További Maszat az űrben cikkek
Magyar űrhajós és néhány, űrben használt magyar műszer után hétfőtől műholdunk is lesz. A BME-n felépített Masat–1 február 13-án, budapesti idő szerint 11 és 13 óra között indul a világűrbe az Európai Űrügynökség Vega hordozórakétáján. A helyszínről, Francia Guyanáról tudósítjuk az indítást.
A Francia Guyanából, a Guyana Űrközpontból végrehajtott indítás nem csak magyar vonatkozása miatt lesz különleges. A korábbi halasztás miatt január 27. óta az indítóállomáson várakozó Vega rakétának is ez lesz az első éles bevetése.
Az orrkúpban, a rakéta tetején, függőleges helyzetben helyezték el a műholdakat. Két nagyobbat – az olasz űrügynökség (ASI) LARES és a Bolognai Egyetem ALMASat-1 nevű műholdjait –, és ezek mellett kapott helyet hét, európai egyetemek által elkészített, kis méretű, úgynevezett pikoműhold: a magyar Masat–1, két olasz, az e-St@r és a UniCubeSat GG, a román Goliat, a lengyel PW-SAT, a francia Robusta és a spanyol Xatcobeo.
Rövid küldetés
A Masat–1 egy tíz centiméter élhosszúságú kocka (nem sokkal nagyobb egy Rubik-kockánál), az építés alapjául szolgáló szabvány miatt Cubesatnak is nevezik. A kis helyre befért egy tápegység, egy kommunikációs egység, egy giroszkóp, néhány mérőberendezés és egy miniatűr fedélzeti számítógép is. Az űreszköz elsősorban saját jellemzőit méri majd, például a sebességet, a gyorsulást, a hőmérsékletet, a napelemek és a giroszkóp állapotát, az adatokat pedig a BME E épületére felszerelt antennákra továbbítja majd. A műholdban helyet kapott egy fél-aktív mágneses stabilizáló rendszer is, amellyel a Földről, távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni – ezzel a képességével a Masat–1 kiemelkedik a pikoműholdak mezőnyéből.
A Masat–1 rádióamatőrök által használható frekvencián sugároz majd. A Nemzeti Hírközlési Hatóság már 2009 novemberében megadta az engedélyt a HA5MASAT kódú hívójel használatára, a műhold a 437,345 megahertzes frekvencián fog sugározni, minden további ezzel kapcsolatos információ megtalálható a projekt weboldalán. Az első, Magyarország feletti jel körülbelül a fellövés után öt órával várható.
A Masat–1 a tervek szerint háromhetes küldetést teljesít. Valószínűleg azonban ennél sokkal tovább, akár 5-6 évig is működésképes maradhat, utána űrszemét lesz. Körülbelül húsz év múlva lassul le annyira, hogy a légkörbe csapódva elégjen. Nem véletlen a számozás a magyar űreszköz nevében: a BME már tervezi a következő verziót, amibe önmegsemmisítő is kerül, ami a légkörbe irányítja az eszközt, ha már nincs rá szükség.
Fontos projekt
Bár a magyar műhold kicsi, nem volt olcsó mulatság az építése. Az anyagköltség 30-40 millió forint között mozog, mert megbízható, az űrbeli állapotokra kvalifikált anyagokkal kell dolgozni, és ezek nagyon drágák, akár napelemekről, akár szenzorokról van szó. A pénz szponzorok adták össze, sok cégnek ez megtérülő befektetés, hiszen a projekt különleges feladatokhoz szokott, jól képzett szakembereket is kitermel.
Az egyedülálló kutatási projekt mellett a Masat–1 másik nagy értéke a presztízse. Magyarország jelenleg csak megfigyelő az ESA-ban, és ahhoz, hogy teljes jogú tagok lehessünk, éppen olyan referenciákra van szükség, mint egy sikeres diákműhold.
Munkatársunk, Nagy Attila Károly hétfőn a Guyana Űrközpontból tudósítja a startot. A következő napokban Masat-mellékletünkben követheti a műhold sorsát és megismerheti a projekt hátterét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
