Miért alszunk rosszul idegen helyen?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Valószínűleg ön előtt sem ismeretlen a jelenség: ha az ember ismeretlen helyen, például szállodában éjszakázik, nehezen merül álomba, nyugtalanul alszik, forgolódik, fel-felébred éjjel, nem tudja kipihenni magát rendesen. Aztán a második-harmadik ugyanott eltöltött éjjelre ez megszűnik, és ugyanolyan jól tud aludni, mint otthon. Ezt általában azzal szokták magyarázni, hogy kényelmetlen és szokatlan az ágy, de a valós ok ennél jóval bonyolultabb.
Hogy maga a jelenség létezik, azt régóta tudjuk, annyira, hogy az alvással kapcsolatos tudományos kísérletekben a tesztalanyok első éjszaka produkált adatait sosem használják fel, annyira torzítja az "első éjszaka effekt". Ahhoz azonban már a 21. század eszközei kellettek, hogy kiderüljön, mi is zajlik az agyunkban az ilyen típusú, nyugtalan alvás alatt. Az MRI adatai azt mutatták, hogy ilyenkor az ember bal agyféltekéje nem kapcsol ki teljesen, és ezáltal nem tudunk a mélyalvás állapotába kerülni. Aktív marad az agyunkban a hangok érzékeléséért felelős terület is, ezért riadunk fel mindenféle zajra, amire egyébként nem szoktunk.
Ezt az úgynevezett egyféltekés alvást megfigyelték már állatoknál is, még sokkal extrémebb formában. Így alszanak például a delfinek és a bálnák, és az alvás közben is aktívan maradt félteke oldja meg, hogy pihenés közben is felmenjenek a felszínre levegőt venni. A vándormadaraknál is ez a jelenség figyelhető meg, amikor a hosszú út alatt képesek egyszerre aludni és repülni, sőt, repülés közben navigálni is.
A jelenség mögött evolúciós okokat sejtenek a szakértők: ha az ember éberen alszik ismeretlen helyen, nőnek a túlélési esélyei, ha az adott helyről kiderül az éjszaka közepén, hogy nem is olyan biztonságos. Viszont az ilyen alvás nem különösebben pihentető, így általában egy, legfeljebb két alvás után egy helyet biztonságosnak ítél az agyunk, és onnantól nem kapcsolja be az egyféltekés biztonsági alvást. A kutatók szerint az ösztönt bizonyos fokig átverhetjük azzal, hogy magunkkal viszünk valami ismerős tárgyat, például a megszokott kispárnánkat, mert ez mérsékli az agyunkban az új helynek szóló bizalmatlanságot.
Rovataink a Facebookon