Tudblog

Az Atlantis hat űrhajóssal 11 napos útra indul a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahová különböző felszereléseket és pótalkatrészeket szállít. Az űrhajósok a tervek szerint három űrsétát is tesznek. A misszió eredetileg négy nappal korábban indult volna, de október 20-án a NASA bejelentette, hogy elhalasztja az indítást, hogy jobban fel tudjanak készülni rá, illetve az Ares I kísérleti rakéta első tesztindítására is. Utóbbit szerdán sikerrel végrehajtották.

Az Atlantis indításának időpontját esetleg befolyásolhatja, hogy a tervek szerint november 14-én a floridai Kennedy űrközpont közelében egy légi bázisról egy Atlas V típusú rakétát bocsátanak fel. Ha azt esetleg valamilyen okból el kellene halasztani, az Atlantis indítása is későbbre tolódhat.

A Sydneyben működő Garvan kutatóintézet munkatársai szerint a nagy rosttartalmú ételeket - például az aszalt gyümölcsöket és a babot - a belekben lévő baktériumok rövid láncú zsírsavakká alakítják át, melyek enyhítik a gyulladásokat.

Charles Mackay vezetésével ausztrál kutatók amerikai és brazil kollégáikkal együttműködve megállapították, hogy az immunsejtek által használt egyik molekulának - amelyről korábban kimutatták, hogy a rövid láncú zsírsavakhoz kapcsolódik - szintén gyulladásgátló hatása van.

"Munkánk fontos pontja, hogy megadjuk a molekuláris magyarázatot, amely összeköti az étrend rosttartalmát az emésztőrendszerben található baktériumokkal és az immunválaszra gyakorolt hatással" - mondta Mackay.

A tanulmány jelzi, hogy az étrend jelentős hatással van az immunválaszra és a gyulladásos betegségekre. "Úgy véljük, a nyugati életmódhoz kapcsolódó étrendi változások hozzájárulnak az asztma, az 1-es típusú diabétesz és más autoimmun betegségek növekvő előfordulásához" - tette hozzá.

A montreali egyetem idegkutatói Oliver Collignonnal az élükön színészekkel játszatták el az érzelmeket. Eredményeiktől azt várták, hogy jobban megértsék általa a pszichés betegségeket, például az autizmust. Az eddigi hasonló kísérletekben többnyire arcokról készült fényképeket mutattak meg az alanyoknak, a színészek azonban a félelmet és az undort vagy mimikájukkal, vagy egy felkiáltással fejezték ki.

A résztvevők - 23 nő és 23 férfi, mind 18 és 45 év közöttiek - külön látták a színész arckifejezését, vagy hallották a felkiáltást, vagy egyszerre észlelték mindkettőt. Ezután minél gyorsabban meg kellett mondaniuk, hogy félelmet vagy undort vettek-e észre.

A férfiakhoz képest a nők gyorsabban felismerték az arckifejezést. Az arckifejezés és a hang kombinációját is hamarabb besorolták. Ezenkívül gyorsabban felismerték az érzelmeket, ha női színész játszotta el azokat.

A vizsgálat célja nem az volt, hogy megmutassa a nők fölényét bizonyos képességekben, hanem hogy segítse a pszichés zavarok megértését. Az autizmus például több férfit érint, mint nőt. Az érintetteknek igen nehezükre esik felismerniük embertársaik érzelmeit. Egy erősen vitatott elmélet szerint az autizmus nem más, mint a férfi viselkedés szélsőséges megnyilvánulása, amelynek ismérve a csekély empátia. A mostani kutatás bizonyos mértékben alátámasztja ezt az elméletet.

Ahhoz képest, hogy az Archaeopteryx evolúciós szempontból az egyik legérdekesebb, és az egyik legismertebb őslény, meglepően kevés lelet akad belőle. Tíz kövület és egy toll-lenyomat - semmi több. Az egyik példány pedig eddig csak elmondás alapján létezett, csupán egy lenyomatát - nem magát a kövületet - állították ki egyszer a kilencvenes években. Mostaz eddig elrejtett kövület rivaldafénybe kerül, tulajdonosa a müncheni ásvány- és kövületvásáron mutatja be az ősmadarat.

A kövület kar- és vállcsontokból, a koponyából és néhány nyakcsigolyából áll. UV-fényben állítólag felismerhető rajta néhány toll-lenyomat. A másik kilenc csontvázkövülettől eltérően ez a példány nem az ismert solnhofeni vagy eichstätti lelőhelyekről, hanem a szintén németországi Ingolstadthoz közeli Daiting melletti kőbányából származik. Az ottani kőzet néhány százezer évvel fiatalabb, a kövület vizsgálatából tehát többet meg lehetne tudni az ősmadarak evolúciójáról.

A hiszton nevű fehérje lehet felelős a sérülések alkalmával jelentkező belső vérzésekért. Egy antitest, amely gátolja működését, minimalizálhatja az okozott károkat - közölték hétfőn amerikai kutatók a Nature Medicine című szaklap online változatában. Az Oklahoma Orvosi Kutatási Alapítvány (OMRF) kutatói hétfői közleményükben az intézet honlapján is beszámoltak felfedezésükről.

Egérkísérletek során derült ki, hogy sérülés utáni vérmérgezésnél, szepszisnél igen nagy az állatok vérében a hiszton koncentrációja. A későbbiekben főemlősöknél és embereknél is ugyanezt az eredményt kapták a szakemberek. A hisztonfehérjék a sejtmagban helyezkednek el, a DNS-szálak körül, segítik a molekula kettőshélixbe tekeredését. Amikor a sejt megsérül, a hisztonfehérjék a véráramba kerülnek, és roncsolják az ereket. A kutatók úgy vélik, ez okozza a kontrollálatlan belső vérzéseket, a folyadék életet veszélyeztető felszaporodását a szövetekben.

Charles Esmon vezetésével szepszisben szenvedő egereknél egy antitestet próbáltak ki, amely megállította a mérgező folyamatot azáltal, hogy blokkolta a hisztonfehérjét. A tervek szerint főemlősöknél és embereknél is kipróbálják hamarosan az antitestet.

A meggyőző képek és videófelvételek ellenére hétfő estére kiderült, hogy átverés volt az a hír, miszerint egy égből hulló izzó tárgy ütközött a földnek Lettországban.

Egy lett telefontársaság szóvivője hétfő este azt nyilatkozta a Leta hírügynökségnek, az átverést ők rendezték, hogy a Lettországról szóló hírek ne csak a gazdasági válságot emlegessék, más témában is a vezető hírek között lehessennek, írja az AFP. Azt mondta, a társaság megtéríti a mentőalakulatok költségeit.

Beszámolók szerint a jó kilenc méter átmérőjű, három méter mély füstölgő kráter vasárnap keletkezett, miután egy azonosítatlan tárgy csapódott a földbe az ország északi vidékén. Hétfőn azonban már egyre több szakember beszélt átverésről.

"Semmi sem pottyant le az égből, a krátert emberi kezek ásták. Ez a hivatalos magyarázat" - idézte a BNS lett hírügynökség a Rigai Egyetem helyszínre siető vezető geológusát. "Valaki hatalmas átverést rendezett meg, kémiai anyagot szórt szét, majd meggyújtotta. Ezek után széthintette az információt egy feltételezett meteoritbecsapódásról" - vélekedett egy másik geológus a helyszín vizsgálata után.

Uldis Nulle, a Lett Geológiai Központ munkatársa vasárnap késő este még úgy vélte, hogy meteorit okozhatta a krátert. Hétfőn azonban fényes nappal is megvizsgálta a feltételezett becsapódás helyét, és megváltozott a véleménye. "Ez nem igazi kráter, mesterségesen hozták létre" - mondta az AP-nek.

Ilgonis Vilks, a Lett Egyetem Asztronómiai Intézetének vezetője szintén azt mondta, hogy hoaxról lehet szó. "Jelenleg nem gondoljuk, hogy meteorit lehetett" - mondta riportereknek.

A Lettország területén becsapódó hatalmas meteoritról szóló hírek nemzetközi érdeklődést váltottak ki. A helyszín egy földbirtokon van, a tulajdonos hasznot húzva a vélt meteoritból belépőt kezdett szedni, a kíváncsiskodók egy latért (csaknem 380 forintért) tekinthetik meg a krátert.

A katonaság segítségével akarja távol tartani a dél-afrikai kormány a vadorzókat a Krüger Nemzeti Park vadállataitól, ahol az év eleje óta 38 orrszarvút mészároltak le. A park ezen kívül 57 új őrt kíván alkalmazni, és a járművek számát is gyarapítani szeretné. Január óta 22 vadorzót vettek őrizetbe.

Dél-Afrika legismertebb élővilág-paradicsomát, amely a mozambiki határ mellett helyezkedik el, évente több mint egymillió turista keresi fel a világ összes tájáról. A park déli részében 7000 szélesszájú orrszarvú él a nemzeti park igazgatóság becslése szerint. Az állatokat jól szervezett, nemzetközi hátterű vadorzóbandák vadásszák. Az orvvadászok leginkább az Ázsiában keresett szarvuk miatt ölik halomra az orrszarvúkat. Országszerte január óta 94 példányt ejtettek el vadorzók.

Azoknak a felnőtteknek, akiknek nyugalmi helyzetben is szaporább a pulzusa, nagyobb az esélye arra, hogy korábban lesz koszorúér-betegségük, mint azoknak, akik lassú szívdobogással élnek – közölték kanadai kutatók az Európai Szívgyógyászok Társaságának tudományos folyóiratában.

Már 1997-ben nagy feltűnést keltett egy statisztika, mely bemutatta, hogy az emlősök élettartama és szívműködésének szaporasága szorosan összefügg. Az egér pulzusszáma percenként 700 körül mozog, az elefánté pedig átlagosan 25. Az egerek ideális esetben két évig élhetnek, ami töredéke az ormányosok több évtizedes élettartamának.

Nagy méretű, izzó, majd a földet érés után lángba boruló, egyelőre azonosítatlan tárgy csapódott be Lettországban, Mazsalaca kisváros mellett egy elhagyatott legelőn vasárnapról hétfőre virradó éjjel, közölte a helyi katasztrófaelhárítás. Senki nem sérült meg, de a lett-észt határ közelében történt becsapódás öt méter mély, 15 méter széles krátert hagyott maga után.

A hadsereg specialistái megvizsgálták a krátert, és megnyugtatták a helyieket, hogy semmilyen sugárzásnak, vagy kémiai szennyezésnek nincs nyoma, a krátert most geológusok vizsgálják. Egy szemtanú szerint a meteoritnak olyan hangja volt, mint egy alacsonyan szálló repülőgépnek. A helyiek közül többen is felvették mobiltelefonba épített kamerával még éjjel a becsapódás után a kráter mélyén lángoló meteoritot.

Fontos jegesmedve-élőhellyé nyilvánított az Egyesült Államok Alaszkában és annak partjai előtt egy összesen 518 ezer négyzetkilométeres területet. Ez a lépés tovább korlátozhatja a jövőbeli olaj- és gázfúrásokat az érintett tengerrészen.

A szövetségi törvények minden olyan beavatkozást tiltanak, amely káros hatással lehet ezekre a védett területekre. Tom Strickland belügyi államtitkár szerint a vidék fontos jegesmedve-élőhellyé kinevezése helyes irányba tett lépés, és segíthet megóvni az állatokat a kihalástól.

Az előző amerikai elnök, George W. Bush kormánya a jegesmedvéket veszélyeztetett kategóriába sorolta, a döntést a sarki jégnek az elmúlt évtizedekben történt visszahúzódása tette indokolttá.

Ha azt hittük eddig, hogy az egyetlen faj vagyunk, amelyik kultúrával rendelkezik, hatalmasat tévedtünk. Legközelebbi rokonaink, a csimpánzok is birtokában vannak olyan viselkedésmintáknak, amelyek se nem veleszületettek, se nem próbálkozás által tanultak.

A majmok is elsajátítanak és továbbadnak szokásokat szociális közösségükön belül. A szomszédos csoportok szokásai között pedig eltérnek egymástól - írja egy skót kutatócsoport a Current Biology című folyóiratban. Az ugandai Kibale erdő egyik csimpánzcsoportja például botokat használ, ha táplálékot akar kibányászni egy szűk helyről. A szomszédos Budongo erdőben megfigyelt csimpánzcsoport azonban szétrágott levelekből előállított szivacsféleséggel éri el ugyanazt a célt.

A trafalgari csata (1805. október 21.) a napóleoni háborúk legfontosabb tengeri ütközete volt, amelyben a Horatio Nelson admirális vezette brit flotta Spanyolország partjainál megsemmisítő vereséget mért a francia hajóhadra.

A golyók lyuggatta, lőpornyomos zászló a Spartiate hajó árbocán lengedezett. Feltételezések szerint a 3,5 méterszer 2,1 méteres lobogót a hajó fedélzetén varrhatták 31 darab zsákvászonból, és az 540 fős legénység azzal ajándékozta meg az egyik tisztet, az igen népszerű James Clephan főhadnagyot az ütközet után.

A skót származású főhadnagy, aki eredeti szakmáját tekintve takács volt, 1794-ben, 26 évesen kényszersorozás eredményeként került a brit flottához. A trafalgari csata után James Clephan szépen haladt a tengerészeti ranglétrán, és 1840-ban kapitányként vonult nyugállományba.

A skót tengerész egyike annak a 16 személynek, akik kényszersorozás révén kerültek a brit flottához, s kapitányi rangig vitte.

James Clephan 1851-ben bekövetkezett halála után a zászló nemzedékről nemzedékre szállt, másfél évszázadon át őrizték Sydneyben, míg szerdán, a trafalgari csata évfordulóján el nem árverezték Londonban. A relikviáért 15 ezer fontot (4,4 millió forintot) reméltek, egy amerikai gyűjtő 384 ezer fontot fizetett érte.

A gyűjtő az ausztrál ABC rádióállomásnak nyilatkozva elmondta, hogy egy olyan zászlóról van szó, amelyért nem csak az életüket vontak hajlandók adni a brit tengerészek, hanem ölni is képesek voltak érte. Szavai szerint a lobogó jól dokumentált történelmi eseményt reprezentál, s igen érdekes James Clephan élettörténete is.

Az amerikai gyűjtő a brit kormánnyal közösen dolgozik azon, hogy a relikvia a szigetországban maradjon. "Ha nem sikerül megfelelő helyet találni a zászlónak, otthonra talál az Egyesült Államokban, és biztos vagyok benne, hogy kiállítjuk - hangsúlyozta a gyűjtő.

"A klinikusok kezébe akarjuk adni ezt az eszközt" - közölte Jeffrey Immelt, a cég igazgatója egy San Franciscó-i web2.0 találkozón helyi idő szerint kedden tartott előadásában, miután öltönyzsebéből egy Vscant húzott elő.

A GE szerint a Vscan gyors ultrahangos vizsgálatot tesz lehetővé, az orvosok helyben diagnosztizálhatják azokat a belső szervi elváltozásokat, amelyek megállapításáért ma még tovább kell küldeniük a pácienseket.

A hordozható eszköz érzékelője egy ceruzához hasonló pálca, az ultrahangos felvétel a képernyőn jelenik meg.

A készüléket amerikai orvosok kezdik tesztelni, áráról a GE még nem nyilatkozott.

Sorozatnyi mélyedést fedeztek fel a Mars felszínén, ezek egy barlangrendszer bejáratai lehetnek, amelyek kutatása révén megtudható, létezett-e valaha élet a vörös bolygón.

Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának (USGS) egyik fizikusa, Glen Cushing fedezte fel a mélyedések sorozatát a Mars felszínének vulkanikus területen, az Arsia Mons tűzhányó lávájában.

A kutató az általa felfedezett marsi képződményeket a felszínen futó hosszú vágatokként írja le, világosan kivehető mélyedések, amelyek egy alagútszerű rendszer bejáratai lehetnek. E vágatok hossza sok esetben meghaladja a 100 kilométert. Némelyek kanyargósak, s 50-60 méter szélesek, más vágatok egyenesek, s jóval szélesebbek. Ez a fizikus szerint arra utal, hogy különböző mechanizmusok alakították ki ezeket a felszíni képződményeket.

A Cushing által megfigyelt némely képződmény úgynevezett lávacsatorna lehetett. Egy vulkánkitörés után a lávafolyásoknak először a külső "burka" szilárdul meg, s miután alóla kifolyik a még olvadt anyag, hosszú alagút marad mögötte. Az akár több kilométer hosszú lávacsatornák idővel kihűlnek, helyenként felszakadoznak, ezek lehetnek a felszínen látható mélyedések, az esetleges barlangok bejáratai.

Az amerikai fizikus szerint az esetleges barlangok alapvető szerepet játszhatnak jövendő marsi expedíciókban.

A barlangok megvédhetik az űrhajósokat a Mars felszínén uralkodó szélsőséges időjárási viszonyoktól, s egyéb veszélyektől.

Glen Cushing szerint a barlangokban találják majd meg a Marson létezett, vagy ma is meglévő mikroorganizmusokra utaló bizonyítékokat.

A Lipcsét és Erfurtot összekötő vasútvonal építését megelőző régészeti feltárások egy éve kezdődtek, eddig 55 000 különböző lelet került napvilágra. A régészek találtak különböző szerszámokat, ahogy borostyánból és rézből készült ékszereket, valamint különböző korokból származó fegyvereket.

A régészek egy csoportban most nyolc sírt fedeztek fel. A temetkezések némelyikében "rétegesen" rakták egymásra a holttesteket. Az egyik sírban viszont egy asszonyt ülő helyzetben temették el. A tudósok a csontvázak vizsgálatával remélik megfejteni e szokatlan temetkezés rejtélyét. Az ásatások a jövő év közepéig tartanak, a leletanyag dokumentálását 2011-re remélik befejezni a tudósok.

A NASA négy nappal elhalasztotta az Atlantis űrrepülőgép novemberi indulását a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) - jelentette be maga az amerikai űrkutatási és űrhajózási hivatal helyi idő szerint hétfői közleményében. Ezt az időpontot még meg kell erősíteniük a misszió irányítóinak keddi, utolsó tanácskozásukon, amelyen áttekintik az út előkészítettségét. Az indítást azért halasztották el, hogy a lehető legjobban fel tudjanak készülni mind az Atlantis, mind az Ares 1-X rakéta indítására. A rakétát még az év vége előtt indítják.

A fürdő a római színház közvetlen közelében található, a Kr.u. I-III. között épült, a hatezer négyzetméteres lelőhelynek eddig egyharmadát sikerült feltárni a régészeknek - olvasható a Global Arab Network angol nyelvű kiadásában.

A fürdőt megmunkált homokkőblokkokból emelték, a tömbök hossza meghaladja az egy métert, szélességük pedig 60 centiméteres. A létesítményt fallal vették körbe. Az épület több egységből állt, amelyekből a legfontosabb a belső fürdő, s a nagycsarnok, amelynek keleti felében egy félkör alakú medencét építettek. A létesítmény keleti részében egy nagy, négyszög alakú medencét tártak fel, és egy kisebbet az északi részén. A termeknek márványpadlózata volt, s mindmáig fennmaradtak a padlófűtés csövei.

A leletek között kerámiaedények, üvegek és csészék maradványai szerepelnek, de találtak föníciai, hellenisztikus, római, bizánci és iszlám időkből származó pénzérméket, arany nyakláncot, ahogy mécseseket is.

A 2007-2008-as fertőzéshullámban 34 államban főként gyerekek betegedtek meg szalmonellától; minden harmadik pácienst kórházban kellett ápolni. A gyerekek között voltak, akik a kerti úszómedencében együtt fürödtek az állatokkal, mert a szülők nem tudták, hogy a teknősök szalmonellát hordozhatnak.

Annak ellenére, hogy 1975 óta tiltott a tengeri teknősöket háziállatként árulni, illegális kereskedelme máig fennmaradt az országban; az amerikai állatorvosok társaságának becslése szerint 2006-ban kétmillió körül lehetett a számuk.

Julie Harris, a szövetségi járványügyi hatóság (CDC) munkatársa, a vizsgálat vezetője elmondta, hogy sok teknős fertőzött szalmonellával anélkül, hogy annak bármilyen jele lenne. Székletükből a páncéljukra és testükre jutnak a baktériumok, így kerülhetnek át arra, aki kézbe veszi, gondozza a hüllőket.

A tanulmány során felkeresték azokat az állatkereskedéseket is - akár bolti, piaci, utcai vagy online árusokról volt szó -, ahonnan a fertőzött állatok származtak, a vizsgálat még tart. A hatósági vizsgálódás 2007. szeptemberében indult meg, amikor két lány véres hasmenéssel, hányással, hasi görcsökkel és magas lázzal megbetegedett, miután a kerti medencében a család kedvenc teknőseivel együtt úszkált.

A későbbi szalmonellás eseteknél is kiderült, hogy a fertőzött gyerekek közvetlen érintkezésbe kerültek a páncélos hüllőkkel: egyesek csak puszilgatták őket, mások a szájukba is vették - idézte fel Harris.

Közvetett fertőzések is előfordultak, miután az iskolában teknőssel játszottak a gyerekek, kezükön hazavitték a baktériumokat, melyek megfertőzték a családot is. Szerencsére senki nem halt meg a fertőzések miatt - tette hozzá Harris.

A több mint harminc éves szövetségi tilalom csak a tíz centiméternél kisebb teknősökre vonatkozik, éppen azért, mert a kisgyerekek játéknak tekintették, és időnként szájba vették azokat.

Az Illinois-i Egyetem kutatói megkíséreltek szalmonellamentes teknősöket tenyészteni, első lépésként antibiotikummal mosták át a tojásokat, ám ez olyan szalmonella törzseket eredményezett, melyek ellenállóvá váltak a baktériumokkal szemben. Mark Mitchell kutatásvezető az Associated Press amerikai hírügynökségnek elmondta, hogy most a klóros fertőtlenítőkhöz hasonló szerekkel tisztítják meg a hüllőtojások a teknősfarmokon. Mitchell hozzátette, hogy szerinte túlzott komolysággal kezelik ezt a területet, miközben az élelmiszeriparban is felbukkan időről időre a szalmonella.

Az olasz biológusok szövetsége és a kulturális örökségvédelmi minisztérium között a hétvégén megszületett szerződéssel gyakorlatilag új szakma született. A "művészeti biológus" a műtárgyak biológiai védelmével foglalkozik.

A biológus képes hatékonyan védekezni a festményeket, szobrokat, műemlékeket támadó penész, élősködők, roncsoló baktériumok és más élősködők ellen úgy, hogy a kártékony ágensek elleni harcban semmiképpen se károsodjanak a műtárgyak.

Az olasz biológustársaság szerint ez hatalmas lehetőség a fiatal szakemberek számára, akik hatékonyan együtt tudnak működni más műtárgyvédő szakemberekkel, restaurátorokkal, fizikusokkal és kémikusokkal.

Az amerikai űrügynökség holdmissziója érdekes megfigyeléshez vezetett: az újonnan készült képek tanúsága szerint a Centaur rakéta október 9-i becsapódásának helyén, a Cabeus-kráter felett hatalmas porfelhő keletkezett, jelentették be amerikai csillagászok. "A visszakapott adatok rendkívül jó minőségűnek tűnnek, még elemezzük őket" - mondta Anthony Colaprete, a rakétamissziót irányító Ames Kutatóközpont vezető szakembere.

A klímaváltozás okozta jelenségek, mint például a Fülöp-szigeteken pusztító áradások, az indiai késői monszun és az ausztráliai hosszú szárazság jelentősen befolyásolják a jövő évi rizstermelést - jelentette be a Nemzetközi Rizskutató Intézet.

A kutatók az elmúlt harminc év legszárazabb és legcsapadékosabb évszakait dokumentálták idén és az elmúlt évben. Reiner Wassmann kutató és kollégái szerint amennyiben a következő években az alapvetően száraz évszakban is átlagon felüli mennyiségű csapadék hullik, a rizstermelőknek új termesztési eljárást kell kidolgozniuk annak érdekében, hogy megmentsék a rizstermést.

2008-ban és 2009-ben a normális esetben száraz január és április közötti időszak annyira felhős volt, mint soha máskor az 1979-ben kezdett mérések óta: a napsütéses órák száma húsz százalékkal a harmincéves átlag alatt volt ebben az évszakban. Idén áprilisban pedig egyetlen nap alatt annyi csapadék esett, amennyi a száraz évszak átlagának kétharmada.

A növényeknek azonban napfényre van szükségük, hogy a légkörben és vízben lévő szén-dioxidot szénhidráttá alakítsák. Minél kevesebb a napfény, annál kevesebb a termés. Ázsiában több mint két és fél milliárd ember számára a rizs az elsődleges élelmiszer. Az IRRI jelenleg olyan rizsfajták után kutat, amelyek hőség-és áradástűrőek. Az újonnan kifejlesztett fajokat az intézet nem szabadalmaztatja.

A fáraók korából származó szent tavat tártak fel az óegyiptomi anyaistennő, Mut szentélyében az óegyiptomi Tanisz városában - jelentette be közleményben az egyiptomi kulturális minisztérium. A szent tóra 12 méteres mélységben bukkantak. A 15 méter hosszú és 12 méter széles mesterséges medencét mészkőtömbökből építették, és igen jó állapotban maradt fenn.

Ez a második szent tó, amelyet Taniszban fedeztek fel, abban a városban, amely a XXI. dinasztia korában, három évezreddel ezelőtt vált az ókori Egyiptom északi fővárosává. Az első szent tavat még 1928-ban tárták fel. Mut ókori egyiptomi anyaistennő, akit időnként keselyűként ábrázoltak, az Újbirodalom idején az ország egyik legfontosabb istenségévé vált: férjével, Ámonnal és fiával, Honszuval együtt alkotta a thébai háromságot, amely tiszteletére a karnaki templom nagy része épült. Kultuszának központja, akárcsak Ámoné, Thébában volt.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatósága 367 millió forintot nyert a Környezetvédelmi Operatív Program (KEOP) keretében, az összegből élőhely-rehabilitációs programot valósítanak meg - közölte Pellinger Attila, a nemzeti park igazgatóság osztályvezetője pénteken. Pellinger szerint a Hanság vízi világának, továbbá a Fertő tó környéki békáknak és a soproni hegyekben a denevéreknek akarnak a jelenleginél jobb életesélyeket teremteni. A programcsomag egyik eleme a Dél-Hanság 550 hektárját érinti. Ezen a területen szeretnék legalább részben visszaállítani az egykori vizes élőhelyeket, amelyek a Hanság lecsapolását követően kiszáradtak.

A projekt másik két pillére a Fertő tó menti kétéltűek és a Brennbergbányát élőhelyül választó denevérek védelmét szolgálja. A Fertő-tó menti békáknak több mint egy kilométer hosszan terelő falakat építenek a kétéltűek élőhelyeit keresztbe vágó Fertő parti út szélén. Az út alatt pedig átereszeket, úgynevezett békaalagutakat létesítenek. A denevéreknek az egykor óvóhelynek szánt brennbergi bányavágat biztosít kedvező telelő és szaporodó helyet. Támfalak hiányában azonban fennáll a beomlás veszélye, ezt szeretnék elhárítani a pályázati forrás egy részéből. A projekt negyedik elemeként a soproni hegyekben magára hagyott források környezetét tervezik felújítani. A támogatási szerződés megkötése még októberben várható, a közbeszerzési eljárást követően jövő év tavaszán megkezdődhet a kivitelezés.

A nyelvbe ültetett piercing kockázatainak listájára újabb tételt írtak az orvosok: az agyban is okozhat gennyes tályogot az ékszer. Az Archives of Neurology című ideggyógyászati lap számolt be róla, hogy egy 22 éves férfi ilyen agyi gennyes gócok miatt halt meg néhány héttel az után, hogy piercinget tettetett a nyelvébe.

A páciens orvosai felhívják a figyelmet, hogy a piercing okozta fertőzés a szájüregből feljuthat az agyba. Ismert, hogy a nyelvpiercing miatt repedések keletkezhetnek a fogzománcon, sőt ki is csorbulhat a fog. Az ajkakba ültetett piercing okozhat gyakori tartós vérzéseket és fogínysorvadást. Szakemberek szerint ajánlatos kétszer is meggondolni a piercinget, és az egészséget előbbre kellene helyezni a divatnál. A szájüregi piercing egyértelműen nem ajánlott az orvosok szerint.

A kazahsztáni Bajkonur űrközpontból felbocsátották az orosz teherűrhajók új generációjához tartozó Progressz M-03M-et, amely a nemzetközi űrállomásra szállít az űrbázis működéséhez és a legénység létszükségletéhez elengedhetetlen rakományt. A teherűrhajó a felbocsátás utáni kilencedik percben levált a Szojuz-U rakétahordozóról, és megkezdte háromnapos útját az ISS felé. Október 18-án az csatlakozik az űrállomáshoz.

A Progressz 2,5 tonna rakományt szállít az ISS-re, egyebek mellet élelmiszert, egészségügyi és tisztálkodási eszközöket visz az űrhajósoknak. Az űrállomáson tartózkodó asztronauták (két orosz, két amerikai, egy belga és egy kanadai) csomagokat kapnak a családjaitkól: édesség és aszalt gyümölcs mellett ruhát és könyveket is küldtek nekik. Ezúttal filmeket nem kapnak, mert az ISS fedélzetén már így is olyan bő a választék, hogy az űrhajósok kedvük szerint válogathatnak bármilyen műfajból. Ugyanez a helyzet a zenei felvételekkel is, viszont az űrhajósok olvasnivalója bővülni fog.

Az újgenerációs, digitális irányítási rendszerrel felszerelt Progressz M-O3M üzemanyagot, vizet, különféle berendezéseket és oxigént is szállít az űrállomásra, emellett 15 kilogramm friss gyümölcsöt és zöldséget is visz az űrhajósoknak.

Minden ötödik gyermekhalálért a hasmenés okolható, amely több gyermeket öl meg világszerte, mint az AIDS, a malária és a kanyaró együttvéve - írta a The Lancet című brit orvosi folyóirat.

A szaklap szerint a fejlődő országokban hasmenést szenvedő gyerekeknek csak 39 százaléka kapja meg az ENSZ Gyermekalapja, a UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet által javasolt kezelést. Az elérhető adatok azt mutatják, hogy a helyzet 2000 óta nem javult.

A megelőzés érdekében - a kanyaró elleni oltás, a hozzáférhető ivóvíz és a szoptatás terén - ugyanakkor történtek előrelépések. Az UNICEF és a WHO a közelmúltban kezdeményezte, hogy a nemzeti immunizációs programokba vegyék be a rotavírus elleni oltást is. Ez a súlyos kiszáradást és hányásos-hasmenéses betegséget okozó vírus tehető felelőssé világszerte az öt év alatti gyermekek hasmenés miatti kórházi kezelésének 40 százalékáért.

A két szervezet közös kezelési és megelőzési stratégiát is felállított, felhívva a figyelmet a gyerekek folyamatos táplálásának szükségességére. A megelőzés szempontjából fontosnak nevezték a védőoltásokhoz való hozzájutást, a szoptatást, a szappannal történő kézmosást, a vízminőség és javítását, és a csatornázást.

Több mint száz tétel kelt el a Nagyházi Galéria Magyarországon először megrendezett őslény- és ásványárverésén szerdán.

Az eredetileg meghirdetett 197 tételből tizenkettőt a védetté nyilvánítási eljárás elhúzódása miatt visszavontak.

Hatalmas volt az érdeklődők köre és több - köztük külföldi - telefonos licitáló is bekapcsolódott és meglehetősen sokan adtak vételi megbízást.
Általában kikiáltási áron találtak gazdára a százmillió éves fossziliák, ősemlőskoponyák, rákok, halak, madártollak, ősi tengeri liliom, rovarlenyomatok.

Megadták a 340 ezer forintot a krétakori dinoszauruszért, a dinólábnyomok 110, illetve 130 ezer forintot értek. Elvitték a késő jurakori szitakötő, az eocénkori ragadozó hal lenyomatát, 240-240 ezer forintért Az első szolid licitemelkedést egy lábasfejű lenyomata érte el, 220 ezer forintról 260 ezer forintra. Ennél többet ért az a patagóniai fosszilis fatörzs, amelyet 260 ezer forintról indítottak és 600 ezer forinton ütöttek le.

Hasonló érdeklődés mutatkozott az ásványok, különleges kristályok, naturális és csiszolt ékkövek iránt. Szerette a közönség az opálokat, a látványos kvarckristályokat. A ritkaságszámba menő szilvanitot több mint félmillióért szerezte meg egy gyűjtő. Sokan pályáztak egy varázslatos uruguayi ametisztre, így 140 ezer forintról 420 ezerig licitálták.

Az eddigi legnagyobb elemzés alapján a kórházi kezelésre szorult amerikai új influenzás betegek mintegy felének nem volt asztmája vagy más olyan krónikus állapota, amely a szakemberek szerint a H1N1-fertőzés miatti súlyos szövődmények kockázati tényezőjének számít.

Az illetékes amerikai egészségügyi tisztviselők kedd délutáni sajtótájékoztatójukon jelentették be 1400 felnőttre és 500 gyerekre kiterjedő vizsgálatuk eredményeit. A betegségellenőrzési és -megelőzési központ tíz amerikai államban H1N1-fertőzés miatt kórházban kezelt emberek adatait összesítette április és augusztus között. Megállapították, hogy a kórházi ápolásra szorult felnőttek 46 százaléka a fertőzés előtt egészséges volt. A tanulmány megerősítette, hogy a legsúlyosabb megbetegedések, valamint a halálesetek a 65 év alattiak körében fordultak elő.

A súlyosan megbetegedett felnőttek 26 százaléka volt asztmás, 8 százalékának volt más krónikus tüdőbetegsége, 10 százalékának diabétesze, 8 százalékának valamely okból legyengült immunrendszere, és 6 százaléka volt terhes. Az állapotos nők veszélyeztetettségét az okozza, hogy immunrendszerük átalakul, hogy a magzat ne lökődjön ki, ráadásul a növekvő baba a tüdőt is nyomja.

Anne Schuchat, a CDC munkatársa elmondta azt is, hogy eddig 81 gyerek halt meg az Egyesült Államokban az új influenza következtében.

Szakálltalan ifjoncok is vannak az első kínai császár Csin Si-huang agyagvitézei között, ami a kutatók szerint arról tanúskodik, hogy a valóságban is besoroztak kamaszokat több mint 2000 évvel ezelőtt, amikor megalkották a híres terrakotta hadsereget.

Az agyagsereget 35 éve, 1974-ben fedezték fel Hsziantól 35 kilométerrel keletre kutat ásó parasztok. A leletet a modernkori régészet egyik legnagyobb szenzációjának tartják. Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen 6 hónapig végezték, amikor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben indították, egy évig tartott, technikai okok miatt szüntették be. A helyszín 1987 decemberében felkerült az UNESCO világörökségi listájára, és Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé vált.

A légkör védelméért, az atomfegyvermentes világért és a szegénység okozta betegségek ellen küzdő személyek kapják idén az alternatív Nobel-díjat.

A stockholmi The Right Livelihood Award alapítvány keddi bejelentése értelmében a tiszteletbeli díjat David Suzuki kanadai zoológus-újságíró nyerte el. A 73 éves szakember húsz éve végez felvilágosító munkát a földi légkör felmelegedésének veszélyeiről. Ő a szerkesztője a Kanadában rendkívül népszerű The Nature of Things (A dolgok természete) című magazinnak.

Két, egyenként 50 ezer euróval járó díj Afrikába került. Az egyiket René Ngongo biológus kapja, aki a kongói esőerdők megmentéséért kifejtett tevékenységével érdemelte ki a díjat. Catherine Hamlin orvos 50 éve dolgozik Etiópiában, ahol szülési sipolyok ellen kezeli női pácienseit. Ezáltal mélyszegénységben élő afrikai nők ezreinek adta vissza az egészségét, reményét és méltóságát, olvasható a döntés indoklásában. Alyn Ware új-zélandi aktivistát az atomfegyvermentes világ érdekében végzett tevékenységéért tüntette ki alternatív Nobel-díjjal a stockholmi alapítvány.

A kitüntetést Jakob von Uexküll német-svéd író, egykori európai parlamenti képviselő alapította 1980-ban.