Végre megmagyarázza a tudomány, miért nem tudja senki felemelni Thor kalapácsát

2014.11.13. 17:08
11 hozzászólás

Most, amikor végre megtalálták a Higgs-bozont, és a felfedezésért bezsebelték a jól megérdemelt Nobel-díjat, a világ vezető elméleti fizikusainak figyelme végre fontosabb és gyakorlatiasabb témák felé fordulhat. Itt van mindjárt az emberiség kollektív oldalát ellenállhatatlan erővel furdaló kérdés:

Hogy is van az, hogy Thor kalapácsát nem tudja más felemelni?

Thor alatt itt természetesen a képregények szuperhősére, illetve leginkább annak a mozifilmes változatára kell gondolni. Mintha csak direkt a rajongó fizikusok idegszálain szeretnének hegedülni, a filmesek a legutóbbi Avengers 2 trailert egy olyan jelenettel vezették fel, amiben a szuperhősök próbálgatják a kalapácsot felemelni, de senkinek nem megy. Illetve Amerika Kapitánynak majdnem, de aztán jön az aktuális főgonosz Ultron, és jól elrontja a bulit.

Akárhogy is, a fizikusok ráálltak a témára, és Dr. James Kakalios a University of Minnesota fizikaprofesszora a Wired magazin hasábjain közzé is tette, mire jutott. Röviden: a kalapács csodás képessége mögött nem mágia, hanem tudomány áll. Ami történetesen egybevág Arthur C. Clarke sokszor idézett harmadik törvényével, miszerint varázslat nem létezik, csak a miénknél sokkal magasabb szinten fejlett technológia, amit nem tudunk megmagyarázni. És pontosan ezt mutatta be az első Thor-mozifilm is 2011-ben, ami szerint a vikingek istenek valójában csak egy, a miénknél sokkal fejlettebb idegen faj képviselői.

Lássuk tehát a Thor kalapácsát működtető technológiát!

A Mjölnir nevű fegyvert a mitológia (valamint a képregények és a filmek) szerint úgynevezett uru fémből kovácsolták egy haldokló csillag szívében. Dr. Neil DeGrasse Tyson, a világhírű asztrofizikus értelmezésében ez azt jelenti, hogy a kalapács egy neutroncsillag anyagából készült, és ez meg is magyarázná, miért nem tudja senki felemelni. A neutroncsillag a legsűrűbb anyag a világon, már ha nem számítjuk a fekete lyukakat.

Tyson egyébként téved, hiszen ha valóban neutroncsillagból kovácsolták volna a kalapácsot, annak nagyjából 600 ezer trillió kilogramm lenne a tömege, azt pedig biztosan nem bírná el a trailerben látott jelenetben Tony Stark dohányzóasztala. Vagy ha igen, az IKEA biztosan megvette volna reklámfelületnek - de ennek nyomát egyelőre nem láttuk. Sőt, egy ekkora tömegű tárgynak olyan gravitációs ereje lenne, hogy szegény Natalie Portman a fizika törvényeinek engedelmeskedve a Thor-filmek összes romantikus jelenetében kénytelen lenne lefejelni a kalapácsot ahelyett, hogy megcsókolja a címszereplőt. Persze nem kizárt, hogy ez csak emelne a filmek művészi értékén. Mindenesetre Tyson professzor elméletét ezek az empirikus bizonyítékok egyértelműen cáfolják.

Tovább bonyolítja a dolgot, hogy az első filmben, amikor Odin kiátkozza a fiát, szóban utasítja a fegyvert, "Bárki, aki felemeli ezt a kalapácsot, ha méltónak találtatik, megkapja Thor hatalmát" - a Mjölnir pedig engedelmeskedik, és onnantól Thor sem tudja megmozdítani, egészen addig, míg gyors ütemű jellemfejlődésen nem zavarja át a forgatókönyvíró, és onnantól újra méltó lesz. Ezt a "Thor valójában nem egy ember, hanem Mjölnir hordozójának a titulusa" teóriát erősíti meg a képregény legutóbbi sztorivonala is, amiben

VIGYÁZZ, SPOILER!

egy új, női (!!!) szereplő veszi át a kalapácsot, és azzal Thor hatalmát, nevét, meg mindent.

És akkor lassan térjünk is rá a kérdés megválaszolására

Eddig ugyanis csak a probléma egyes rétegeit definiáltuk. A kalapácsot Thor fel tudja emelni, más viszont nem, még Vasember iszonyatos erőt adó kesztyűjével sem. Viszont amikor senki nem ér hozzá, egy sima dohányzóasztal is megtartja. Erre a logikus magyarázat csak az lehet, hogy a kalapács intelligensen képes változtatni a saját súlyát. Ez nem lehetetlen, ugyan a gyakorlatban nem láttunk még ilyet, de elméletben szépen magyarázható a kvantumtérelméletben és a húrelméletben gravitonnak nevezett elemi részecskékkel. A graviton, kicsit leegyszerűsítve a dolgokat, az az elemi részecske, ami a gravitációs kölcsönhatást közvetíti. Az is lehet, hogy a gravitáció nem más, mint koherens állapotú gravitonok sokasága, de ebbe most inkább ne menjünk bele mélyebben.

A lényeg az, hogy ha egy tárgy gravitonokat sugároz ki magából, azzal a rá ható gravitációs erőt tudja befolyásolni, aminek a külső szemlélő számára pontosan ugyanolyan a hatása, mintha megváltozna a tömege. És attól még, hogy mi egyelőre csak tudományos elméletekben feltételezzük a létezését, a nálunk sokszorta fejlettebb asgardi civilizáció simán képes lehet a mindennapi technológia részévé tenni a gravitonokat. Ráadásul a gravitonkibocsátás magyarázatot ad arra is, hogy a kalapács miért tud bárhonnan visszatérni Thor kezébe, és a hős miért tud repülni vele: a Mjölnir egyszerűen úgy manipulálja a rá ható gravitációt, hogy az a megfelelő irányba húzza. A felemelés megakadályozása ehhez képest pofonegyszerű: amikor Vasember megpróbálja megemelni, vagyis X mennyiségű, felfelé irányuló erőt fejt ki rá, a kalapács ezt semlegesíti azzal, hogy a gravitonokkal pontosan az ellenkező irányba mutató, ugyanekkora gravitációs vonzást generál önmagára.

07-chris-hemsworth-thor

További probléma, hogy a kalapács hogyan ismeri fel, hogy éppen Thor, Hulk, vagy a kalapácsvetés regnáló olimpiai bajnoka, Pars Krisztián szorongatja-e a nyelét - elvégre a személynek megfelelően kell a gravitonokat vezényelnie. A trailerben Tony Stark arra gyanakszik, hogy valamiféle bioszenzor van a kalapácsban, amivel azonosítja a gazdáját. Ez logikus is, csak éppen nem egy egyszerű ujjlenyomat-olvasóról van szó, hanem a mi technológiánkon túlmutató asgardi szenzorról, ami komplex biológiai-pszichológiai profilt épít érintés alapján, és így dönti el, hogy az adott személy érdemesnek bizonyul-e a fegyver viselésére. Ezért tudja Amerika kapitány egy picit megmozdítani a trailerben a kalapácsot - Rogers kapitány valószínűleg jó eredményt mutat az asgardi Thor-személyiségteszten, de a kalapács operációs rendszere aztán mégis letiltja a hozzáférést. Odinnak pedig nyilvánvaló módon adminisztrátor joga van a Mjölnir szoftveréhez, ha az simán elfogadja a szóbeli utasítását (az ehhez szükséges beszédfelismerő és hangazonosító rendszerek nem is annyira bonyolultak, valószínűleg már az emberi technológia is tart ott, hogy egy ilyet megoldjon), amikor elveszi a fia jogosultságát a kalapács felemeléséhez.

És ez most már mind hivatalos

Mindez talán csak egy hóbortos fizikus gondolatkísérletének tűnik, de valójában nem az, sőt, a hivatalos Marvel Univerzum-kánon része az The Indestructible Hulk #8 képregényfüzet óta. A képregény írójának, Mark Waidnek ugyanis annyira megtetszett a gondolatmenet, amit eredetileg az amerikai kémikusok szövetségének tanulmánykötetében olvasott, hogy beleírta a történetbe Dr. James Kakaliost, mint Dr. Bruce Banner (ő Hulk emberi alteregója, civilben zseniális fizikus) tudós kollégája, akinek a teóriája nyomán Banner megfejti Thor kalapácsának gravitonos trükkjét.

Hogy Hulkon az átváltozás után a többszörösére nőtt derékbőség ellenére hogy marad fenn mindig az a ronda lila nadrág, arra egyelőre nem találtak megfelelő elemi részecskét a tudósok, de nagy erőkkel zajlik a kutatás.