A szomorú filmek boldoggá tesznek
Silvia Knobloch-Westerwick, az Ohio Állami Egyetem kommunikáció szakos tanársegédje szerint a tragikus történetek gyakran az örök szerelem témakörét járják körbe, ez pedig akarva-akaratlanul is saját szeretteikre emlékezteti a nézőket. Az egyetemen végzett kutatásban 361 hallgató vett részt, akiknek a Vágy és vezeklés című, a második világháborúban játszódó szerelmi drámát kellett végignézniük, majd válaszolniuk az általános kedélyállapotukat felmérő kérdésekre.
Az eredmények szerint minél többet gondoltak a résztvevők szeretteikre a film hatására, annál boldogabbnak írták le magukat a kérdőívre adott válaszaikkal. Azok a résztvevők, akik inkább saját helyzetüket vetették össze a filmben szereplő főhősökével, nem érezték boldogabbnak magukat a film végére.
Knobloch-Westerwick szerint az emberek a tragikus történeteket akarva-akaratlanul összevetik saját életükkel és hálát adnak azért, amijük van. Ez megmagyarázhatja, hogy a szomorú téma ellenére miért olyan népszerűek a katasztrófafilmek és más tragikus eseményeket elmesélő mozik.
Rovataink a Facebookon