Négyen kapták meg idén a Bolyai János Alapítvány három díját, amelyet főként hazai közgyűjtemények vezetőinek, különleges kiadványok projektjeinek ítélnek oda. A 2009-es díjazottak között van Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Dr. Rozsondai Marianne, az MTA Könyvtára Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetője, valamint Dr. Vesztergombi Katalin és dr. Pelikán József matematikusok, akik közösen kapták meg az elismerést.
A Bolyai János Alapítvány díja különbözik a Bolyai János Alkotói Díjtól, amelyet minden év májusában olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású személynek adományoznak, aki nemzetközi szinten is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. Ezt az elismerést idén Ritoók Zsigmond, ókorkutató kapta meg.
Az alapítvány Bolyai-díjának korábbi díjazottjai között található Oláh György kémikus, Lovász László Wolf-díjas matematikus és Teller Ede fizikus, aki posztumusz kapta meg a díjat 2004-ben. Továbbá Gazda István tudománytörténész, Szögi László professzor, az ELTE Egyetemi Könyvtár Főigazgatója és Dr. Monok István, az OSZK főigazgatója is.
Kínának még három-négy évre van szüksége ahhoz, hogy megépítse a maga északi- és déli-sarkvidéki expedíciókat szolgáló jégtörőjét - közölték a kínai sarkvidéki kutatások intézetének vezetői Sanghajban.
A hajó társulni tud majd Kína jelenleg egyetlen - 1993-ban Ukrajnából vásárolt - jégtörőjéhez, a Hósárkányhoz. Az új jégtörőt kínai és európai szakemberek tervezik és Kínában fogják megépíteni. Ez az egyetlen jégtörő képtelen a két sarkvidék, illetve az óceán kutatása igényeinek megfelelni, és időben korlátozza a kutatási feladatok teljesítését - mondta Vej Ven-liang, a terület állami felügyeletét ellátó hivatal egyik vezetője az Antarktiszra induló expedícióról tartott sajtóértekezleten. A szakértők még tavaly elkészítették az új hajó terveit, amiket az államtanács már jóvá is hagyott. Jelenleg a költségvetés részletezése, a hajótervezés, a gyártó kiválasztása és a tudományos követelmények kidolgozása van folyamatban.
A kölkedi Fehér Gólya Múzeum után a Tolna megyei Bátán rendezik be a Duna-Dráva Nemzeti Park kezdeményezésére a Fekete Gólya Múzeumot, a Norvég Alap 25 ezer eurós támogatásával. A támogatás nyolcvan százalékát már megkapta az egyesület, így elkezdődhet a múzeum berendezése a falu egykori református iskolájának épületében.
A Magyarországon egyedülálló múzeum a tervek szerint, 2010 őszén, a Kulturális Örökség Napjaira nyílik meg, de már júniusban, a Múzeumok Éjszakáján ízelítőt kaphat a közönség a kiállítási anyagból. A kiállítóhely több mint 200 négyzetméteren mutatja majd be a fekete gólya hazai és afrikai élőhelyét, vándorútját, összehasonlítást ad a fehér gólyával, és játékos ismeretszerzési lehetőséget nyújt a gyerekeknek. Az intézmény a remények szerint a Baranya megyei Kölkeden 2002-ben megnyílt Fehér Gólya Múzeum népszerűségével vetekszik majd.
Magyarországon kétszáz pár feketególya költ, a legsűrűbb populációnak a Gemenci-erdő ad otthont. A fokozottan védett, ritka gólyaféle természetvédelmi értéke 500 ezer forint.
Kilencvenegy éves korában elhunyt Pedro Elias Zadunaisky argentin csillagász és matematikus, akinek számításai segítettek meghatározni a Szaturnusz legtávolabbi holdja, a Phoebe pályáját éppúgy, mint a Halley-üstökösét. Az argentin tudós matematikai modelleket alkalmazott annak meghatározására, hogy a gravitáció és egyéb erők miként befolyásolják a Naprendszerünkben mozgó objektumok pályáját.
Zadunaisky a Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium rangidős csillagásza volt. Az 1960-as években a NASA egyik vezető űrközpontja, a Goddard Space Flight Center munkatársaként dolgozott, ahol az égitestekkel kapcsolatos kutatásokban vett részt. Az argentin asztronómus számította ki az Egyesült Államok első műholdja, az Explorer I pályáját, sőt néhány más szatellitét is. Kutatásait több mint 40 tanulmányban foglalta össze. 2000-ben volt tanítványai az általuk felfedezett kisbolygót mesterük tiszteletére 4617 Zadunaisky aszteroidának nevezték el.
A gluténérzékenyek szervezete olyan antitesteket termel, amelyek megtámadják a csontok egészségéhez szükséges egyik alapvető fehérjét, ezért csontritkulást okozhatnak – állapították meg brit kutatók. A tudósok a New England Journal of Medicine című szaklapban közölt tanulmányukban hangsúlyozták, hogy gyógyszerekkel kezelhető az állapot, így a csontvesztés megállítható. A megállapítás magyarázatot ad arra is, miért nem sikerül kalciummal és D-vitaminnal hatékonyan kezelni a csontritkulást azoknál, akik ezzel az emésztési rendellenességgel élnek. A gabonafélékben, például a búzában lévő gluténra érzékeny embereknél a vékonybél gyulladása alakul ki, amely megakadályozza a tápanyagok felszívódását. Ekkor puffadás, hasmenés jelentkezik, és mindez alultápláltsághoz vezet.
Az Edinburghi Egyetem kutatói szerint az oszteoprotegerin nevű fehérje lehet az összekötő kapocs az érzékenység és a csontritkulás között. A gluténérzékeny emberek 20 százalékánál olyan antitesteket találtak a kutatók, amelyek megakadályozzák az említett fehérje normális működését, ezért gyengülhetnek csontjaik. Stuart Ralston kutatásvezető a BBC-nek elmondta, hogy vizsgálataik szerint az állapot jól reagál a csontvesztés ellen alkalmazott szerekre.
A kizárólag Madagaszkáron honos óriás bambuszmaki (Prolemur simus) újra megjelent olyan területeken, ahol már kihaltnak számított. Természetvédők közlése szerint a szigetország keleti felén elterülő esőerdő tizenegy pontján fedezték fel a faj nyomait. Az állatok igen félénkek, alig mutatkoznak. A szakértők táplálékmaradványokból és ürülékből bizonyították a makik jelenlétét. A főként bambusszal táplálkozó majmokból még 300 példány élhet. Korábban mindenütt jelen voltak a szigeten. Fennmaradásukat elsősorban az illegális fakitermelés és az erdőtüzek veszélyeztetik – írja a Der Standard
Félszáznál több, XII. századi rituális gödröt tártak fel a régészek Bulgária déli részén, Momcsilgrad közelében. Egy alig félhektáros területen több mint ötven vermet fedeztek fel, amelyekbe a helyiek kerámiaedényeket, fémet és húst helyeztek el. A felfedezés arra utal, hogy a helyi lakosság, bár felvette a kereszténységet, a nehéz időkben vissza-visszatért a pogány rítusokhoz – olvasható a Balkan Travellers című bolgár hírportálon. Az idei ásatási évadban két települést is feltártak a térségben: az egyik vaskori, az időszámításunk előtti V. vagy IV. századból származik, a másikat viszont a késő római, vagy kora bizánci korban (időszámításunk szerinti IV-V. században) lakhatták.
Ezerötszáz éves zsinagógát tártak fel a törökországi Demrében, az ókori Myrában, a római Lycia tartomány székhelyén. Ez az első zsinagóga, amelyet a tartományban találtak. Az ókori templomot a dombtetőn építették, kilátással a kikötőre – írja a Jerusalem Post. Az ásatásokat irányító Nevzat Cevik régészprofesszor szerint a zsinagógát a III. században építették, azután, hogy 212-ben lehetővé tették a zsidóknak, hogy római polgárjogot nyerjenek. A templom közelsége a kikötőhöz arra utal, hogy a helyi zsidó közösség érdekelt volt a térségbeli kereskedelemben. Az ásatások során feltártak egy római színházat, fürdőket és két nekropoliszt is.
Új műtéti eljárással kezeltek egy gerincsérült tacskót a Cambridge Egyetem (brit) tudósai; a teljesen lebénult állat a beavatkozás után már megtette első lépéseit, és a farkát is csóválni tudja. Az orvosok azt remélik, hogy az eljárás rövidesen alkalmazható lesz emberi gerincsérülések gyógyítására – írja a Daily Mail.
A német madárkutatási intézet két munkatársa arról számolt be a német madártani társaság ülésén, hogy a kerti poszáták (Sylvia borin) célzottan karotinoidokban gazdag táplálékot keresnek, ha paraziták támadják meg őket. A karotinoidok természetes színanyagok, amelyek elsősorban a vörös és narancssárga gyümölcsökben, zöldségekben fordulnak elő. Antioxidánsok lévén a szervezetben képesek megkötni a szabad gyököket, amelyek fokozottan keletkeznek oxidatív terhelés – például hosszú repülés – közben. Nem utolsósorban az is jellemző a karotinoidokra, hogy fokozzák az immunrendszer teljesítőképességét.
A kísérletben Franz Bairlein és Benjamin Metzger azt vizsgálták, hogy a bélben élősködő kokcídiummal fertőzött madarak változtatnak-e táplálkozási szokásaikon. Már a fertőzés első napján megemelkedett a karotinoidokban gazdag táplálék fogyasztásának aránya, tetőpontja a fertőzést követő negyedik napon volt tapasztalható, amikor a kokcidiózis aktív szakasza is tetőzik - közölte Metzger a Der Standard szerint.
Egy másik kísérletben a kokcídiummal fertőzött kerti poszátákat három csoportra osztották. Kettő különböző mennyiségű karotinoiddal dúsított eleséget kapott, a harmadik, kontrollcsoport normál eleséget. A karotinnal etetett madarak bizonyos immunparaméterei jobbnak bizonyultak, és több granulocitát is termeltek, mint társaik. A granulociták a fehérvérsejtek egy csoportja. Elsősorban a baktériumok, paraziták és gombák elleni védekezésben játszanak szerepet veleszületett immunválaszként. A fertőzés mértéke általában alacsonyabb volt a karotinoiddal etetett madaraknál.
Folytatódik Európa legnagyobb bronzkori településének régészeti feltárása a romániai Arad megyében - írja a Nyugati Jelen című aradi napilap. A temesvári Bánát Múzeum régészei német és amerikai archeológusokkal közösen, folytatják az Arad és Temesvár közötti Orczyfalvához tartozó mezőzsadányi feltárásokat a három és fél ezer évvel ezelőtt épült bronzkori erődítmény feltárását. A régészeti munkálatokat három évvel ezelőtt kezdték el Európa legnagyobb bronzkori erődítményénél. Az eddigi ismeretek szerint az építmény együttes 1800 hektáron terül el, az erődöt négy, gyűrű alakú földvár védte.
Az idei, három hétig tartó ásatások célja a terület geomágneses feltérképezése, amely kimutatja a föld alatti fából készült építmények pontos helyét. Ezen kívül elemzik az eddig megtalált pollenmaradványokat, amelyek megmutatják, hogy egykor milyen növények borították a Bánságot. Ugyancsak a munka része az erődítménymaradványok háromdimenziós térképének elkészítése. A feltárásokat vezető Szentmiklósi Sándor régész szerint ez az erődítmény rendkívül jelentős és komplex lelet, ahol az ifjú régészek a következő 15-20 évben „kijárhatják az archeológusiskolát”.
A mezőzsadányi ásatásokon a temesvári és bukaresti szaktekintélyek mellett berlini, frankfurti és amerikai régészprofesszorok irányításával zajlik a munka. Az ásatásokat a Bánát Múzeum és a német Thyssen Alapítvány finanszírozza, utóbbi harmincezer eurót adományozott a 2009. évi feltárásokra.
Napkollektorokat, gyökérzónás szennyvíztisztítást, faaprítékos fűtést terveztek a baranyai megyeszékhely új állatkertjébe – írta szerdán az Új Dunántúli Napló. Az elképzelések szerint a mecseki állatkert a jelenlegi helyéről Árpádtetőre költözne. Az új állatpark és a költöztetés mintegy 1,6 milliárdos költségére pályázati úton lehet pénzt szerezni, ennek beadási határideje október vége. Szatyor Miklós, az állatkert igazgatója a lapnak elmondta: az új parknak szánt teljes terület 16 hektár, ebből az első szakaszban 9 hektárt alakítanának ki. A tervek szerint a majdani új állatkert földrészenként mutatná be az állatokat, és több új faj is helyet kaphatna benne. A létesítmény emellett környezetbarát lesz, hiszen napkollektorokat, gyökérzónás szennyvíztisztítást, faaprítékos fűtést terveztek a létesítményben.
Októberben két hétre hazánkba érkezik a „The World At Night” projekt fotósainak világkörüli vándorkiállítása. A kiállítássorozat januárban a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából kezdődött Párizsban, és azóta közel harminc országban folytatódott a Távol-Kelettől az USA 24 tagállamáig. A világszerte elismert, harminc tagot számláló szervezet a csillagászat és a földrajz kapcsolatát mutatja be a fényképezőgép objektívjén keresztül, emellett szorosan kapcsolódik az oktatáshoz, ismeretterjesztéshez és a fényszennyezés elleni küzdelemhez.
Az október 16-án 17 órakor a Magyar Nemzeti Múzeumban az Apponyi-teremben kezdődő megnyitón ötven képet állítanak ki. Megtekinthetjük majd az amerikai nemzeti parkok felett ívelő Tejutat, iráni, török tájak és csillagképek együttesének kompozícióját, a világ nagy obszervatóriumainak látványát csillagos égi háttérrel, Földünk déli féltekéje felett ragyogó konstellációkat, az UNESCO Világörökségeinek éjszakai arcát, valamint hazai tájakat csillagos égbolttal (a társaság magyar tagja, Ladányi Tamás jóvoltából). A kiállított képek mellett csillagászati tájképekből komponált animációkat és rövidfilmeket mutatnak be.
A francia borokat kedvelték az ókori rómaiak - állítják a Ciprusi Régészeti Hivatal szakértői, miután megvizsgáltak egy, a sziget délkeleti partjainál elsüllyedt antik gálya rakományát. A II. századból származó hajón 130 nagy kerámiaedényt találtak, amelyekben bort vagy olajat szállítottak - olvasható a Cyprus Mail online kiadásában.
Míg az edények többsége Kis-Ázsiából és a mediterráneum északi részéről származott, a kutatók találtak számos olyan amforát is, amelyekben a vizsgálatok szerint a mai Franciaország területén, a Földközi-tenger partvidékén készült bort szállítottak. Mivel a gálya a ciprusi part közelében, a sekély vízben süllyedt el, elképzelhető, hogy kikötési engedélyre várt, amikor a szerencsétlenség érte. Nem kizárt azonban, hogy a helyi piacokra szállított, fel s alá közlekedve rakományával Ciprus partjai mentén.
Több mint ötezer, kipusztulás veszélyeztette ritka fára bukkantak egy délnyugat-kínai megyében. A Kujcsou tartomány Csecsin településén felfedezett galambfák némelyike több mint 800 éves. A galambfát (Davidia involucrata Baill) Kínában a növényvilág még ma is élő, tízmillió éves múlttal rendelkező kövületeként tartják számon. Egyedei fokozatosan, természetes úton pusztultak ki, Dél-Kínában eddig csak néhány túlélőről tudtak. Ezért is szerepel a rendkívül védett növények listáján, és tartják szenzációsnak a mostani felfedezést.
Az országban még a közép-kínai Hupej tartományban és a szecsuani Emej hegységben tudnak egyedekről. A fa latin nevét felfedezőjéről, Abbe Armand David (1826-1900) francia misszionáriusról kapta, aki arról vált híressé, hogy elsőként adott hírt az óriás panda létezéséről. A galambfát második délnyugati-kínai növény- és állatgyűjtő körútján, 1869-en fedezte fel.
Ritkábban lesznek depressziósak azok az emberek, akik mediterrán stílusú étrenden élnek, sok zöldséget, gyümölcsöt, magvakat, teljes kiőrlésű gabonát, halat fogyasztanak - közölték megfigyelésüket spanyol kutatók hétfőn. A kutatók 11 ezer ember étkezési szokásainak tanulmányozása után megállapították, hogy a mediterrán étrendhez legközelebb álló diétán élő emberek kockázata a depresszióra 30 százalékkal kisebb, mint azoké, akik leginkább eltérnek étrendjükben ettől az összeállítástól.
Almudena Sanchez-Villegas és kollégái arra azonban nem tudtak magyarázatot adni, hogy mi okozhatja ezt az eltérést. Feltételezésük szerint az étrend egyes elemei javítják az erek állapotát, csökkentik a gyulladásokat, kijavítják a sejtkárosodásokat – mindez csökkenti a depresszió kialakulásának veszélyét.
Az Archives of General Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány további elemmel bővíti a mediterrán diétának nevezett étrend eddig is ismert egészségügyi előnyeit, amelyek közt szerepel a kisebb kockázat az elhízásra, diabéteszre, asztmára és a rákra. A spanyol kutatók szerint az étrend optimális, ha inkább telítetlen zsírsavakat tartalmaz, mint telítetteket, kevés benne a hús, ezzel szemben sok hüvelyest, gyümölcsöt, magot, gabonát, zöldséget és halat tartalmaz, valamint mérsékelt alkoholbevitellel jár.
Húszéves kitartó kísérletezés és kutatómunka után a közép-kínai Hupej tartomány kutatóintézetében megszülettek az első mesterséges szaporítással életre hozott ritka halfajta, a kínai tok (Acipenser sinesis) első példányai. Az eredmény azt jelenti, hogy a halfajtát, amelynek példányai az ősidőkben a császár asztalát ékesítették, sikerül majd megvédeni a kipusztulás veszélyétől, amelyet a halászok mohósága és egyéb természeti kockázatok jelentenek – nyilatkozta Kuo Pai-fu, a projekt igazgatója. A mesterséges szaporításnak köszönhetően született tokok első generációja 91 órát töltött inkubátorban. A 28 ezer megfelelően előkészített ikrából a szakemberek több mint 15 ezer újszülött halra számítanak.
A kínai tok a Földön élő egyik legősibb élőlény, több mint 140 millió éve létezik. Kínában védett nemzeti kincsnek számít, a 2008. évi nyári olimpiai játékok öt kabalafigurájának egyike, a kék színű hal is az Acipenser sinesist szimbolizálta.
A PannErgy Nyrt. tájékoztatása szerint eredményes volt a szentlőrinci geotermikus kútfúrás. A szeptember 7-i lemélyítés befejezését követően, a geofizikai mérések és az elsődleges tesztek alapján, 1620-1790 méteres mélységtartományból, megközelítőleg 80 Celsius-fokos, percenként 1150 litert meghaladó hozamú forró víz termelhető ki. Ez 4 megawatt maximális hőteljesítménynek felel meg. Az előzetes eredmények összhangban vannak a PannErgy korábbi várakozásaival.
A PannErgy 2009 áprilisában kezdte meg első geotermikus kútjának fúrását Szentlőrinc városa mellett, elsődlegesen azért, hogy fedezze a helyi távhőszolgáltatás hőigényét. A fúrás az előzetesen tervezettnél tovább tartott, részben a fúráshoz használt gépek és berendezések többszöri meghibásodása, részben bizonyos geológiai információk újraértékelése miatt. A végleges tesztelések és mérések a következő hetekben folynak majd.
Egy brit turista három évvel ezelőtt júliusban véletlenül lefényképezte, amint egy jegesmedvebocs anyja hátán utazott a Jeges-tengeren. Az állatok először a vízben úsztak, majd miután az anya kimászott a tengerből, kis idő múltán lerázta magáról a bocsot – írta le megfigyeléseit Angela Plumb a BBC-nek. Jon Aars, a Norvég Sarkkutató Intézet munkatársa eddig nem tapasztalt ilyen viselkedésformát. Miután kollégáit is megkérdezte, megtudta, hogy már figyeltek meg hasonlót, de igen ritkán.
A kifejlett medvék jól úsznak és alkalmazkodtak a hideg vízhez, a bocsok azonban még nem rendelkeznek a hidegtől óvó zsírréteggel. Amennyiben az anyaállat a hátán viszi a vízben a kölykét, minimalizálja a vízzel való érintkezését, jelentősen csökkentve így a bocs lehűlését – írja Aars a Polar Biology című folyóiratban. A szerző szerint még nem írtak le hasonló jelenséget a szakirodalomban. Célja most, hogy megfigyelésekkel többet megtudjon erről a viselkedésformáról.
Egy hajdani csúcsragadozó, egy Tyrannosaurus rex bő fele került kalapács alá, ám senki sem adta meg a hiányos leletért a kikiáltott 6 millió dolláros (körülbelül 1,1 milliárd forintos) árat. 3,7 milliós volt a legbőkezűbb ajánlat, ennyiért viszont nem adta el a nem teljes csontkollekciót gazdája. A lelet neve Sámson, 66 millió éve élt, 12 méter hosszú volt, és Dél-Dakota államban találták 17 esztendeje. Egy hasonlóan csonthíjas T-Rex 1997-ben 8,3 millió dollárért kelt el.
Dinoszauruszok teljes csontvázára, koponyákra és lenyomatokra lehet licitálni október 14-én a Nagyházi Galéria árverésén. Eladó lesz egy teljes csontváz, amely a Kréta-korból maradt meg, és a kínai Liao Ning tartományban került elő. A kisméretű Sinohydrosaurus vízben élt, apró rákokkal és kis halakkal táplálkozott. Aki kedvet kap, hogy megszerezze, 340 ezer forintról licitálhat érte. Egy Jura-kori 13,5x10 centiméteres lábnyomhoz már 90 ezer forintért is hozzá lehet jutni.
Dínók mellett más megkövült őslények is kalapács alá kerülnek. Egy késő Jura-kori szitakötő, egy mára kihalt tengeri skorpió, és ritka példány a Miocén-kori megkövült hiénakoponya, illetve a nagyméretű ragadozó hal Eocén-kori lenyomata. Ősemlőskoponyák, rákok, halak, madártollak, ősi tengerililiom-, rovarlenyomatok, megkövült növények teszik ki a 197 tétel egyharmadát.
Körülbelül 18 százalékkal nagyobb a kockázata a veleszületett szívhibának azoknál a babáknál, akiknek az anyja túlsúlyos vagy kövér volt várandóssága előtt, jelentették be az Egyesült Államok betegségellenőrzési és megelőzési központjának (CDC) szakemberei. A felfedezésről az American Journal of Obstetrics and Gynecology című szaklapban.
A vizsgálat nem terjedt ki diabéteszes nőkre, mert a cukorbetegség 1-es és 2-es típusa is kockázati tényezője a veleszületett szívhibáknak. A kutatók összesen 25-féle szívhiba előfordulási gyakoriságát ellenőrizték, tíznél találtak kapcsolatot az anyai elhízással és ötnél a túlsúllyal.
Az amerikai felnőttek kétharmada elhízott vagy túlsúlyos, az átlagos amerikai 11 kilogramm felesleget hordoz. Az elhízás mértékét a testtömegindex segítségével határozták meg, amelynél a kilogrammokban mért testtömeget elosztják a méterben számított testmagasság négyzetével. A vizsgált nőknél a 30 fölötti érték jelentette az elhízást, a 27,3 fölötti a túlsúlyt.
A Japán körüli vizekben két pikófaj él, amely úgy jött létre egy közös ősből, hogy egyikük hímjeinek két kromoszómája összeolvadt. Így végeredményben eggyel kevesebb kromoszómájuk van, mint a másik faj hímjeinek. A szokatlan kromoszómaszerelvény megakadályozza, hogy a két alfaj egymással párosodjon, ezért már külön fajnak kell tekinteni őket.
A tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) két populációját kétmillió éve választja szét a japán szigetcsoport. Az egyik alfaj csak a Japán, Korea és Oroszország között elhelyezkedő Japán-tengerben él, míg a másik többnyire a Csendes-óceánban tartózkodik. A Japán-tenger halainál összeolvadt az ivari kromoszóma egy másik kromoszómával, létrehozva egy sajátos ivari kromoszómát. A két alfajt többnyire elválasztja egymástól a japán szárazföld, de minden évben felúsznak a folyókon az ívóhelyeikre. Ilyenkor találkoznak, legtöbbször azonban mégsem párosodnak: a csendes-óceáni nőstények egyszerűen nem érdeklődnek a japán-tengeri hímek iránt. És bár a Japán-tengerből származó nőstényeknek semmi kifogásuk nincs a csendes-óceáni hímek ellen, utódaik terméketlenek lesznek.
A kutatók megfigyelték, hogy a Japán-tengerből származó hímek jóval agresszívabbak a párzás során, mint csendes-óceáni társaik. Ezen kívül első háti tüskéjük nagyobb, mint a többi. Ezekre a jellemzőkre azonban csak a japán-tengeri nőstények ugranak. Az agresszív nászviselkedés a kutatók szerint az új ivari kromoszóma egyik génjére vezethető vissza. Az új nászviselkedés pedig új pikófaj keletkezéséhez vezet.
A terhesség alatt kialakuló enyhébb diabéteszt is érdemes kezelni, mert kevesebb súlyt szed fel a mama és a baba, valamint kisebb a szövődmények kockázata - állapították meg amerikai kutatók. A tanulmányukban részt vevő 958 nő közül azok, akiknél kezelték a terhességi cukorbetegséget, ritkábban adtak életet túl nagy súlyú újszülöttnek, kevesebb volt náluk a terhességi szövődmény és ritkábban került sor császármetszésre.
A terhességi cukorbetegség általában megszűnik a szülés után, ennek ellenére Mark London, az Ohiói Állami Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetője szerint eredményeik alapján minden ok megvan arra, hogy a legenyhébb cukorbetegséget is kezeljék a várandós nőknél. Átlagosan minden hetedik terhes nőnek túl magas a vércukorszintje, ennek következtében a magzat túl nagyra növekszik, időnként emiatt kerül sor császármetszésre.
A vizsgált csoporton belül azok, akiknél kezelték a terhességi cukorbetegséget, 7 százalékban adtak életet szokatlanul nagy babának, míg a másik csoportban ez az arány 15 százalék volt, a 4 kilogramm fölötti újszülöttek aránya pedig 6, illetve 14 százalék volt. A kezelt nők átlagosan 2,3 kilogrammal híztak kevesebbet terhességük alatt, mint azok, akik nem kaptak kezelést. A megállapításokat a New England Journal of Medicine című szaklap csütörtökön megjelent számában tették közzé.
A terhességük alatt dohányzó nők gyerekeinél nagyobb arányban alakulhatnak ki pszichotikus tünetek tizenéves korukban - közölték kutatók a British Journal of Psychiatry című szaklap csütörtökön megjelent számában. Brit egyetemi kutatók 6356, tizenkét éves gyereket vizsgáltak, és kikérdezték őket olyan pszichotikus tünetek jelentkezéséről is, mint a hallucináció és érzékcsalódás. A csoport tagjainak 11 százalékánál, 734 gyereknél találtak pszichózisra utaló tüneteket.
Stanley Zammit kutatásvezető, a Cardiffi Egyetem munkatársa elmondta, hogy becsléseik szerint a kamaszok mintegy 20 százalékánál nem fejlődtek volna ki pszichotikus tünetek, ha anyjuk nem dohányzik a terhesség alatt. A terhesség alatti dohányzás kockázatait bizonyító egyre szaporodó adatok ellenére a brit nők 15-20 százaléka cigarettázik várandósan. Az anyai dohányzás és a későbbiekben a gyereknél megjelenő pszichotikus tünetek kapcsolatának igazolására további vizsgálatok szükségesek.
Az amerikai nemzetipark-szolgálat korlátozni fogja az öszvérek forgalmát, mivel éles patáikkal felszántják az ösvényeket - írta a USA Today című napilap. Az öszvérek több mint egy évszázada szállítják az embereket az egyedülálló szépségű és mélységű kanyonban. Fekete nemezkalapban, öszvérháton ereszkedett le annak idején Teddy Roosevelt elnök is az arizonai szurdokba, akárcsak sok mai kalandvágyó turista. A parkszolgálat azonban úgy ítéli meg, hogy a térség legendás szállító és közlekedési eszköze túlságosan durva igénybevételnek teszi ki a keskeny ösvényeket. Az állatok patái szinte csákányként mélyednek a kemény talajba, gyorsítva annak kopását.
A parkszolgálat már betiltotta a forgalmat a 7 mérföldes Dél-Kaibab ösvényen, amelyet az öszvérpaták pusztítása után több éves program keretében igyekeznek helyreállítani. A szívós állatokat már csak arra használják, hogy különböző szállítmányokat jutassanak el velük a sérült részek kijavításához. Az öszvérforgalmat a kanyon aljában nem tervezik felszámolni, ott ugyanis nincsenek utak, és csak az állatokkal, illetve ahol a terep engedi, helikopterrel lehet utánpótlást vinni egyik helyről a másikra.
Több római kori szobor is heverhet a híres Kék barlang mélyén, Capri szigetén - vélik olasz kutatók víz alatti vizsgálatok alapján, amelyek során ókori műremekek talapzatát fedezték fel. A Kr.u. I. században a Kék barlang (Grotta Azzura) Tiberius császár úszómedencéjeként szolgált, a szobrok pedig vélhetően istenábrázolások voltak.
Az előzetes víz alatti vizsgálat során több szobortalapzatot is találtunk, ez azt jelentheti, hogy a műalkotások valahol a közelben lehetnek - mutatott rá Rosalba Giugni, a Marevivo környezetvédelmi program elnöke. A Marevivo-projekt a Kék barlang eredeti szépségében való helyreállítását célozza. A tervek szerint az ókori szobrok pontos másolatát helyeznék azokra a helyekre, ahol két évezrede álltak.
Lemondott Lucas-professzori címéről Stephen Hawking; a cambridge-i egyetem világhírű elméleti fizikusa azonban továbbra is dolgozni szeretne. A közel 350 évre visszatekintő professzori címet olyan tudósok birtokolták mint Isaac Newton vagy Charles Babbage, a modern számítástechnika egyik atyja.
A szokások szerint a Lucas-professzorok 67 éves korukban vonulnak vissza - az elméleti fizika terén végzett munkája miatt világhírű Hawking januárban érte el ezt a kort. Az egyetem hirdetésben keres pályázókat a neves tisztségre, Hawking utódjának személyét hamarosan bejelentik - jelentette be Genevieve Maul, az intézmény szóvivője.
Több mint kétszáz dinoszaurusz megkövült maradványát mutatják be a látogatóknak Mexikóban egy dinokövület-parkban Coahuila tartományban. A mexikóvárosi Nemzeti Antropológiai és Történelmi Intézet szerint a 72 millió éves kövületekre egy ötezer négyzetméternyi területen találtak.
Tudósok véleménye szerint a dinoszauruszok kereken hatvanöt millió évvel ezelőtt pusztultak el egy meteoritbecsapódás következményeként, amely a Chicxulub-krátert is eredményezte Yucatán-félszigeten.
A közönség is megtekintheti megtalálási helyén eredeti pozíciójában a mamutcsontvázat, amely májusban a szerbiai Kostolac közelében, Belgrádtól 60 kilométerre keletre egy szénbányából került elő. Eközben a Vika névre keresztelt ősi állat szakmai vita kereszttüzébe került: eredetéről és koráról tanakodnak a tudósok.
Zoran Markovic, a Belgrádi Természettudományi Múzeum igazgatója elmondta: geológusaik az üledékes kőzetekből kiindulva 4,8 millió évre becsülték Vika korát. Elmondása szerint a külszíni fejtésű szénbányában talált csontok alapján a déli mamutok (Mammuthus meridionalis) egyik nőstény példányáról van szó, így büszkén jelentheti ki, hogy az ideiglenes kiállítási területen az Európában talált legrégebbi mamutot láthatják az érdeklődők.