végén kezdik. Az őskori napmegfigyelő a felújítás alatt is látogatható lesz.
Amerikai kutatók véletlenül bukkantak rá a test saját hőhírvivő anyagára, amely segíti, hogy az idegsejtek fájdalmat érezzenek - adta hírül a Journal of Clinical Investigation című szaklap. A felfedezés biztonságosabb fájdalomcsillapítók tervezését is lehetővé teszi.
A Texasi Egyetem munkatársai megállapították, hogy a hő a kapszaicin nevű vegyülethez hasonló zsírsavakat aktivál, és az érzet blokkolásának potenciális útját is megtalálták. Első alkalommal van lehetőségünk arra, hogy megpróbáljuk a fájdalmat a forrásánál blokkolni - mondta Kenneth Hargreaves kutatásvezető.
A csípős paprikában lévő kapszaicin kinyitja az idegsejteken lévő molekuláris kaput, az úgynevezett TRPV1 kapszaicin receptort. Ugyanez a kapu aktiválható hőingerekkel és más fájdalomkeltő anyagokkal is.
Az állatkísérletekben kiderült, hogy azok a génmódosított egerek, amelyeknél hiányzott a kapszaicin receptor, nem mutatták a fájdalom jeleit gyulladásnál, rákban vagy égési sérülésnél. A fájdalomcsillapítás kulcsa lehet tehát, ha sikerül zárva tartani a receptort, hogy ne aktiválódjanak a fájdalmat jelző idegsejtek.
A kapunyitási folyamat gátlásával megszüntethető lenne minden olyan típusú fájdalom, amelyet gyulladás okoz, így az arthritiszes, a rákos vagy a sérülések által kiváltott fájdalmak is.
A nottinghami egyetem genetikusainak sikerült férgekben azonosítani azt a gént, ami képessé teszi őket a levágott, vagy megsérült testrészeik újranövesztésére. A kifejlett állatokban is meglevő őssejtek szükség esetén izomszövetté vagy akár agysejtekké is tudnak változni. Még a megsemmisült idegsejtekben tárolt információkat is duplikálni tudják a férgek az újonnan születő sejtjeikben.
A gén felfedezése után a kutatók következő célja a teljes folyamat mechanizmusának megértése lesz, illetve annak kiderítése, hogy egyes esetekben miért sikerül félre az új sejtek növesztése (ez a rákhoz hasonló sejtburjánzást jelent).
A jelenség teljes feltérképezése és reprodukálása óriási lehetőségekkel kecsegtet: képesek lehetnek az orvosok a beteg saját sejtjeiből új szerveket növeszteni, és gyógyítani akár a leukémiát, vagy az Alzheimer-kórt is, a megtámadott vér- és agysejtek újonnan generáltakra való lecserélésével.
Műsasokkal próbálnak letelepedésre csábítani valódi halászsasokat Anglia déli részén. Hét életnagyságú halászsasfészket raktak, és műanyagsaspárokat állítottak fel bennük a brit madárvédelmi szövetség emberei Dorsetben. Kísérletről van szó csupán, megpróbálják becsapni az Afrikában telelő, majd nyárra Skóciába repülő madarakat.
A halászsasok hűségesek korábbi fészkelőhelyükhöz, a csalétekfészkek megalkotói azt remélik, a madarak úgy vélik, előzően ott fészkeltek, és örülnek, hogy hamarabb a nyaralójukba értek.
A madárfaj vagy négy évtizeden át nem létezett brit földön, az 1910-es évektől az 1950-esekig, akkor visszatért néhány példánya Skóciába. Dorset környéke azonban gazdagabb halzsákmánnyal várja őket, és ezért ott jobban szaporodhatnának.
Az eredetileg tervezettnél több hónappal későbbre, novemberre halasztotta az amerikai űrkutatási hivatal az Endeavour űrsikló utolsó fellövését, mert előtte módosítani szeretné az űrállomásra szállítandó részecskefizikai kísérleti modulban elhelyezett mágnest.
A NASA változatlanul úgy tervezi, hogy a Discovery űrsiklót szeptember 16-án lövik fel, de az időpontot szükség esetén még módosíthatják. Az Atlantis az eredetileg tervezett időpontban, május 14-én indul utolsó útjára.
A cukorbetegség világszerte egyre gyakoribb, mert egyre több az idős, illetve súlytöbblettel bajlódó ember. Az is tény, hogy a diabétesz lassan, fokozatosan alakul ki, és a betegeknek kezdetben panaszt sem okoz.
A most közölt tanulmány szerzői Sascha Dublin és munkatársai olyan betegeket gyűjtöttek össze, akiknél a leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarremegés bukkant fel. Ennek az a lényege, hogy a szív felső része, a pitvar a szabályos ütem helyett remegni, fibrillálni kezd, aminek nyomán az egész szív szabálytalanul működik.
Minden nyolcadik gyereknek gond van a hallásával Németországban. A 8 és 14 évesek között elsősorban a közép- és magas hangok esetében jelentkeznek problémák - számolt be az egészségügyi felvilágosításért felelős szövetségi központ hétfőn a zajellenes akciónap, április 28. közeledtével.
A károsodás legfőbb oka a zaj, amely azonban nemcsak a hallás romlásához és fülzúgáshoz vezet, hanem a gyerekek szervezetének egészére is ártalmas. Alvászavart, koncentrációs nehézséget, magasabb vérnyomást és fizikai stressztüneteket válthat ki.
A halláskárosulás többnyire lassan alakul ki a gyerekeknél, és sokáig észrevétlen marad. Ez különösen alattomos dolog - hívta fel a figyelmet Elisabeth Pott, a központ igazgatója. A következmények csak később jelentkeznek, a károsodás pedig visszafordíthatatlan. A központ szerint a szülők feladata megvédeni gyerekeiket a mindennapi zajoktól, valamint a túlzott hangerőtől is.
Olyan mozgó laboratóriumot akarnak kifejleszteni az EU-országok, amelynek segítségével robbantások helyszínén alapos elemzéseket és vizsgálatokat lehet gyorsan elvégezni - ismertették a terveket Luxembourgban, a tagállamok védelmi tárcavezetőinek tanácskozásán.
A fejlesztési projekt vezetését Franciaország vállalta - közölte Hervé Morin francia védelmi miniszter. Mint hozzátette, a németek és a britek jelentős szakismeretet halmoztak fel ezen a téren, de a lengyelek is részt akarnak venni a programban. A tervek szerint jövőre már alkalmazni akarják Afganisztánban az ilyen mozgó laboratóriumokat.
A védelmi miniszterek megbeszélésén Alexander Weis, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) vezetője fölvetette, hogy célszerű lenne az uniós országok közötti együttműködés a pilóta nélküli katonai repülőgépek, az úgynevezett drónok fejlesztése terén is.
Mint mondta, negyed századdal ezelőtt hat tagállam összefogásával belevágtak három harcigéptípus kifejlesztésébe, és végül 25 milliárd euróba került az Eurofighter, a Rafale, illetve a Viggen létrehozása. Szerinte sok pénzt meg lehetett volna takarítani, ha ehelyett a drónokra összpontosítanak, és a katonai képességek szempontjából a mostanival azonos helyzetben lennének a tagországok.
Értesülések szerint Weis előterjesztése nem váltott ki osztatlan egyetértést a védelmi tárcavezetők körében. Az EDA évek óta törekszik a meglehetősen szétaprózódott európai fegyverkezési piac jobb összehangolására, egyelőre csekély eredménnyel.
A páciensekről tárolt egészségügyi adatok elemzése olcsóbb és ugyanolyan hatékony módja a nagy szív- és érrendszeri kockázattal rendelkezők kiemelésére, mint valamennyi 40 és 74 év közötti ember szűrése - mutatták ki hétfőn megjelent tanulmányukban brit kutatók.
A British Medical Journal című orvosi folyóiratban közzétett kutatás megkérdőjelezi az évente 250 millió fontba - 76,3 milliárd forintnyi összegbe - kerülő szűrési program hatékonyságát, amelyet a brit kormány 2008-ban vezetett be, egyszersmind felveti, hogy a forrásokat eredményesebben fordíthatnák célzottan a nagy kockázatú páciensekre.
Mint Simon Griffin kutatásvezető elmondta, tanulmányuk azt mutatta, hogy a világválság és a krónikus betegségek növekvő terhe által szorongatott egészségügyi költségvetések mellett az illetékes hatóságoknak alaposan át kellene gondolniuk a drága szívszűrő terveket.
Griffin és kutatócsoportja közel 17 ezer, 40 és 74 év közötti európai férfi és nő adatait elemezte, akiknek a tanulmány kezdetekor nem volt szívproblémájuk vagy cukorbetegségük. Több különböző szűrési stratégiát vetettek össze annak megállapítására, hogy melyik a leghatékonyabb. Ezek között volt a 40-74 évesek behívása érrendszeri szűrésre (amint a jelenlegi brit program teszi), az 50-74 évesek berendelésen alapuló szűrése, a túlsúlyos emberek behívásos szűrése, a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos kérdőív kitöltetése a páciensekkel, majd bizonyos pontszám fölött berendelésük, valamint az, hogy csupán azokat a pácienseket hívták be további vizsgálatokra, akiknek korábbi egészségügyi adatai magasabb kockázatot jeleztek.
A University College London kutatói megállapították, hogy az igen korán született babáknál később abnormális tüdőfunkcióik alakultak ki, és kétszer gyakrabban jelentkezett náluk asztma, mint a 39-40 hétre, normál időre született gyerekeknél.
"Lehetséges, hogy ezek közül a gyerekek közül sokan nem kapnak megfelelő kezelést" - véli Janet Stocks kutatásvezető.
Stocks és kollégái egy nagy tanulmány adatait elemezték, amelyben az 1995 márciusa és decembere között Angliában és Írországban, a 25. terhességi hét előtt született gyerekek egészségi állapotát követték nyomon. A gyerekeket kettő, hat és tizenegy éves korukban vizsgálták meg, beleértve tüdőfunkciójukat és légzőrendszerük egészségét is. Az eredményeket ugyanolyan korú, nemű és etnikumú gyerekcsoport adataival hasonlították össze.
A légzésfunkciót vizsgáló spirometriás eredmények 56 százaléka abnormális volt a koraszülötteknél - közölték a kutatók az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine című szaklapban megjelent tanulmányukban. - Minden negyedik gyereknek pedig asztmája volt.
Stocks hozzátette, hogy amint a gyerekek tüdeje és légútjainak átmérője növekszik, "kinőhetik" a tünetek egy részét. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy életük során a későbbiekben krónikus obstruktív tüdőbetegség formájában újra felbukkannak hasonló tünetek.
A kutatók szerint ahogy a fejlődő orvosi technológiák egyre több koraszülött életét mentik meg, a probléma egyre jelentősebb lehet, amellyel az egészségi rendszer tervezőinek tisztában kell lenniük.
Az a holland orvosok által kifejlesztett fokozatosabb megközelítés, amelyben először elvezetik a hasnyálmirigyből a gennyet, és csak szükség esetén távolítják el műtétileg az elhalt szövetrészt, kevesebb szövődményt okoz anélkül, hogy emelné a halálozási kockázatot. Módszerükről a New England Journal of Medicine című szakfolyóirat szerdán megjelent számában tették közzé tanulmányukat.
Ha a lépcsőzetes technikát általánosan alkalmaznák az Egyesült Államokban, ahol évente körülbelül 233 ezer ember kerül kórházba akut hasnyálmirigy-gyulladással, az éves szinten 185 millió dolláros (36,4 milliárd forintos) megtakarítással járna az egészségügyi kiadásokban - véli Hjalmar van Santvoort kutatásvezető, az utrechti egyetemi orvosi központ munkatársa.
Az inzulint és más, emésztést segítő kémiai anyagokat termelő hasnyálmirigy nagy mennyiségű alkohol fogyasztásától, epekövességtől és más tényezők miatt gyulladhat be. Az esetek 20 százalékában a gyulladás annyira súlyos, hogy szövetelhalást (nekrotizálódást) okoz, és nagy a halálozás kockázata.
Az azonnali műtéti szöveteltávolítás hátránya a kutatók szerint egyebek közt az, hogy növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Annak megállapítása sem egyszerű, hogy hol végződik az elhalt szövet és hol kezdődik az ép, márpedig az ép szövetbe való bemetszés súlyos vérzést válthat ki - közölte Van Santvoort.
A tanulmányban 88 önkéntesnél alkalmazták a fokozatos megközelítést, aminek eredményeként a szövődmények aránya 40 százalék volt a hagyományos, egylépcsős műtétnél tapasztalt 69 százalékos arányhoz képest. Diabétesz csupán a műtött páciensek 16 százalékánál fejlődött ki a "gyengédebb" módszernél, míg a hagyományos műtéteknél ez az arány 38 százalék.
Az űrsikló, hét asztronautával a fedélzetén, közép-európai idő szerint délután három óra körül érkezett meg a floridai Kennedy Űrközpont leszállópályájára.
A Discoverynek az eredeti tervek szerint hétfőn kellett volna megérkeznie, de a rossz időjárás miatt aznap két, kedden pedig egy leszállási kísérletről letettek a repülésirányítók.
A mostani volt a Discovery utolsó előtti útja. Még egy küldetés vár rá, szeptemberben, ami az egész űrsiklóprogram lezárása is lesz egyben.
A repülésirányító központ eltörölte a keddre kijelölt első leszállási kísérletet a zuhogó eső miatt, és a térségben kialakult köd is aggasztja.
A központ délutánra - közép-európai idő szerint 15 óra 8 percre - újabb leszállási időpontot jelölt ki. Amennyiben ez sem válna be, az űrsiklót egy kaliforniai repülőtérre irányíthatják át.
A Discovery az eredeti tervek szerint hétfőn ért volna földet, de a rossz időjárás miatt aznap két leszállási kísérletről is letettek a repülésirányítók.
Kilencven gyermeken tanulmányozták nemük szerinti vonzalmukat játékokhoz. A babák legifjabbjai kilenc hónaposak voltak, legidősebbjei háromévesek. A papírforma tökéletesen igazolódott: a lányok sokkal többet játszottak babákkal és mackókkal, a fiúk pedig autókkal és labdákkal. Mi több, a nemük szerinti színválasztás is megfigyelhető volt: a kisfiúk a sötétebb árnyalatokat kedvelik jobban.
Ilyen kísérletet másfél évnél ifjabbakkal még nemigen végeztek. A kutatók mindazonáltal felhívták a figyelmet arra, hogy a kicsinyek már kilenc hónaposan is erősen szocializáltak, adta hírül a BBC.
A Discovery az eredeti tervek szerint hétfő délelőtt szállt volna le a floridai Cape Canaveral melletti Kennedy űrállomáson, de a repülésirányító központ a rossz időjárás miatt letett a leszállási kísérletről. A központ hétfőre - közép-európai idő szerint 16 óra 23 percre - újabb leszállási időpontot jelölt ki. Amennyiben az űrsikló ekkor sem tud leszállni, hétfőn már nem lesz több lehetősége visszatérni a Földre. Az űrsikló és a fedélzetén lévő hét asztronauta - köztük három nő - másfél hetet töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), kicserélve annak ammóniatartályát, és feltöltve készleteit. Ez volt az egyik utolsó eset, hogy amerikai űrsikló járt a világűrben. Ilyen repülés már csak három lesz, utána leállítják a kiöregedett amerikai űrsiklóparkot.
A H1N1 pandémiás influenza olyan súlyosságú, mint az 1957-es és 1968-as világjárvány volt, és továbbra is fenyegetést jelent, különösen az egészséges fiatalok számára - közölte szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sürgősségi bizottságának elnöke. John Mackenzie, a tanácsadó testületet vezető ausztrál szakértő azt is elmondta, nem tud róla, hogy a 15 tag bármelyikét azzal a céllal közelítették volna meg gyógyszercégek, hogy befolyásolják döntéshozatalukat.
Az ENSZ szakosított szervezete, a WHO adatai szerint a H1N1-pandémia halálos áldozatainak száma eddig hivatalosan 17700, ám legalább további egy-két évre van szükség a valós adatok megállapításához. A WHO szerint az 1957-es és 1968-as világjárvány 2, illetve 1 millió ember életét követelte, a szezonális influenza évente mintegy 500 ezer ember halálát okozza, akik 90 százaléka gyenge egészségű, idős ember.
A sürgősségi bizottság úgy döntött, hogy még fenntartja a pandémia megjelölést, egyelőre nem javasolja a WHO főtitkára, Margaret Chan számára, hogy "világjárvány utáni" fázis kimondásáról döntsön.
Egy svájci tudós szerdán átadta Egyiptomnak Ehnaton fáraónak, a legendás Tutanhamon apjának lábujját - közölte az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács (SCA). A fáraó maradványainak 1907-ben történt vizsgálatakor eltulajdonított lábujjat a régészeti kincsek visszaszolgáltatásának megkönnyítéséről szóló egyiptomi-svájci megállapodás aláírási ceremóniáján adták át az SCA-nak. Az időszámítás előtt több mint 1300 évvel élt Ehnatont, a 18. dinasztia uralkodóját hivatalosan februárban azonosították DNS-vizsgálatok segítségével mint a 19 éves korában elhunyt gyermekfáraó, Tutanhamon apját, akinek a sírjában talált gazdag leletet Kairóban állították ki. A kairói svájci nagykövetség közölte, hogy a "minden valószínűség szerint" Ehnaton maradványához tartozó lábujjat Frank Rühli, a zürichi egyetem múmiaszakértője adta át Závi Havvásznak, az SCA vezetőjének.
A hormonterápiával kezelt prosztatarákos férfiaknál némileg növekszik a vérrögök képződésének kockázata - állapították meg svéd kutatók. A szakemberek 30 ezer prosztatarákos páciens adatait elemezték, akiket hormonterápiával kezeltek. Megállapították, hogy a kezelést nem kapó férfiakhoz képest négyszeres volt náluk a vérrögképződés aránya, azaz mintegy négy ezrelék az egyébként egy ezrelékes kockázathoz képest.
A hormonterápiát az előrehaladott állapotú prosztatarák kezelésére adják az orvosok, és nincs igazán jó helyettesítő kezelése. A kutatók úgy vélik, a megnövekedett kockázat a tesztoszteron nevű férfi nemi hormonhoz köthető: ha kevesebb van ebből a hormonból egy férfi szervezetében, szíve gyengült pumpafunkciója esetén érzékenyebb lehet a rögképződésre. A felmérés eredményét a The Lancet Oncology című szakfolyóirat online kiadása közölte szerdán.
Az Auróra névre keresztelt, 53 centiméteres teknős ez idő alatt a Kanári-szigetektől a Karib-tengerig jutott el - tudatta az Observatorio Ambiental Granadilla (OAG) spanyol tudományos intézet szerdán Santa Cruz de Tenerifében. Az állami obszervatórium a Kanári-szigetekhez tartozó La Gomerán fogta be az ál-cserepesteknőst (Caretta caretta), jeladóval látta el, és vándorlását műholddal követte. Az intézet szerint a Kanári-szigeteknél élő tengeri teknősök túlnyomórészt az Egyesült Államokból, Mexikóból és Brazíliából származnak. Az állatok már egészen fiatalon útra kelnek az Atlanti-óceánon át olyan területekre, mint a Kanári-szigetek, és ott nőnek fel. Amikor elérik az ivarérettséget, az óceánon keresztül visszatérnek származási helyükre, hogy ott szaporodjanak. Egyelőre nem ismert, hogy mennyire közelítik meg azt a helyet, ahol egykor kikeltek a tojásból - közölte az OAG.
A tíznél kevesebb saját foggal rendelkező embereknek 7-szer nagyobb a koronáriás szívbetegség miatti halálozási kockázatuk, mint a velük egyidős, azonos nemű, ám 25-nél több fogú embereknek. Bár több korábbi tanulmány is rámutatott már a lehetséges összefüggésre, Anders Holmlund kutatása az első, amely egyértelmű kapcsolatot állapított meg a kardiovaszkuláris betegségek és a szájban maradt saját fogak száma között.
Az átlagosan tizenkét éven át tartó követéses felmérésben 7674 nő és férfi vett részt; zömüknek volt fogászati (periodontális) problémája. A vizsgálat ideje alatt 629 ember halt meg, közülük 299 halálát okozta szív- és érrendszeri betegség.
Holmlund szerint a szájban és a fogak körül lévő fertőzések átterjedhetnek a szisztémás keringési rendszerbe, és enyhe krónikus gyulladást tarthatnak fenn, amely a szívroham és más kardiovaszkuláris események ismert kockázati tényezője. Az elvesztett fogak általában összefüggésben vannak a krónikus gyulladásokkal, amelyeknek az adott személy addigi élete során ki volt téve. A szerző elismerte, hogy a tanulmányt korlátozta az a tény, hogy a társadalmi-gazdasági, valamint más, szív- és érrendszeri kockázati tényezők hatását nem tudták figyelembe venni.
Sikeresen befejezték első munkanapjukat a világűrben a Discovery űrrepülőgép asztronautái pénteken, ráadásul több feladatot végeztek el, mint amennyit eredetileg kijelöltek számukra.
A legénység két tagja műszereket és alkatrészeket cserélt ki, és belekezdett egy óriási, 770 kilogramm tömegű ammóniatartály kicserélésébe is, de ez a művelet több napot és összesen három űrsétát vesz igénybe. Rick Mastracchio és Clayton Anderson 6 óra 25 percet töltött munkavégzéssel a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) kívül.
Az ammónia az űrállomás hűtését szolgálja, és a tartály az ISS oldalára volt erősítve. A belülről irányító Dorothy Metcalf-Lindenburger segítségével Anderson gond nélkül eltávolította az üres tartályt, de a két férfinak meggyűlt a baja a másikkal, amely elakadt az űrrepülőgép rakterében, és csak feszítővas használatával, többszöri nekirugaszkodással sikerült kiszabadítani. Ezután az űrrepülőgép robotkarjával ideiglenes helyre állították, ahonnan később kerül a kiürült egység helyére.
Mastracchio és Anderson emellett tudományos kísérleti anyagokat gyűjtött be az űrállomás japán laboratóriumából, kicserélték egy giroszkóp meghibásodott alkatrészét, és pluszként kapott feladatként előkészítettek néhány későbbi munkát. A Discovery a tervek szerint még hét vagy nyolc napot tölt a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódva.
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó Discovery űrrepülőgép asztronautái péntek reggel elkezdték első űrsétájukat. A hétfős legénység két tagjának, Rick Mastracchiónak és Clayton Andersonnak az a feladata, hogy előkészítse az ISS hűtőrendszerének részét képező régi ammóniumtartály cseréjét: leszerelik a régi tartályt, és az űrrepülőgépből előveszik a hozott újat. A csere elvégzéséhez összesen három űrséta szükséges.
Mastracchio és Anderson ezenkívül akkumulátor-karbantartást is végzett volna az ISS hajtóművénél az eredeti tervek szerint, de a NASA végül úgy döntött, hogy ezt a munkát csak a következő űrsiklómisszió alkalmával végzik el, mert az űrsétáló asztronauták nincsenek kellően védve áramütés ellen.
Öt év alatt összesen 1 millió euróból bővítik ki a Tápiószelei Génbankot; a kibővített intézményben - melynek új neve Pannon Magbank lesz - a világon egyedülálló módon egyszerre őrzik majd a hazai vadon élő és mezőgazdasági haszonnövények genetikai mintáját. A világ 13. legnagyobb nemzeti mezőgazdasági génbankjaként számon tartott Tápiószelei Génbankban eddig csak 85 ezer haszonnövény genetikai mintáját őrizték.
A Pannon Magbank egyrészt biztonsági tároló lesz, hogy a veszélyeztetett növényfajok vadon élő populációi váratlan kár vagy környezeti katasztrófa miatt bekövetkező hirtelen pusztulás esetén se haljanak ki. Másrészt lehetőséget nyújt a genetikai változások felmérésére, a növénytársulások stabilitásának és változatosságának fenntartását célzó vizsgálatokra. Az ötéves program végére a szakemberek a hazai, őshonos vadon élő növények ötven százalékát (legalább 800 növényfaj) szeretnék begyűjteni. A Pannon Magbankban a begyűjtött magmintákat szárítva, hűtve tárolják majd. A teljes biztonság érdekében minden magból őrizni fognak egy példányt a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetben is, illetve lesz egy fontos harmadik sorozat is, mely az Aggteleki Nemzeti Parkban található Esztramos-hegy hajdani ércbánya-járatába kerül. Ez utóbbi természeti katasztrófa esetén is teljes biztonságot nyújt. A Pannon Magbank tápiószelei és vácrátóti gyűjteménye a nagyközönség számára is megtekinthető lesz. A Pannon Magbank létrehozását az Európai Unió LIFE+ programja 50 százalékban finanszírozza, a fennmaradó részt a zöldtárca állja.
A különböző felszereléseket és kísérleti eszközöket tartalmazó szállítmány tartályával együtt 13 tonnát nyom. Ezt kellett hozzácsatlakoztatni az ISS oldalához. Ez az utolsó teherszállítmányok egyike, amelyet az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) az ISS-re küldött, mielőtt kivonja a forgalomból a jelenlegi űrsiklókat.
Közben az űrhajósoknak sikerült elküldeniük a Földre azokat a felvételeket, amelyeken repülés közben folyamatosan rögzítették az űrsikló szárnyának és orrának állapotát, és amelyeket egy antenna meghibásodása miatt menet közben nem sikerült továbbítaniuk, mert az adatátvitel nagyon lassú volt. Azután, hogy a Discovery szerdán kikötött az ISS-en, az állomás berendezésein küldték el a mintegy 40 gigabájtnyi adatot. A felvételeket még ellenőrizni kell, de a NASA szerint nem valószínű, hogy az űrrepülőgép burka megsérült volna.
Kellemetlen helyzetbe került a Discovery fedélzetén utazó hét űrhajós, mert a tányérantenna meghibásodása miatt nem tudjnak információkat továbbítani a földi irányítóközpontba. Olyan adatokról van szó, mint az űrrepülőgép orráról és a szárnyáról készült videofelvételek, amelyeket az indítást követően általában azonnal a Földre küldenek, hogy ott elemezzék.
Ilyen felvételeket a Columbia űrrepülőgép katasztrófája óta készítenek. Azóta az űrsiklók legénysége mindig alaposan átvizsgálja az űrszerkezet hővédő burkolatát: erre a célra egy harminc méter hosszú kar szolgál, amelynek a végén lézerlámpa van.
A hibás antenna miatt a felvételeket videokazettákon kell tárolni. A hat szalagon 35-40 gigabájtnyi információ van. Ezt a mennyiségű adathalmazt már csak akkor tudják az amerikai űrközpontba küldeni, ha elérik a Nemzetközi Űrállomást.
Alan Poindexter parancsnok kézi vezérléssel sikeresen végrehajtotta a dokkolási manővert. A műveletet igencsak megnehezítette az antenna hiánya, annak ugyanis nagy szerepe van az űrállomás megközelítésében. Szerencsére Poindexter két héttel ezelőtt Houstonban éppen ezt a helyzetet gyakorolta.
A zsilipek kinyitását követően – körülbelül két órával a csatlakozás után –a személyzet az űrállomás berendezéseivel a Földre továbbítja a felvételeket.
Az amerikai űrkutatási hivatal egyébként a napokban jelentette be, hogy megállapodott orosz partnerével a Szojuz űrhajók használatáról. 335 millió dollárért az orosz űrhajók hat amerikai asztronautát juttatnak el a Nemzetközi Űrállomásra.
Idén ugyanis kivonják a forgalomból az amerikai űrrepülőgépeket. Jövő évtől már csak a hatvanas években kifejlesztett, majd többször is korszerűsített Szojuzokkal lehet eljuttatni embereket a Föld körül keringő űrbázisra.
Az amerikai űripar jövője jelenleg bizonytalan, mert Barack Obama elnök a magas költségekre hivatkozva leállította a Constellation-programot, amelynek a végcélja egy 2020-as holdraszállás lett volna. Ennek a programnak a keretében készülne el az Orion űrhajó, amely 2015-től folytathatná a forgalomból kivont űrsiklók küldetését is az űrállomás felé. A washingtoni kormányzat szerint az ehhez szükséges anyagi háttér megteremtése magántőke bevonása nélkül nem lesz lehetséges.
Nikola Koepke, az Oxfordi Egyetem kutatója 484 európai helyszínről származó 18 500 csontvázat vizsgálatával megállapította, hogy az ókori Római Birodalom lakossága alultáplált volt. A csontvázak a Kr.e. VIII. század és a XVIII. század között élt emberektől származnak.
A tudós a csontvázak magasságát mérte, mert abból indult ki, hogy a hosszabb csontok jobb táplálkozást sejtetnek. A csontvázak tanúsága szerint a mezőgazdaság kialakulásával párhuzamosan, de leginkább a növekvő tejfogyasztásnak köszönhetően kezdett nőni a népesség átlagmagassága. Némi visszalépés volt tapasztalható a római korban, majd egy újabb nekilendülés észlelhető a sötét középkorban.
Nikola Koepke szerint a római korban a visszalépés a táplálkozás alacsonyabb színvonalával kapcsolható össze, ami a nagyobb népsűrűséggel, valamint a hadsereg élelmezési szükségleteivel magyarázható.
A városi lakosság táplálkozása minden korban rosszabb volt, mint a vidékié, és a vizsgált 2500 év alatt, még az ipari forradalmat megelőző évszázadokban is alig-alig javult.
Erősen megrongálták a Tigris folyó hullámai Assurt, a 4500 éves iraki romvárost. Mohammed al-Dzsaburi iraki régész szerint több szobrot és agyagtáblát elsodort már az ár. „A bagdadi kormánynak, Szaláh ed-dín kormányzóság felelőseinek és mindenkinek, aki szívén viseli a világörökség sorsát, minél előbb elő kell teremtenie az anyagi eszközöket, hogy védőfalat építhessünk” – jelentette ki al-Dzsaburi.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 2003-ban felvette Assurt a veszélyeztetett világörökségek vörös listájára. Assur – mai nevén as-Sirka – Bagdadtól 280 kilométerre északra, a Tigris folyó jobb partján fekszik. Az asszír birodalom egykori központját 1903-ban és 1914-ben Walter Andrae német régész tárta fel. A korai dinasztikus idő késői szakaszából (i. e. III. évszázad) való egykori fővárosban védelmi falak, valamint egy magas lépcsős tornyot is magába foglaló nagy rommező található.
"Menetrendszerűen" megérkezik az áprilisi meteorraj, a legrégebben ismert Lyridák, amelynek maximuma április 22-én hajnalban lesz megfigyelhető. Mint a Magyar Csillagászati Egyesület oldalán olvasható, 2600 éves feljegyzéseik is vannak a meteorrajról, amelyet erősen váltakozó aktivitása miatt azonban "hivatalosan" csak 1835-ben fedezett fel Dominique Arago, francia csillagász.
Szervezett megfigyelési kampányok során erősítették meg létezését, majd ezt követően találták meg korábbi kitöréseit a régi feljegyzésekben. Később az 1861-ben napközelben járt C/1861 G1 (Thatcher)-üstököst azonosították a meteorraj forrásaként. Mivel az üstökös keringési ideje 415 év, s pályája csak lassan változik, ezért lehet régóta észlelni a belőle származó meteorokat. Óránként átlagosan csupán 18 "hullócsillag" érkezik, időnként azonban számuk a 90-et is meghaladhatja. Az ilyen látványos kitörések a Lyridák-meteorraj esetében azonban igen ritkák, az utolsót 1982-ben regisztrálták.
A dutaszterid hatóanyagú szer négy éven át tartó nemzetközi vizsgálata azt mutatja, hogy 23 százalékkal csökkentette a leginkább veszélyeztetett csoportba tartozó férfiaknál a prosztatarák kialakulásának kockázatát.
Ez a daganattípus adja a prosztata tumorjainak többségét, növekedése megjósolhatatlan, igen sok férfi esik át miatta agresszív műtéti beavatkozáson vagy sugárterápián, amelyek következtében merevedési és vizelettartási zavarok léphetnek fel náluk.
Gerald Andriole, a St. Louis-i Washington Egyetem urológusa, a tanulmány egyik kutatója elmondta, hogy a dutaszterid csökkenti a prosztatarák kialakulásának kockázatát. A szer próbáit 42 országban, 250 helyszínen végezték összesen 8231, 50 és 75 év közötti férfi bevonásával, akik véletlenszerű kiválasztás után kaptak placebót vagy hatóanyagot.
Mint a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban megjelent cikk írja, a teszt kezdete után két évvel, majd újabb négy évvel később biopsziával szövetmintát vettek a férfiaktól. A dutaszterid hatóanyagot szedők 19,9 százalékánál állapítottak meg prosztatarákot, míg a placebót szedők körében 25,1 százalék volt a diagnosztizáltak aránya.
Azon férfiak körében, akik családi kórtörténetében előfordult prosztatarák, a szer 31,4 százalékkal csökkentette a betegség diagnózisának relatív kockázatát.
A Merkúrt, Naprendszerünk legbelső és legkisebb bolygóját könnyebb lesz megfigyelni a következő két hétben, amikor szokatlanul közel kerül a Vénuszhoz. Az év folyamán ez lesz a bolygó legkedvezőbb esti láthatósága.
Az Esthajnalcsillag a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton, vagyis segítségével könnyebb megtalálni a többnyire "rejtőzködő" Merkúrt. Az utóbbi felfedezéséhez egy órával a naplemente után meg kell keresni a Vénuszt a nyugati ég alján, majd lejjebb és jobbra tekinteni.
A Merkúr és a Vénusz együttállása április 10-ig tart, de 3-4-én lesz a két bolygó a legközelebb egymáshoz.
A Merkúr Mercuriusról, az istenek követéről, az utazók és kereskedők istenéről kapta a nevét. A bolygó megfigyeléséről szóló első feljegyzések a Kr. e. I. ezredfordulóig nyúlnak vissza.
A IV. század előtt a görög csillagászok két bolygónak gondolták aszerint, hogy napkeltekor vagy napnyugtakor volt látható: előbbi Apollón, utóbbi a Hermész nevet kapta. A későbbiekben Püthagorasz ismerte föl, hogy a két bolygó egy és ugyanaz.