A későn kelők okosabbak
Hajnalig ébren maradni, aztán reggel sokáig aludni nem csak jó, de kimondottan hasznos is, derítette ki Dr. Philippe Peigneux kutatócsoportja a Liege-i egyetemen. Korábbi felmérések már kimutatták, hogy a rendszeresen sokáig alvók átlagban intelligensebbek, és többet keresnek, mint a koránkelők – a belga professzor ezúttal a miértekre kereste a választ.
A kísérletben részt vevőket két csoportra osztotta, akikre a pacsirta, illetve bagoly kódneveket ragasztotta. A pacsirták voltak azok, akik korán fekszenek le, és korán kelnek, a baglyok pedig a sokáig ébren maradó, későn kelő típus. A kísérleti alanyoknak teszteket kellett kitölteniük közvetlenül ébredés után, illetve tíz órával később, délután is, illetve az agyi aktivitásukat műszerekkel is mérték.
Kiderült, hogy a baglyok jobb eredményeket értek el a teszteken, és az MRI is erősebb aktivitást mutatott az agyukban, mint a pacsirtáknál – annak ellenére, hogy mindkét csoport ugyanannyit aludt, és az ébredéstől számítva ugyanannyi idő telt el mindkét csoport számra a teszt kitöltéséig (tehát nem volt fáradtabb egyik csapat sem a másiknál). A későn kelés jót tesz a gondolkodás sebességének és a memóriának is a kísérlet szerint.
Dr Peigneux szerint az, hogy koránkelésre, vagy sokáig alvásra vagyunk inkább hajlamosak (vagyis hogy hogyan van gyárilag beállítva a biológiai óránk), genetikai örökség, és egészen az őskorig nyúlik vissza az eredete, amikor a korán a zsákmány nyomába eredő vadászok és az éjjelente a törzsre vigyázó őrök voltak az első baglyok és pacsirták.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon