Tudblog

Erős földrengések sorozata rázta meg szerdán Indonézia keleti Pápua tartományát. Hatására szökőárriadót rendeltek el, majd hamarosan visszavonták ezt. Emberéletben vagy anyagiakban esett kárról egyelőre nem érkezett jelentés.

Néhány perces különbséggel történt egy 6,4-es, egy 7,1-es, majd egy 6,3-es erősségű rengés a tartomány partjaitól északra, Biak szigetétől mintegy 120 kilométerrel délkeletre a tengerben, helyi idő szerint délben (közép-európai idő szerint reggel öt óra körül) - jelentette az amerikai földtani intézet (USGS).

A térség lakossága ijedtében kiszaladt az utcára, és több helyen megszűnt az áramszolgáltatás. Az indonéz katasztrófavédelem egyelőre nem tud arról, hogy bárkinek baja esett volna.

Ritka leletre bukkantak régészek Németország legdélebbi tartományában, Bajorországban: Regensburg Barbing nevű elővárosában egy négyezer évnél idősebb sírt ástak ki. A sír rendkívül jó állapotban őrizte meg egy, a harangedényes kultúrához (i.e. 2600-2200) tartozó harcos maradványait. Egy rézből készült tőr és számos szerszám mellett aprócska aranygyűrű is előkerült, amelyet a halott valószínűleg a hajában vagy a fülében viselt - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Eddig Bajorországban csak olyan négy sírt fedeztek fel ebből a korból, amely tartalmazott aranyleletet. A mostani a legősibb bizonyíték az arany használatára a tartományban - közölte Bernd Engelhardt, a Bajor Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa.

Öt korábbi, összesen 60 ezer páciens bevonásával készült követéses vizsgálat eredményeinek elemzése után kapcsolatot találtak a kutatók az úgynevezett angiotenzinreceptor-blokkoló szerek (ARB-k) szedése és a rákkockázat növekedése között. A kockázat emelkedését 1 százaléknak találták egy sor különböző ráktípusnál, például a prosztata, a mell és a tüdő daganatainál.

A tanulmányt a The Lancet Oncology című szakfolyóiratban hétfőn tették közzé a Clevelandi Egyetem orvosi központjának munkatársai. Ilke Sipahi kutatásvezető szerint a kockázat növekedése igen alacsony, 105 ember négy évnyi gyógyszerszedése után fordulhat elő egy többlet rákos eset.

A jelenség hátterében álló okot még nem találták meg a szakemberek.

Amerikai tudósok szerint akár kétszer annyi olaj is ömölhetett a Mexikói-öböl vizébe az olajfúró platform két hónappal ezelőtti felrobbanása óta, mint amekkora mennyiséget a legutóbbi becsléskor kiszámítottak.

A vízbe került olaj mennyisége valahol 160 millió és 380 millió liter között van - közölték helyi idő szerint csütörtök este. Legsúlyosabb esetben ez 6,36 millió liter, tengerbe ömlött olajat jelent naponta. A szövetségi kormány megbízásából vizsgálódó tudósok már harmadszor módosították becslésüket, és könnyen elképzelhető, hogy nem utoljára.

Az ausztrál Robert McNaugh amatőr üstökösvadász 2009 szeptember 9-én fedezte fel az égitestet, amely június 15-én 170 millió kilométerre közelíti meg a Földet. Ez a távolság alig nagyobb, mint 1 csillagászati egység, azaz a Föld Naptól mért közepes távolsága (150 millió kilométer).

Az üstökös fényessége május végén már 8 magnitúdós volt. (A nagyobb magnitúdójú égitestek halványabbak, szabad szemmel legfeljebb 6 magnitúdós fényességű égitestek láthatók.) A C/2009 R1 júniusban az Androméda-, a Perszeusz-, majd a Szekeres-csillagkép irányában halad el, a hónap végére fényessége elérheti a 3-4 magnitúdót, optimista előrejelzések 2-3 magnitúdós fényességgel számolnak.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA akciót hirdetett, ami szerint bárki elküldheti fotóját (a nevét mellékelve), pontosabban feltöltheti a Face in Space projekt weboldalára, és az amerikai űrsiklók utolsó útjaikon felviszik azt a világűrbe. Még járatok közül is lehet választani, igaz csak kettő vállalja a fuvart, így a hivatal javasolja hogy minden érdeklődő igyekezzen. Hogy hány arc fér fel rájuk, arra nem tért ki a jelentés.

A mogyoróra adott allergiás reakció egyre gyakoribb az amerikai gyerekek és felnőttek között, de Európában sem ritka az ételallergiának ez a formája. Egy, az allergiáról tartott londoni konferencián Soheila Maleki nyújtott tájékoztatást az amerikai mezőgazdasági minisztérium által támogatott fejlesztési programról, amelynek eredményeként kettőtől öt éven belül forgalomba kerülhet a csökkentett allergéntartalmú földimogyoró.

A mogyoróallergia legtöbbször légzési problémákat vált ki az érintetteknél, súlyos esetben életveszélyes anafilaxiás sokkot is okozhat. A kevesebb allergén fehérjét tartalmazó mogyoró elsősorban a gyerekek számára lesz előnyös, mert kisebb eséllyel fejlődik ki náluk az ételallergia. A már mogyoróallergiás embereknél nagyobb mennyiség elfogyasztása után jelentkezhet csak a válaszreakció, ezért étkezésükben kevesebb megszorítást kellene alkalmazniuk.

A kutató úgy véli, hogy az új fajtát az allergia immunterápiájában is bevethetik majd, amelynek során deszenzibilizálják, vagyis érzéktelenné teszik az allergiát kiváltó fehérjével szemben a pácienseket.

A 11 éves indiai Priyanshi Somani lett az új fejszámoló világbajnok, miután 16 ország 37 résztvevője közül neki sikerült a leggyorsabban elvégeznie az olykor még a zsebszámológépeknek is bonyolult műveleteket.

A németországi Magdeburgban rendezett kétnapos verseny hétfői zárónapján a spanyol Marc Jornet Sanz vehette át a második helyezettnek járó elismerést, míg a korábbi, 2008-as lipcsei verseny bajnoka, a szintén spanyol Alberto Coto harmadik lett.

A résztvevőknek több kategóriában minél gyorsabban kellett a feladványokat megoldaniuk. Volt például összeadás tíz tízszámjegyű összeadandóval, és szorzás nyolcjegyű szorzóval és szorzandóval.

Valamikor a 7500 és 4000 évvel ezelőtti időszakban egy meteor robbant szét a legnagyobb észt sziget, Saaremaa fölött. Darabjai egy kisebb atombomba erejével csapódtak a földbe, kilenc krátert hagyva maguk után. Akad olyan, amelynek mindössze 12 méter az átmérője és 1 méter a mélysége. A legnagyobb a 110 méter átmérőjű Kaali-kráter.

Kozmikus eredetének köszönhetően sok évszázadon keresztül a Kaali-krátert szent helyként tisztelték a helybéliek. A késő bronzkorban a vízzel teli krátert kőfallal vették körül, nagyobbal, mint bármilyen más korabeli építmény.

A tavacska környékén 1500-2000 éves állati maradványokat is felleltek. A régészek ebből arra következtettek, hogy a kráternél áldozatokat ajánlottak fel az isteneknek.

A felmérésben 40 és 65 év közötti nők számoltak be étrendjükről, és feljegyezték azt is, hogy milyen egészségügyi problémák jelentkeztek náluk. Az átlagosan tíz évig tartó követés alatt 77 nőnél alakult ki gyulladásos bélbetegség, kilencven százalékuk több állati fehérjét evett az ajánlottnál.

A kutatók megállapították, hogy azoknál a nőknél, akik a legtöbb fehérjét fogyasztották, több mint háromszor nagyobb volt a kockázata a gyulladásos bélbetegségek megjelenésének. Az is kiderült, hogy a kockázatnövekedés főként a hús- és halfogyasztással állt összefüggésben, nem a tejtermékek és a tojás, vagy a növényi fehérjék gyakoribb étrendbe iktatásával.

Korábbi tanulmányok a gyulladásos bélbetegségek kifejlődésével kapcsolatba hozták már a zsírok és egyes típusú cukrok nagyobb mértékű fogyasztását, valamint a D vitamin hiányát.

Mint Carbonnel elmondta, az állati fehérjék emésztése során olyan melléktermékek - például ammónia és hidrogén-szulfid - keletkeznek, amelyek károsak lehetnek, ráadásul a sok fehérjét tartalmazó étrend megváltoztathatja a bélflóra baktérium-összetételét is. A kutató hangsúlyozta, hogy nincs szükség az állati fehérjék teljes megvonására, a szokásos, kiegyensúlyozott étrend javasolható.

Az amerikai klinikai onkológiai társaság chicagói éves konferenciáján a hét végén ismertette Anna Pavlick, a New York-i Egyetemen zajló melanomaprogram igazgatója két új szer klinikai kipróbálásának eredményeit.

Mindkét hatóanyag átszabott humán antitest, amelyet a CTLA-4 jelű, az immunrendszerben közreműködő molekula gátlására fejlesztettek ki. Az ipilimumab és tremelimumab nevű vegyületekkel összesen 48 melanomás pácienst kezelt Pavlick csoportja a klinikai próbák részeként.

A depigmentációt a terápia megkezdése után hat hónaptól egy éven belül figyeltük meg - idézte fel a kutató. Mint kiderült, azok a páciensek, akik megőszültek a szerek hatására, igen jól reagáltak a hatóanyagra, tumorjuk teljesen eltűnt, a CT-vizsgálat sem mutatta már ki.

A 48 melanomás beteg közül 17 teljes mértékben vagy részlegesen reagált az új szerekre, amit Pavlick a korábbi sikertelen gyógyszertesztekre utalva csecsemőlépésként jellemzett. Amikor 40 évig még mászni sem vagy képes, ez a csecsemőlépés hatalmas lépésnek látszik - hangsúlyozta.

A kanadai szakemberek a Klinikai Onkológusok Amerikai Társaságának Chicagóban megrendezett éves konferenciáján ismertették eredményeiket.

Mint Padraig Warde kutatásvezető, a Torontói Egyetem munkatársa kiemelte, tanulmányuk megdöntheti azt az elterjedt felfogást, mely szerint csak hormonterápiát alkalmaznak az előrehaladott prosztatarákban szenvedő férfiak kezelésére. Úgy találtuk, hogy azok a férfiak, akik a kombinált kezelést kapták, tovább éltek, illetve kisebb valószínűséggel haltak meg prosztatarákjuk következtében, mint akik kizárólag hormonterápiában részesültek - mondta el Warde.

Az állatvilágban az örökbefogadás inkább a csoportosan élő fajokra jellemző. Az olyan társas állatok, mint az oroszlán vagy a csimpánz, gyakran családi közösségben élnek, ezért nem meglepő, ha egy nőstény elárvult kölyökről gondoskodik, hiszen már azelőtt is ismerte - magyarázta Andrew McAdam, a kanadai Guelph Egyetem kutatója.

A kutatók több mint húsz éven át több mint hétezer mókust figyeltek meg a kanadai Yukon szövetségi területen. Ezalatt az idő alatt összesen ötször fordult elő örökbefogadás közöttük. A mókusok csak akkor engedték maguk közé a kölyköket, ha azok nagyrészt tartalmazták az ő genetikai állományukat - például testvéreik, unokaöccseik, unokahúgaik vagy unokáik voltak. Ez magyarázatot adhat a jelenség okára.

A mókusok hangjelzések alapján derítik ki az őket összekötő rokoni szálakat. Ha elhagyott kölykökre lelnek, bizonyosan emlékeznek arra, hogy a szomszédjuk rokonuk is volt egyben, ami a tudósok szerint arra készteti őket, hogy maguk mellé vegyék a kicsiket.

Az édes üdítőitalok a sok folyadékra vágyó emberek legnagyobb cukorbevitelét jelenthetik. Liwei Chen és munkatársai emberen vizsgálták a korábbi állatkísérletek adatait, amelyek azt mutatták, hogy a fokozott cukorfogyasztás emeli a vérnyomást, még akkor is, ha az ezzel kapcsolatos súlynövekedés hatását leszámítják.

Chen emlékeztetett arra, hogy statisztikai adatok szerint az átlagos amerikai felnőtt naponta legalább 2-3 pohár cukros üdítőitalt iszik, de igen sokan valósággal kólafüggővé válnak és az előbbi mennyiségnek a többszörösét is magukba döntik. A kutatók vizsgálatukban csak a szőlőcukorral vagy fruktózban gazdag sziruppal édesített italokat használták.

Chen szerint ennek az adatnak a közegészségügyi jelentősége igen nagy, mert az egész népességre számítva már néhány higanymilliméter vérnyomáscsökkenés is számottevően mérsékli a szív- és érbetegségek kockázatát. "Noha vizsgálatunk főleg túlsúlyos és enyhén magas vérnyomású embereken történt, meggyőződésünk szerint mindenki nyer, aki csökkenti a cukorral ízesített italok és ételek fogyasztását" - tette hozzá.

1900. június 5-én, száztíz éve született Gábor Dénes. Az első találmányát 11 évesen jegyző tudós munkássága nagy részét külföldön, előbb Németországban, majd Angliában folytatta. Németországban rendszeres látogatója volt Einstein szemináriumának három magyar tudóstársával, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel és Neumann Jánossal együtt. Németországból a nácik hatalomra kerülése után menekült el, mert bár református vallású, de zsidó származású volt. Legnagyobb hatású találmányát, a holográfiát már Angliában fedezte fel, 1947-ben. Ezért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A Google logója is a holográfiára utal.

A díjazottak nevét Nils Christian Stenseth, a Norvég Tudományos Akadémia elnöke jelentette be Oslóban.

Az asztrofizikai díjat Jerry Nelson, a Kaliforniai Egyetem, a brit Raymond Wilson, az Európai Déli Obszervatórium kutatója, valamint a brit-amerikai állampolgárságú Roger Angel (Arizonai Egyetem) kapta megosztva.

Az indoklás szerint Nelsonnak és Angelnek köszönhetően a teleszkópok sokkal nagyobb felbontású képeket szolgáltatnak, Wilson munkásságának hála a távcsöveknél sikerült komputerrel kiiktatni a gravitáció, a szél és a hőmérséklet torzító hatását. Ezáltal a korábbiaknál sokkal távolibb és ősibb csillagászati objektumokat és történéseket sikerült megfigyelni a világegyetem eldugott szegleteiben.

Az Ágoston-rendhez tartozó Mendel brnói kolostorában végezte híres keresztezési kísérleteit borsókkal és eközben felfedezte a gének természetes átörökítésének alapvető törvényszerűségeit. A szerzetes munkásságát napjainkban egy napon említik Charles Darwin angol természettudós evolúcióelméletével, kutatásainak jelentőségét azonban csak jóval halála után, 1911-ben ismerték fel.

1865-ben megjelent, Kísérletek növényhibridekkel című művét a brnói természettudományos egyesület megőrizte, de egyéb papírjaival és feljegyzéseivel hanyagul bántak. A vita tárgyát képező kéziratot a kolostor elöljárói a szemétbe dobták, de egy tanító megmentette. A dokumentum a náci megszállás alatt német kézre került, majd 1945 után nyoma veszett. 1988-ban bukkant fel ismét Prágában, ekkor jutott hozzá a Mendel család egyik leszármazottja, egy német Ágoston-rendi szerzetes, a Stuttgartban élő Clemens páter. A család akkor úgy döntött, hogy az iratot egy stuttgarti bank széfjében helyezik el.

A Pristimantis educatoris és Pristimantis adnus névre keresztelt fajok példányaira a latin-amerikai ország középső részén fekvő Coclé, illetve a Kolumbiával határos Darién tartományában bukkantak rá. Az új felfedezések révén 197-re bővült a Panamában és Costa Ricában leírt békák száma, a fajok 15 százalékát az utóbbi hét évben azonosították.

A tudósoknak nehéz dolguk volt, mert még azelőtt kellett feltérképezniük az új fajokat, hogy elérte volna őket a chytridiomycosis néven ismert pusztító gombabetegség, amely a kétéltűeket sújtja.

"Olyan keményen dolgoztunk, ahogy csak tudtunk, hogy időben megtaláljuk és azonosítsuk a békákat. Egyúttal szerettünk volna többet megtudni arról a betegségről, amely organizmusok egészét képes elpusztítani" - magyarázta Roberto Ibanez, az amerikai intézet munkatársa.

Panamai és amerikai szakemberek 2005 óta dolgoznak együtt, hogy megóvják a kipusztulástól a trópusi békákat.

Ismét magyar fotósé a nap csillagászati képe a NASA weboldalán. Amatőr szemmel nyaralási fotónak tűnhet Ladányi Tamás képe, de valójában sok érdekes csillagászati jelenség látható rajta.

Kattintson a nagyobb képért!

A NASA által kiválasztott fotó az Atlantis átvonulását örökíti meg a Mesanangros falucska melletti St. Nectarius kápolna felett, írta meg az Indexnek a fotós, aki már korábban is megjelent a NASA weboldalán. Az űrsikló a Nemzetközi Űrállomásra csatlakozva keringett bolygónk körül. Épp ebben az időben látványos, színes légköroptikai jelenség, az égi kísérőnk körül kialakult holdkoszorú díszítette az eget. A képen jobb alul a Vénusz lenyugvását követhető nyomon.

A kép Rodosz szigetén készült, ami hazánknál körülbelül 11 fokkal fekszik délebbre, írta Ladányi Tamás. Kedvező lehetőség nyílik a déli csillagképek megfigyelésére - itt dolgozott az ókori csillagászat atyja Hipparkhosz is, akinek számos eredményét használjuk mind a mai napig.

A fotózási helyszínek kiválasztásában a szigeten működő, magyar üzemeltetésű szálloda vezetősége nyújtott segítséget a csillagásznak. Az eredeti kép a NASA weboldalán látható.

Csütörtökön Botka Imre díjat adnak át Pavlics Ferencnek, aki a világ első holdjárművét tervezte meg a NASA-nak. Az első űrautóját 1971-ben, az Apollo 15 űrmisszióban használták, és három napig működött. A különleges kerekű autó másik két példánya 1972-ben, az Apollo 16 és 17 missziókon jutott el a Holdra. Mindhárom űrjármű azóta is ott parkol.

Pavlics Ferenc később szaktanűácsadóként részt vett a Spirit és Opportunity marsjárművek tervezésében is. Életpályájának legfontosabb részletei a BME weboldalán elérhetők.

Biztonságban földet ért helyi idő szerint szerdán reggel az Atlantis amerikai űrsikló  a floridai Kennedy Űrközpontban. Ezzel véget ért a 25 éves űrjármű utolsó tervezett küldetése. A NASA meg két űrsikló-fellövést tervez, mielőtt nyugállományba küldené űrflottájának két további darabját, a Discoveryt és az Endeavourt is.

Több mint tízezer napja aktív a Hawaiin lévő Kilauea vulkán amerikai geológusok nyilvántartása szerint. A Nagy-szigeten lévő Kilaueát 1983. január 3-án megfigyelt kitörése óta nemcsak a turisták, hanem a tudósok is gyakran felkeresik. (Folyamatos működésének tízezredik napja május 22-ére esett.) "A Kilauea segítségével minden nap új kitörést tanulmányozhatunk" - közölte Jim Kauahikaue, a hawaii vulkánkutató intézet vezetője. Cindy Orlando, a vulkán körül kialakított nemzeti park vezetője egyenesen "biológiai és geológiai csodának" nevezte a tűzhányót.

Kétezeréves díszes koporsókat tártak fel Cipruson jelentette be Maria Hadzsikoszti, a Ciprusi Régészeti Hivatal igazgatója, aki elmondta, hogy a virágmintával díszített négy ritka agyagkoporsó a Kr. e. 300 és Kr .u. 100 közötti időszakból származik. A leletek a sziget keleti részén, Protarasz üdülőhelyen kerültek napvilágra, a helyszín a feltételezések szerint ókori nekropoliszt rejt.

Korábban is találtak már hasonló koporsókat - közülük kettőt a nicosiai régészeti múzeumban állítottak ki, további hármat az intézmény raktárában őriznek. A mostani leletek azért különlegesek, mert a temetkezést nem bolygatták meg a sírrablók.

"Az érintetlen koporsók segítségével többet megtudhatunk Ciprus hellenisztikus és római kori történelméről" - emelte ki Maria Hadzsikoszti. A helyszínen csontvázakat, üvegedényeket, valamint terrakotta urnákat találtak. A leletek arra utalnak, hogy hosszú időn keresztül temetkeztek a nekropoliszban egy eddig még feltáratlan település lakosai.

A világűrből láthatja a Földet Isaac Newton: a rég elhunyt tudós portréját az Atlantis űrsikló legénységének brit születésű tagja vitte fel a kozmoszba, a fizikus híres almafájának egy kisebb darabjával együtt.

Piers Sellers a Nemzetközi Űrállomás (ISS) üvegezett boltozatához támasztotta Newton portréját, oda, ahol a legszebb kilátás nyílik a kék bolygóra.

"Meg kell mondjam, Sir Isaac odáig volt" - viccelődött a brit űrhajós. "Az ablakhoz tettük, fájának darabkájával együtt, hogy elmerenghessen a gravitáció törvényein vagy egyebeken. Azt hiszem, jót tett neki" - fűzte hozzá Sellers.

Az asztronautának a brit királyi társaság adta oda a 10 centiméteres fadarabot, amelybe Newton alapvetéseit faragták. A Royal Society szerint a fadarab valóban abból az almafából származik, amelyről majd 350 évvel ezelőtt Newton fejére pottyant a gyümölcs, megvilágosítva ezzel a tudóst a gravitáció természetéről.

Az Atlantis legénysége közel egy heti megfeszített munka után kapott pihenőnapot csütörtökre, Sellers - aki már amerikai állampolgár - akkor vette kézbe Newton ügyét. A csütörtöki napon a tudós személye mellett az ISS legújabb szobájának átadása játszotta a főszerepet.

Amíg elmúlt hetekben az Eyjafjöll fölé emelkedő hamuoszlop magassága alig süllyedt 5 ezer méter alá, addig a szerdai méréskor 3 ezer méteres volt. Az oszlop, amely két héten át széles és magas volt, ma már jóval kisebb. A vulkáni tevékenység némileg gyengült, és visszatért arra a szintre, amelyen április végén állt, még mielőtt május elején ismét felerősödött.

A geológus szerint ha nem következnek be újabb földmozgások, és a láva elfolyik, csökkeni fog a hamukibocsátás. Ugyanakkor még mindig lehetetlen megjósolni, mikor ér véget teljesen az április 14-én kezdődött kitörés.

A hatalmas hamufelhő miatt egy hétre csaknem teljesen megbénult az európai légi forgalom. A vulkáni tevékenység két másik csúcsa idején szintén zavarok keletkeztek az európai légtérben.

Tucsiangjan (Dujiangyan) városban 60 millió jüanból (kétmilliárd forintból) öt éven belül épül fel a 8,7 hektáros kísérleti terület, azaz a pandák természetes élőhelyére hasonlító, de védett központ, amely 1,1 hektárnyi erdőt is magába foglal.

A visszaszoktatási központ három, legfeljebb öt pandának adhat otthont. A gondozók elsődleges feladata, hogy a kihalás szélére került állatokat leszoktassák az emberi gondoskodástól való függőségről.

A központba kerülő pandák az első 5-10 évben a kísérleti zónában továbbra is a ketreceikben fognak élni. Azokat az állatokat, amelyek megszokták az új környezetet barlangokba költöztetik, és megtanítják őket az önálló eleséggyűjtésre.

A pandákat azonban még ekkor sem hagyják magukra, folyamatos ellenőrzés mellett a mesterséges tenyésztési programban is részt vesznek.

A teljes visszavadítási program 15 évig tart, az állatokat csak azután engedhetik át a központ szomszédságában lévő természetvédelmi területre - mondta Csang Cse-ho (Zhang Zhihe) a Szecsuan tartomány közigazgatási központjában található csengtui (Chengdu) óriáspanda-tenyésztési és kutatóközpont igazgatója.

Egy amerikai építész újgenerációs téglát talált fel. Az építőelemek baktériumokból, homokból és karbamidból - a vizelet egyik alkotóeleméből - tevődnek össze, és előállításuk során nincs szükség égetésre, mert szobahőmérsékleten is megszilárdulnak.

A kutató találmányáért megkapta a Next Generation Design Award kitüntetést.

Kemény lesz

A téglákat egy mikrobiálisan indukált, kalcitkiválásnak nevezett folyamattal állítják elő. Kémiai reakciók hatására a mikrobák és a homok ragasztóként összeáll. A homokkőhöz hasonlatos téglák márvány keménységűek.

A találmány már készen áll a sorozatgyártásra, bár még néhány változtatást el kell rajta végezni, mivel jelenlegi formájában mérgező lehet a talajvízre, és egyelőre csak legóméretben létezik.

A tégla ötletgazdája Ginger Krieg Dossler, aki az Egyesült Arab Emírségek amerikai egyetemén tanít. A kezdeti sikertelen próbálkozásokat követően végül megfejtette az előállítás rejtélyét - hosszabb időt kellett hagyni a baktériumoknak, hogy beindíthassák a kémiai reakciót.

Környezetszennyező

Az eljárás hátránya, hogy viszonylag nagy mennyiségű ammónia keletkezik általa, amelyet a mikrobák nitrátokká alakítanak, azok pedig nem kívánatosak a talajvízben. Dosier a probléma megoldására zárt rendszert tervez, amely a keletkezett gázokat visszaforgatja az előállítási folyamatba.

A Metropolis Magazin ígéretesnek nevezi az új ökotéglát. Évente világszerte mintegy 1,3 billió téglát állítanak elő, amelynek nagy részét máig kézzel égetik ki széntüzelésű kemencékben. Az építőanyag-ipar ezzel lényegesen hozzájárul a világ szén-dioxid-kibocsátásához.

Spanyol tudósok bejelentése szerint sikeresen klónoztak elsőként egy bikaviadalokhoz használatos bikafajtát. Vicente Torrent állatgenetikus elmondta, hogy az újszülött borjú - mely a Got nevet kapta - a bikaviadalokban szereplő izmos, nagy szarvú fajta (toro bravo) egy neves egyedének pontos másolata.

Az állatot születése után egy nappal, szerdán mutatták be a sajtónak az észak-spanyolországi Frómistában, Palencia város közelében. A borjú most 24 kilogrammos. Torrent tájékoztatása szerint 17 tagú kutatócsapata reméli, hogy Got ugyanolyan vadsággal rendelkezik majd, mint genetikai felmenője, az igen értékes Vasito.

Az állatok klónozása 1996-ban, Dolly báránnyal indult. Torrent felidézte, hogy három évi munkába került, mire kidolgozták a módszert, amellyel megőrizhetik a bikákat értékessé tevő géneket.

A kihalástól mentették meg a világ legkisebb tündérrózsáját a londoni Kew-i Királyi Botanikus Kertek szakemberei. A Nymphaea thermarum nevű ritka afrikai tavirózsára eddig mindössze egyetlen helyen bukkantak rá az egész világon, méghozzá az afrikai Ruanda egyik régiójában. Az apró növény azonban két évvel ezelőtt eltűnt a területről, miután élőhelyéről elvezették a vizet a környező mezőgazdasági területekre.

Német szakemberek elküldték az általuk megőrzött példányok magjait és néhány fiatal növényt is a Kew Gardens-be, ahol végül Carlos Magdalena szakértőnek sikerült fejlődésre bírnia a szeszélyes apróságot. Jelenleg már 30 kicsi hévízi vízililiom növekszik a kertben. A növényritkaság leveleinek átmérője mindössze egy centiméter. A Kew-i Királyi Botanikus Kertek Délnyugat-Londonban terülnek el, a Kew- és a Richmond-palota kertjeinek összeolvasztásából jöttek létre.

Egy többféle állapot kezelésére engedélyezett szer megelőzheti a tüdőrák kialakulását is azoknál, akik leszoktak a dohányzásról - közölték kedden amerikai kutatók. Az iloproszt hatóanyagot inhalálható oldat formájában többnyire a tüdő artériáinak rendellenesen magas vérnyomása esetén alkalmazzák a fizikai teljesítőképesség javítására.

Robert Keith, a denveri Veteránügyi Orvosi Központ munkatársa azonban tesztelte a szer szájon át szedhető változatának tüdőrákot megelőző hatását is aktív és egykori dohányosoknál. Amint egy New Orleans-i konferencián beszámolt róla, a II-es fázisú klinikai próbák során a szer eredményesnek mutatkozott a tüdőrák megelőzésére azoknál, akik már leszoktak a cigarettáról, ám a jelenleg is dohányzóknál nem.

Az iloproszthoz hasonló szerek egereknél már hatékonynak bizonyultak a tüdőrák megelőzésére. Keith kutatócsoportja 125 egykori és jelenlegi dohányos tüdejéből vett biopsziával szövetmintákat. A páciensek felét ezután placebóval, másik felét iloproszt hatóanyaggal kezelték, majd hat hónap elteltével kontrollálták állapotukat. Megállapították, hogy az egykori dohányosoknál a szer hatására javultak a tüdő rákmegelőző állapotát jelző eredmények, ám az aktív dohányosoknál nem mutatkozott ilyen javulás.

A tüdőrákos esetek 90 százalékát a dohányzás okozza, amely évente világszerte 1,2 millió embert öl meg. Az adatok szerint az összes dohányos 10 százalékánál fejlődik ki tüdőrák.