Tudblog

A valaha mért legmelegebb fél év volt a Földön a januártól júniusig tartó időszakban. Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA szerint ez a bizonyíték arra, hogy a légkör ilyen mértékű felmelegedése az emberi tevékenységnek köszönhető.

Közel 150, gyerekekkel végzett klinikai próba körülményeinek áttekintése alapján arra a megállapításra jutottak amerikai orvoskutatók, hogy csak minden ötödik tanulmányt terveztek meg teljes alapossággal, ami elfogultságra ad lehetőséget a vizsgálatok értékelésénél.

A bostoni Johns Hopkins gyerekkórház szakembereinek elemzése a Pediatrics című gyerekgyógyászati folyóiratban jelenik meg. A kutatók 146 olyan cikket néztek át, amelyekben klinikai tesztek eredményeiről számoltak be 2007-ben és 2008-ban, méghozzá a legrangosabbnak tartott szakmai lapokban, például a The Lancet, a JAMA, a NEJM, illetve a Pediatrics című folyóiratokban.

A mindössze egy centiméter vastag agyagtábla valószínűleg a korabeli ékírásos királyi levéltárból származik. A kutatók akkád nyelvű feliratából megfejtették az "ön", a "később" és a "nekik" szavakat, de túl kicsi ahhoz, hogy egy teljes mondatot ki tudnának betűzni. Wayne Horowitz, a Héber Egyetem asszirológusa szerint a kiváló minőségű írás arról tanúskodik, hogy magasan képzett írnok műve, aki feltehetően a jeruzsálemi király szolgálatában állt.

Akkoriban az akkád volt a diplomáciai levelezés nyelve a Közel-Keleten, ezért az egyik elmélet szerint egy olyan levél másolata lehet, amelyet Abdi-Heba jeruzsálemi uralkodó küldött IV. Amenhotep fáraónak.

A régészek ásatási törmelék rostálásra során akadtak rá az agyagtárgyra Jeruzsálem keleti részén, az Ophel szektorban. Eddig egy Kr. e. VIII. századból származó írásos emlék számított a legrégebbinek Jeruzsálemben. Ugyanilyen típusú és korú agyagtáblák kerültek elő a XIX. század végén az egyiptomi el-Amarnában is, ezekben szíriai és palesztinai fejedelmek kértek segítséget a fáraótól.

A tanulmányba bevontak minden 14 és 29 év közötti nőt, akik egy kétéves perióduson belül Anglia északnyugati területén gyermeknek adtak életet. Közülük a 17 év alattiaknál 21 százalékkal nagyobb eséllyel született éretlenül a baba. A tanulmányból kiderült, hogy maguk a tizenéves anyák is nagyobb valószínűséggel voltak alultápláltak, mint idősebb társaik.

Mint Louise Kenny kutatásvezető, az írországi Cork egyetemének szülész-nőgyógyásza elmondta, még inkább meglepte őket, hogy a kamaszok második terhességénél 93 százalékkal magasabb volt a koraszülés kockázata, mint a 17 évnél idősebb kismamáknál. A szakemberek az eredményekkel kapcsolatban felhívták a figyelmet az utókövetés, valamint a fogamzásgátlásra vonatkozó adekvát tanácsadás fontosságára.

A nagy tudományos vizsgálatok gyakran adnak lehetőséget a kutatóknak olyan megfigyelésekre, melyek nem a tanulmány eredeti kérdéseivel foglalkoznak. Az angol nyelvű címének kezdőbetűi alapján CARDIA néven elindított vizsgálatot azért szervezték, hogy tisztázzák: a koszorúérbetegség kockázata hogyan alakul fiatal, egészséges embereken.

A munka több amerikai állam területén 1968-ban kezdődött. Több ezer, 18-30 éves nőt és férfit kértek fel önkéntes együttműködésre. Részletes kérdőívek útján követték életvitelüket, táplálkozásukat, hangulatuk alakulását, ismételt vizsgálatokkal testsúlyuk és fizikai állapotuk változását.

A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorainak megfigyelése mellett a kutatóknak lehetősége volt azt is vizsgálni, hogy az esetleges depressziós hangulati változások és a testsúly között észlelhető-e valamilyen összefüggés.

A 4643 fő két évtizedes megfigyelése során egyértelműen kitűnt, hogy minél súlyosabb depresszióban szenved valaki, annál nagyobb mértékben és gyorsabban hízik. Az esetleges, már létező súlytöbblet viszont nem eredményezett gyakoribb depressziót.

A depressziósok súlytöbblete elsősorban a hasi terület elhízását jelentette, vagyis a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából veszélyes kövérséget. Mivel a kortizon stresszhormon mind a depresszió, mind a hasi elhízás kialakulásában szerepet játszhat, Belinda Needham, a közlemény egyik szerzője feltételezte, hogy ez a hormonális hatás lehet a változások oka. A vizsgálat jelentős, hiszen kiderült: a számos rizikóval járó kövérség elleni kezelések sorába mindenképpen érdemes felvenni a depresszió gyógyítását is.

A 24 éves bajnok a spanyolországi Benidormban a  Terra Natura természetvédelmi park akváriumában merült a víz alá, ahol hat cápa úszkált, köztük akadtak kétméteres egyedek is. Az extrém körülmények ellenére, vagy épp amiatt a fiatalembernek 76 másodperc alatt sikerült kiraknia a két Rubik-kockát, eközben David Calvo biztonságára egy búvár vigyázott.

"Nagyon koncentráltam, igyekeztem olyan gyorsan forgatni a bűvös kocka elemeit, ahogyan csak tellett tőlem. Nem vágytam arra, hogy túl soká tartózkodjam az akváriumban" - vallotta be David Calvo, aki tavaly már forgatta a Rubik-kockát a víz alatt, ám akkor a cápák társasága nélkül.

A park alkalmazottja szerint is David Calvo igen gyors volt, bár a park cápáitól valójában nincs mit félni, hiszen még egyetlen látogatót sem faltak fel.

Napi két alma elfogyasztásával legalább tíz százalékkal csökkenthető a vér koleszterinszintje - hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság.

Mielőtt megennénk a gyümölcsöket, legalább 40 másodpercen át 50-52 Celsius-fokos meleg vízben mossuk meg, hogy eltávolítsuk héjukról a baktériumokat - tette hozzá Máire Goeghegan-Quinn, a kutatási és fejlesztési biztos szóvivője.

A brüsszeli bizottság ajánlása az Isafruit elnevezésű integrált európai kutatási projekt eredményein alapul. A gyümölcsfogyasztás előnyeit vizsgáló programban mintegy 60 kutatóintézet 200 szakembere vesz részt 16 országból.

A 13,8 millió eurós (csaknem 3,9 milliárd forintos) költségvetésű kutatási projekt 2006 januárjában kezdődött és idén nyáron fejeződik be.

A százéves robbanószerkezet egy hasadékban rejtőzködött az óváros falában a damaszkuszi kapu közelében. Az Izraeli Régészeti Hivatal közleménye szerint a kézigránátra a fal restaurálása közben bukkantak, amikor a munkások egy széttöredezett kő darabjai kiemelése közben figyeltek fel az ökölnyi fémdarabra. "Az egyik kő részben széttöredezett, ezt a hasadékot választotta valaki valamikor rejtekhelyül, hogy eldugja a kézigránátot" - hangsúlyozta Joram Szaad, a Régészeti Hivatal vezető tisztségviselője.

A fémtárgy alakjára és fura helyére való tekintettel kihívták a rendőrségi tűzszerészeket, akik megállapították, hogy oszmánkori kézigránátról van szó, amelyben 200-300 gramm robbanóanyag lehet. A szakértők eltávolították a szerkezetet, majd biztonságos helyen felrobbantották azt. Jeruzsálem 400 éven át, 1516 és 1917 között volt az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt. Az óvárost körülvevő falat a XVI. században építtette Nagy Szulejmán török szultán.

Egy bizonyos fehérje, a klaszterin magas szintje összefüggésben hozható a kialakulófélben lévő Alzheimer-kórral: a felfedezés révén olyan diagnosztikai teszt fejleszthető ki, amely a betegség korai szakaszában történő kimutatására lehet alkalmas - derítették ki angol kutatók, akik tanulmányukat az Archives of General Psychiatry című folyóiratban publikálták.

Az Alzheimer-kór, amely a központi idegrendszer progresszív mentális hanyatlással járó megbetegedése, az elbutulás legelterjedtebb formája - jelenleg 35 millió embert érint világszerte. Az elkövetkezendő évtizedekben a lakosság öregedésével párhuzamosan az Alzheimer-kór egyre nagyobb problémát jelent majd, az előrejelzések szerint a betegek száma húszévenként megduplázódik. Eszerint 2030-ra 66 millió Alzheimer-beteg várható, 2050-re pedig számuk meghaladhatja a 115 milliót.

A gyógyszerek némiképp enyhítik a tüneteket, ám a betegek fokozatosan elveszítik emlékezőtehetségüket, képtelenné válnak arra, hogy eligazodjanak a világban, és ellássák magukat.

A Kings College London pszichiátriai intézetének kutatói a fehérjékkel foglalkozó tudományág, a proteomika módszereit alkalmazták, amely a proteinek szerkezetét, biológiai funkcióit, térbeli és időbeli változásait, valamint a molekulák és környezetük közötti kölcsönhatásokat vizsgálja.

A kutatások első fázisában 95 betegnél elemezték a klaszterin szintjét, és kimutatták, hogy a fehérje felszaporodása a vérben körülbelül egy évtizeddel megelőzte az Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozások megjelenését.

"Az agyi elváltozások megjelenésekor azonban a betegek még tünetmentesek voltak. Ez azt jelenti, hogy a fehérje már a betegség igen-igen korai szakaszában felszaporodik olyan pácienseknél, akiknél majd valamikor a későbbiekben kialakul a kór" - magyarázta a kutatásokat irányító Simon Lovestone.

A vizsgálat második fázisában 700 további személynél, köztük 464 Alzheimer-kórban szenvedő betegnél vizsgálták a vér klaszterinszintjét. A kutatóknak sikerült kimutatniuk az összefüggést a magasabb fehérjeszint és a kórlefolyás súlyossága, a folyamat előrehaladási sebessége, valamint a memóriáért felelős agykérgi terület sorvadása között.

Mint Lovestone kiemelte, nagyon sok munka vár a kutatókra, míg kifejlesztik az orvosi gyakorlatban alkalmazandó diagnosztikai tesztet. A következő egy évben egy jobb teszt megalkotására törekednek, mivel a mostani alkalmazása nehézkes, és ezután egy nagyobb csoportot vonnak be a kutatásokba, hogy megbizonyosodjanak: a vizsgálati módszer valóban hatékony.

"Ez a vizsgálati szakasz három-öt évet vesz igénybe" - tette hozzá Lovestone.

Ökolábnyomblogot indítottak győri egyetemisták, akik annak kiszámítására vállalkoztak, mekkora környezetterhelést okoz a város.

Hétfői közleményük szerint akik kíváncsiak erre a különleges vállalkozásra, végigkísérhetik annak lépéseit a szervezők által nemrég elindított gyorlabnyom.blogspot.com címen elérhető blogon. A látogatók a blogban már most megtippelhetik a végeredményt, azt, hogy szerintük mekkora Győr ökolábnyoma.

Győr ökológiai lábnyoma a legtöbb ember számára nem fog ennél többet jelenteni. Azonban ez az egyszerűnek tűnő szám várhatóan nagyon is lényeges dolgokra hívja fel a lakosság figyelmét – megmutatja, hogy milyen mértékben vesszük igénybe bolygónk és közvetlen lakóhelyünk természeti erőforrásait.

A munkát a győri Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumának tagjai vállalták magukra. Ők idén februárjában már kiszámították a város egyetemén megrendezett Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökolábnyomát, így megfelelő tapasztalatot szereztek az adatok feldolgozásában.

A Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója, Max Planck (1858-1947) tiszteletére elnevezett űrszondát tavaly májusban bocsátotta fel az ESA. Az űrtávcső segítségével a mikrohullámú háttérsugárzást - a 13,7 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás maradványsugárzásának szerkezetét szeretnék felmérni az egész égboltra kiterjedően, minden eddiginél jobb felbontással.

A 700 millió eurós (200 milliárd forintos) költséggel megépített űreszköz a Földtől másfél millió kilométeres távolságban, egy éves periódussal kering a Nap körül, ahogyan bolygónk is. A szondát 1,5 méter átmérőjű távcsővel szerelték fel, amely a sugárzást a 27 gigahertz (GHz) és 1 terahertz (THz) közötti tartományban gyűjti, majd azt két detektorával méri. Mérései alapján pontosabb képet alkothatnak a tudósok az univerzumnak az ősrobbanás után mintegy 380 ezer évvel fennálló állapotáról.

Mint az ESA közleménye rámutat, a teljes égboltra kiterjedő felvételt aprólékos munkával, szeletenként rakták össze, és az adatok gazdag tárházát kínálja az asztronómusok számára. Ám mielőtt a csillagászok nekifognának az elemzéseknek, ki kell szűrniük a saját galaxisunk, a  Tejútrendszer keltette háttérzajokat.

Mint David Southwood, az ESA tudományos és robotfelderítő programjának az igazgatója rámutatott, a felvétel révén a tudósok közelebb jutnak annak megértéséhez, hogy miként is jött létre a Világegyetem, s hogyan működik jelenleg.

"A felvételek kiváló minősége a Planck-űrszondát létrehozó mérnökök munkáját dicséri" - jegyezte meg  David Southwood.

A Planck-űrszonda hároméves küldetése 2012-ben jár le, addigra a teleszkóp négy teljeségbolt-letapogatást végez. Az ESA tervei szerint 2012-ben hozzák nyilvánosságra  a kozmikus sugárzás eloszlásának adatait, az ősrobbanás tulajdonképpeni térképét.

A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, amely az egész világegyetemet kitölti. Az ősrobbanás után nagyjából 380 ezer évvel az atommagok és elektronok összeálltak atomokká, és a fotonok - fény - számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik, de hőmérséklete csökkent. Ez a sugárzás tekinthető az ősrobbanás legkomolyabb bizonyítékának.

A Hajabusza hét évet töltött a világűrben, ezalatt vélhetően sikerült anyagmintát gyűjtenie egy aszteroida felszínéről. Amennyiben így van, ez az első alkalom, hogy a Holdon kívül más égitestről mintát szállít egy szerkezet a kék bolygóra.

A krumplialakú kapszula felnyitását június 24-én kezdték meg, és a JAXA hétfőn megerősítette, hogy parányi részecskéket találtak. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre nem tisztázott a részecskék eredete: elképzelhető ugyanis, hogy földi szennyeződés, és nem az Itokava aszteroidáról származó anyag. Ennek eldöntésére hónapokig tartó elemzésre van szükség.

A Hajabusza 2003 májusában indult útnak a Földtől 300 millió kilométerre lévő Itokava felé. Két év után 2005-ben landolt az égitesten, ahol mintákat kellett gyűjtenie. Hét évig tartó útja során a Hajabusza - amelynek jelentése sólyom - mintegy 6 milliárd kilométert tett meg.

Mivel a tudósok elgondolása szerint a szabálytalan formájú, kisebb - leghosszabb pontján is csak 500 méteres - aszteroida megőrizte eredeti tulajdonságait, bízni lehet abban, hogy a minták ismeretekkel szolgálnak majd a Naprendszer keletkezéséről.

A daru betegen kelt ki a tojásból, lábujjai egyik lábán sem fejlődtek ki szabályosan.

A nyugat-angliai Hayleben lévő állatparadicsom gondozói papucsot készítettek neki, hogy biztosan álljon talpán. "A papucs nem más, mint egy szoros kötés a girbe-gurba lábujjakon, hogy kiegyenesítsék azokat" - magyarázta David Woolcock, a park kurátora.

Fotó: SWNS

A darufiókát a gondozók nevelik, mert attól tartottak, hogy a suta állatot anyja nem fogja gondozni. A gondozók rendszeresen sétáltatják, hogy erősítsék fejletlen lábát. Azt remélik, hogy augusztusra lesz annyira erős, hogy visszategyék őt a parkban lévő darvak csoportjába.

Elhalasztják a NASA utolsó két űrrepülőgép-indítását - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal. A Discoverynek az eredeti tervek szerint szeptember 18-án kellett volna elindulnia a Nemzetközi Űrállomásra, az új indítási időpont november elseje.

Az Endeavour - amely lezárja az 1981-ben kezdett űrsikló-programot - már csak a következő év februárjában, elvileg 26-án emelkedik a világűrbe, az eredetileg tervezett  november végi indítás helyett.

Az átütemezéseket a NASA azzal magyarázta, hogy késlekedik azoknak a rakományoknak a leszállítása, amelyeket az utolsó két űrsikló-küldetéssel juttatnak el az ISS-re. Az Endeavour útja után legalább 2015-ig az orosz Szojuz űrhajókkal szállítanak az ISS-re és hoznak vissza onnan asztronautákat.

Elhalasztják az  utolsó két űrrepülőgép-indítást, jelentette be csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A Discoverynek az eredeti tervek szerint szeptember 18-án kellett volna elindulnia a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), az új indítási időpont november 1. Az Endeavour - amely zárja az 1981-ben kezdett űrsikló-programot - már csak a következő év februárjában, elvileg 26-án emelkedik a világűrbe, az eredetileg tervezett  november végi indítás helyett.

Az átütemezéseket a NASA azzal magyarázta, hogy késlekedik azoknak a rakományoknak a leszállítása, amelyeket az utolsó két űrsikló-küldetéssel juttatnak el az ISS-re.

Az Endeavour útja után legalább 2015-ig az orosz Szojuz űrhajókkal szállítanak az ISS-re és hoznak vissza onnan asztronautákat.

A tudósok megállapították, hogy a trágyatintagomba (Coprinopsis cinerea) molekuláris víztaszító filmréteget termel, amely többek között az élelmiszeriparban és a fafeldolgozásban is alkalmazható, anyagával pedig a frissen csapolt sör habja is stabilizálható. Ezen kívül a gyógyszerészetben és biotechnikai folyamatok során is felhasználható.

A gombát a középkorban tinta előállítására is használták, ma pedig Thaiföldön gasztronómiai különlegességnek számít.
A kutatásban göttingeni tudósok mellett a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Technológiai Intézet kutatói is részt vettek.

A nő csontvázán nem találtak sérüléseket, és a szakértők véleménye szerint természetes halállal hunyt el húszas évei derekán egy olyan korban, amikor a születéskor várható élettartam alig érte el a 30 évet.

Szívét a mumifikálás után visszahelyezték mellkasába. Ennek fontos szerepe volt túlvilági sorsa szempontjából: a szív megmérettetése elnevezésű szertartás során az igazság mérlegének egyik serpenyőjébe az elhunyt szívét, a másikba egy strucctollat helyezték, amely Maatot, az igazságosság és a rend istennőjét jelképezte. Ha a halott szíve könnyebbnek bizonyult, mint a strucctoll, az illető méltó volt, hogy az istenek társaságába kerüljön a túlvilágon. A strucctollnál súlyosabb szív viszont egyértelműen azt jelezte, hogy az eltávozott nem élt tisztességes életét.

A CT-vizsgálat során az asszony combjai között vászonba pólyált csomagot fedeztek fel, a kutatók feltételezése szerint a belső szerveit helyezték oda. Mint Caroline McDonald, a Colchesteri és az Ipswichi Múzeum kurátora rámutatott, az Egyiptomi Birodalom korai korszakaiban a belső szerveket speciális tárolókba, úgynevezett kanopuszedényekbe helyezték, később azonban egyszerűen becsomagolták és visszahelyezték a testbe.

A kurátor a legérdekesebbnek az óegyiptomi asszony koponyáját tartja. Agyát eltávolították, majd a koponyaüregbe a jelek szerint vászondarabokat és csonttöredékeket tömtek.

A nőstényegerek várható élettartama erősen emelkedett az átültetést követően - számolt be kutatásukról Kagava Noriko japán tudós az Európai Reprodukciós Gyógyászati és Embriológiai Társaság tanácskozásán.

A kutatók hat idősebb, épp ezért már szaporodásra képtelen példányon végeztek kettős petefészek-átültetést. Az állatok a beavatkozást követően újra termékenyek lettek, és életük 915 napra nyúlt. Átlagos élettartamuk normális esetben 548 nap.

Azok a nőstények, amelyek csak egy fiatalabb szervet kaptak, szintén tovább - átlagosan 877 napig - maradtak életben. Napjainkban a nőknél azért kerül sor petefészek-átültetésre, hogy meghosszabbítsák életük termékeny korszakát, vagy visszanyerjék termékenységüket kemoterápiás kezelés után - hangsúlyozta Kagava, hozzátéve: az élettartam váratlanul észlelt meghosszabbodása az egereknél utalhat arra, hogy az átültetés esetleg a nőknél is eredményezhet hasonló hatásokat.

Az azonban a tokiói Kato Női Klinika kutatási igazgatója szerint egyelőre még nem világos, hogy miként járul hozzá a transzplantáció az élet meghosszabbodásához.

A tanulmány szerzői szerint 24 órán át csökkentette a vizsgálatba bevont emberek vérnyomását, ha céklalevet ittak vagy nitráttablettákat kaptak. Azoknál volt jelentősebb a hatás, akiknek a vérnyomása egyébként magasabb volt.

A kutatók úgy vélik, a magas vérnyomást a mostaninál természetesebb módon is lehetne csökkenteni, hiszen több zöldségben megtalálható a nitrát. Kimutattuk, hogy a cékla és a nitrátkapszulák egyformán hatékonyak a vérnyomás csökkentésében - hangsúlyozta Amrita Ahluwalia, a londoni orvostudományi egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók igazolták, hogy a céklában található szervetlen nitrátok a zöldséglé elfogyasztása után nitrogén-oxiddá alakulnak. A szakemberek szerint a leveles zöldségek - saláta, cékla - fogyasztása csökkenti leginkább a szélütés és a szívroham kockázatát, mert ezeknek magas a szervetlen nitráttartalma.

Az eredmény meglepetésként érte a kutatást vezető Jicak Katzot, a Tel-Avivi Egyetem munkatársát. Kollégáival azt próbálták ellenőrizni, hogy mennyire helytállók a jelenlegi adatok a tejallergia előfordulási arányára, annak kockázati tényezőit azonban nem keresték.

Vizsgálatukba 13 ezer gyereket vontak be, közülük 66-nál (0,5 százalék) tudták igazolni a tehéntej fehérjéire való allergiát. Amint a Journal of Allergy and Clinical Immunology című szakfolyóiratban megjegyzik a szerzők, ez az arány jóval alacsonyabb a most szokásos becslésnél, amely 1-3 százalék közé teszi a tejallergiás gyerekek hányadát.

A Fehéroroszország területén élő hódok száma az utóbbi években jócskán megnőtt, a környezetvédelmi minisztérium szerint ezért kell kiirtani a több mint 60 ezres állomány nagyjából felét.

A hódok ehető húsuk, a gyógyítók által keresett zsírjuk, valamint vastag bundájuk miatt igen keresettek külföldön. Az akár 40 kilogramm súlyt is elérő hódok húsa különösen a Baltikumban kedvelt. A volt szovjet köztársaság Fehéroroszország autoriter kormányzás alatt áll, a természetvédő csoportokhoz hasonló nem-kormányzati szervezeteknek nincs hagyománya az országban.

A tajvani Cseng Kung Nemzeti Egyetem környezeti és munkahelyi egészségügyi tanszékének kutatói Pao-cse Liao vezetésével két, Tajvanon igen elterjedt dioxintípus, a PCDD és a PCDF jelenlétét vizsgálták tojásokban. Tajvan igen sűrűn lakott és erősen iparosodott, ezenkívül sok szemétégető is kibocsát dioxint.

A Journal of Agricultural and Food Chemistry című tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a szabadon tartott tajvani tyúkok tojásaiban átlagosan 5,7-szer több dioxin található, mint a ketrecesekében. A hagyományosan tartott tyúkoktól származó tojások 17 százalékában a dioxinszint meghaladta az Európai Unió előírásait is.

A dioxinok a zsírszövetben halmozódnak fel, és igazoltan rákkeltő hatásúak. Egyes szakértők szerint az immunrendszerre és a nemi fejlődésre gyakorolt hatásuk még ennél is veszélyesebb.

A mai Richmond területét a kréta időszakban tenger borította, így a városban gyakorta kerülnek elő tengeri hüllők és más őskori állatok megkövesedett maradványai. A gyakran előkerülő őslénytani leletek ellenére Raymond Hodgsonnak eszébe sem jutott, hogy valami értékesre bukkant, amikor kifordította a fosszíliákat a talajból. Épp készült folytatni az ásást, amikor a gondnok, civilben amatőr paleontológus, felfigyelt a leletre. A helyi múzeum azóta halgyíkként azonosította a fosszíliát.

A halgyíkok (Ichthyosauria) a hüllők osztályának (Reptilia) és a Ichthyopterygia alosztályába tartozó rend. A triász időszakában jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthető. A jura kor végére megcsappant az óceánok halgyíkfaunája, azonban a kréta időszakban újabb virágkor köszöntött be az ichthyosaurus-félék számára.

A hüllőcsoportok közül messzemenően a legjobban alkalmazkodtak a vízi életkörülményekhez, nyílt tengeri ragadozók voltak. Testalkatuk erősen emlékeztetett a ma élő cápák és delfinek alakjára. Koponyájuk elülső észe viszonylag rövid, csőrszerű volt, állkapcsukban számos gyökértelen fog ült. Uszonyokká módosult végtagjaikat ötnél több ujj és igen sok ujjperc jellemezte, testhosszúk elérhette a 10 métert is.

A reykjavíki kulturális minisztérium beleegyezett a topográfiai bizottság javaslatába, hogy a két kráternyílást az északi mondavilágban szereplő Thor, a mennydörgés istenének fiairól nevezzék el. A bizottsághoz korábban összesen százötven különböző javaslat érkezett az izlandi lakosság részéről. A bizottság azért is döntött e nevek mellett, mivel ezek az új kráterek közelében található Thorsmörk hegyhátéval harmonizáló elnevezések.

Az izlandi vulkánok többsége egyébként női nevet kap, ilyen például a Katla, a Hekla és a Krafla.

A dohányzás elhagyását követő egy év elteltével csökken a stressz szintje, a visszaszokó emberek egy része pedig ugyanolyan stresszben él, mint korábban - állapította meg egy brit tanulmány. Londoni kutatók az Addiction című szakfolyóiratban számoltak be 469 dohányos bevonásával készült vizsgálataik eredményéről.

A szívproblémájuk miatt kórházba került páciensek valamennyien megpróbáltak leszokni káros szenvedélyükről. A szakemberek megállapították, hogy akiknek ez sikerült, azoknál egy év elteltével csökkent a szubjektíven megélt stressz szintje. Sokan arra hivatkozva szoktak vissza, hogy a cigarettázás csökkenti náluk a stresszt. A kutatók szerint azonban - legalábbis egyeseknél - a dohányzás csökkentette a stresszt, hanem éppenséggel hozzájárult a krónikus stressz kialakulásához.

Mint Peter Hajek kutatásvezető hangsúlyozta, tanulmányok bizonyítják, hogy a nem dohányzók alacsonyabb stressz-szintről számolnak be, mint a dohányosok. A cigarettázás átmeneti enyhülést adhat a stresszes élethelyzetekben, ám a problémákkal való hosszabb távú megbirkózást nem segíti.

A most közzétett vizsgálatba bevont dohányosok 85 százaléka gondolta úgy a tanulmány kezdetén, hogy a cigarettázás segítette őket a stresszel való megküzdésben. Az egy év elteltével megismételt kikérdezésből kiderült, hogy a résztvevők 41 százaléka nem tért vissza szokásához, náluk átlagosan 20 százalékkal csökkent a megélt stressz szintje. Hajek úgy véli, a függő dohányosoknál minden alkalommal, amikor csökken vérükben a nikotin szintje, erőteljes stressz jelenik meg, valójában ezt enyhíti a rágyújtás.

Újabb bizonyítékát találták indiai kutatók, hogy a dohánylevélnek nemcsak a szívása, hanem a rágása is komoly károkat okozhat az emberi testben - adta hírül szerdán az Eurekalert tudományos portál. Az Amerikai Kémiai Társaság Chemical Research in Toxicology című szakfolyóiratának legfrissebb számában jelent meg a tanulmány, amelyben állatkísérleteikről számolnak be indiai kutatók. Mint megállapították, a dohányból készült kivonat olyan alapvető enzimek normális működését gátolja, amelyek csaknem valamennyi szervben jelen vannak. Ezeknek az enzimeknek fontos szerepe van például a hormonok, a koleszterin és a D vitamin termelődésében, valamint segítenek lebontani a szervezetre káros, mérgező anyagokat.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a kísérleti patkányok genetikai állománya is károsodott májukban, veséikben és tüdejükben a dohánykivonat alkalmazása után. Eddig is ismert volt a szakemberek előtt, hogy a füstmentesen alkalmazott dohány is rákkeltő, hozzájárul az ínybetegségekhez és a szájüregi rákok kialakulásához. A mostani eredmények azonban arra utalnak, hogy az ártalmas hatás jóval szélesebb körű, az egész szervezetre kiterjedő.

Azoknál a dohányosoknál, akiknek vérében magasabb a B6 vitamin és egy esszenciális aminosav, a metionin szintje, kisebb valószínűséggel alakul ki tüdőrák - közölték kedden rákszakértők. A mintegy 400 ezer ember bevonásával készült tanulmányban jelenlegi és egykori dohányosok, valamint soha nem dohányzók vettek részt tíz európai országból. A vizsgálat eredményei szerint kevesebb mint fele volt a tüdőrák kialakulásának kockázata azoknál az embereknél, akiknek vérében a B6 vitamin és a fehérjéket felépítő egyik esszenciális aminosav, a metionin szintjét magasnak találták.

Az egykori és jelenlegi dohányosok közül azoknál, akiknek szérum folát (folsav) koncentrációja nagyobb volt, akár 67 százalékkal kisebb volt a tüdőrák kialakulásának kockázata. A kutatók azonban nem arra következtetnek mindebből, hogy a tüdőrák kockázatának csökkentése érdekében többet kellene bevinni az adott tápanyagokból, hanem továbbra is elsősorban a dohányzás elhagyásának fontosságára hívják fel a figyelmet. A tanulmányt a Journal of the American Medical Association (JAMA) legfrissebb számában tették közzé.

Egy közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus) rekedt meg a Dánia nyugati partvidékén található Vejle-fjord sekély vízében, ahol bálnaszakértők és tűzoltók próbálnak segíteni az életéért küzdő állatnak.

Carl Christian Kinze tengerbiológus elmondta, a 15 méteres bálna a hasán fekszik és nem tud megmozdulni. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az állat beteg-e, vagy esetleg betévedt a szorosba. A bálnaszakértők jelenleg annak a lehetőségét mérlegelik, hogy dagálykor egy háló segítségével kiemelik a 30 tonnás emlőst a fjord vízéből.

A Koppenhágától mintegy 220 kilométerre nyugatra fekvő Vejle városának tűzoltói víztömlőkből locsolják az állatot, hogy megvédjék bőrét a nap sugaraitól. Kinze szerint utoljára 1923-ban szorult be egy barázdásbálna a Vejle-fjordba.

A Dzsedzsu Egyetem és a Mirae Biotech közös kutatócsoportja által kiadott közlemény szerint a Huku vagy feketeszőrű tehén 2009 szeptemberében jött világra, és azóta is jó egészségnek örvend.

A szakemberek egy levágott bika füléből vettek szomatikus sejteket 2008-ban. A sejteket mélyhűtött állapotban tárolták, majd speciális eljárással beültették őket egy tehénbe.

A tudósok által elvégzett tesztek megerősítették, hogy a borjú genetikai struktúrái azonosak az elpusztult bikáéval.

A programot a szöuli földművelésügyi minisztérium és Dzsedzsu-sziget tartományi kormányzata támogatta. A sziget már évek óta küzd a Huku eltűnése ellen. Az ötéves projekt közel 423 millió forintnak megfelelő összeget emésztett fel.

Dél-koreai tudósok előzőleg már klónoztak macskát, kutyát, sertést, tehenet és még farkast is.

A Münsteri Egyetem kutatói 14 és 16 év közötti fiatalokat keresnek, hogy tudományos kutatási célokra alkoholt itassanak velük.

A pszichológusok arra keresik a választ, hogyan lehet megtanítani a fiataloknak az alkohollal való helyes bánásmódot.

A kutatást egyfajta megelőző programnak szánják a tudósok, akik biztosították a közvéleményt arról, hogy a fiúk és lányok csupán csekély mértékű alkoholt fognak fogyasztani.

Az új eljárást a szenvedélybetegségeket kutató Johannes Lindenmeyer dolgozta ki. Az elgondolás hátterében az áll, hogy a fiatalok alkoholfogyasztási szokásai jelentősen megváltoztak és megnövekedett az ájulásig folytatott ivások száma.

"A veszélytelen alkoholfogyasztást is tanulni kell: ezt szolgálja ez a kutatás" - jelentette ki Lindenmeyer.

A szakemberek konkrét célja az, hogy korrigálják a fiataloknak az alkohol feltételezett pozitív hatásaihoz kötődő valótlan elvárásait. A vizsgálat során mérik a résztvevők véralkoholszintjét, koncentrációs képességeit és regisztrálják az alkohol várt és valós hatásait.