Márk
14 °C
17 °C

30 év: az első starttól az utolsó landolásig

2011. 07. 20. 18:09

Három évtizedig repültek az űrsiklók, az amerikai űrhivatal egyik programja sem tartott ilyen sokáig. A történelmi jelentőségű, sikeres küldetéseket, az űrállomás építését és műholdak, űrtávcsövek pályára állítását a két legnagyobb űrhajó-katasztrófa árnyékolja be. Az űrsiklóprogram dicsőséges és szomorú napjainak kronológiája.

1972

Január 5.

Nixon elnök aláírja a törvényjavaslatot, ami 5,5 milliárd dollárt biztosít a NASA-nak egy szárnyakkal ellátott, emberes űrrepülésekhez újra felhasználható jármű fejlesztésére. Az űrrepülőgép végső tervei szerint hétfős legénységet és több mint húsz tonna rakományt képes szállítani.

1976

Szeptember 17.

Bemutatják az űrrepülőgép prototípusát, az Enterprise-t. Eredetileg Constitution lett volna a neve az amerikai alkotmány kétszázadik évfordulója alkalmából, de a Star Trek tévésorozat rajongói követelték, hogy Enterprise legyen, akárcsak a sorozatban szereplő űrhajóé. A NASA végül nem látta ennek akadályát.

Az Enterprise (Fotó: NASA)

1977

Augusztus 12.–október 26.

Hővédő pajzs és megfelelő hajtóművek nélkül az Enterprise még nem képes az űrbe utazni, légköri tesztrepülésekre használják. Öt ilyen repülést bonyolítanak, aztán az Enterprise-ból kiállítási darab lesz. Több expóra is elröptetik, majd a washingtoni Smithsonianben állítják ki.

1981

Április 12-14.

Az STS-1 kódjelű küldetés, a Columbia első indítása Floridából, az első igazi űrsiklómisszió, Amerika első emberes űrrepülése az 1975-ös Apollo–Szojuz-randevú óta. John Young és Robert Crippen asztronauták 54 óra alatt 36-szor kerülik meg a Földet, majd az űrsikló Kaliforniába tér vissza.

November 12-14.

A Columbia második útja, az űrsikló Canadarm robotkarjának próbája. Az első alkalom, hogy egy űrhajó visszatért az űrbe.

1983

Április 4-9.

Az STS-6 küldetés, a Challenger első repülése. Story Musgrave és Donald Peterson elvégzik az űrsiklóprogram első űrsétáját.

Június 18-24.

Az STS-7 küldetés során a Challenger legénységének tagja Sally Ride is, így ő lesz az első amerikai nő, aki az űrben járt.

Augusztus 30.–szeptember 5.

Újabb történelmi elsőzés: Guion S. Bluford az első fekete, aki az űrbe megy. Őt is a Challenger viszi az STS-8 küldetésen. A missziót az űrsikló első éjszakai landolása zárja le.

November 28.–december 8.

A Spacelab űrlaboratórium első repülése, a Columbia hatfős legénysége tíz nap alatt hetven kísérletet végez el az űrben. A legénység tagja a német Ulf Merbold, az első nem amerikai űrhajós, aki az űrsiklóval utazhatott.

1984

Január 25.

A Skylab űrállomás megsemmisülése után öt évvel Reagan elnök arra utasítja a NASA-t, kezdjen el dolgozni egy új űrállomáson. A Freedom pénzhiány miatt nem valósul meg, de a projekt több elemét felhasználják a későbbiekben a Nemzetközi Űrállomás építésekor.

Február 3-10.

Az STS-41-B küldetésen február 7-én Bruce McCandless és Robert Stewart addig példátlan trükköt mutat be az űrben: a Challenger fedélzetét elhagyva végrehajtják az első, biztonsági kábel nélküli űrsétát. Semmi nem köti őket az űrsiklóhoz, az űrruhájukhoz kapcsolt, fúvókákkal ellátott manőverező egységgel irányítják magukat.

Április 6-12.

A Challenger legénysége az űrben megjavítja a Solar Maximum Mission műholdat. Az első szervizküldetés egy műholdhoz.

Augusztus 30.–szeptember 5.

A Discovery űrsikló első startja, az STS-41-D küldetés legénysége több műholdat is pályára állít.

Október 5-13.

A Challenger legénységének tagja Kathryn Sullivan, aki az STS-41-G misszión űrsétát tesz. Ő az első amerikai nő, akinek ez megadatik.

1985

Január 24-27.

A Discovery legénysége pályára állítja a Magnum műholdat, ezzel teljesíti az űrsiklóprogram első olyan küldetését, amit védelmi minisztérium kérésére történt.

Október 3-7.

Az Atlantis űrrepülőgép első indítása a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpontból. A Pentagon második űrsiklóküldetése.

1986

Január 28.

A Challenger űrrepülőgép elindul az STS-51-L küldetésre, de az indítás utáni 73. másodpercben a külső üzemanyagtartály felrobban. A balesetnek hét áldozata van: Francis Scobee parancsnok, Michael J. Smith pilóta, Ellison Onizuka, Judith Resnik, Ronald McNair, Gregory Jarvis űrhajósok és egy civil, Christa McAuliffe, akit tizenkétezer jelentkezőből választottak ki a Tanár az űrben programra. Az amerikai űrprogram és az űrhajózás addigi legnagyobb tragédiáját az egész világ gyászolja. Az űrsiklóküldetések két és fél évre leállnak, a NASA a katasztrófa okait vizsgálja. Később megállapítják, hogy a jobboldali hordozórakéta egyik szigetelőgyűrűjével volt a gond, ami a nagy hidegben (a Challenger fagyban startolt) nem látta el megfelelően a feladatát. Kommunikációs hiányosságok is hozzájárultak a tragédiához.

1988

Szeptember 29.–október 3.

Az első küldetés a Challenger katasztrófája óta. A Discovery egy műholdat szállít az űrbe. Kezd látszani, hogy az űrsiklóprogram nem lesz olyan gazdaságos, mint remélték. A hadsereg elkezd lobbizni az egyszer használatos rakéták mellett.

November 15.

A Szovjetunió űrsiklója, a Buran egyetlen tesztrepülése. A gép legénység nélkül indult Bajkonurból, majd kétszer körberepülte a Földet. A programnak nem sokkal ezután véget vetett a Szovjetunió szétesése, a Buran sosem tudott olyan karriert befutni, mint amerikai társai. A szovjet űrsikló 2002-ben megsemmisült, amikor rádőlt a hangár, ahol tárolták. A szovjet-orosz űrsiklóprogramról, a félkész és kész, de repülni már nem tudó "buranokról" bővebben itt lehet olvasni.

buran liftoff
A Buran startja (Fotó: Roskosmos)

1989

Május 4-8.

STS-30 küldetés, a Magellan Vénusz-szonda útnak indul az Atlantis fedélzetéről. Tizenegy év óta ez az első amerikai misszió, aminek a célja egy másik bolygó, egyben az első bolygószonda-indítás, ami űrsiklóról történt.

Október 18-22.

A Magellan sikerét a NASA a Galileo Jupiter-szonda indításával tetézi. A Galileo szintén az Atlantisról indul hosszú útjára.

1990

Április 24-29.

Az eredeti tervekhez képest több éves késés után a Discovery az űrbe szállítja és Föld körüli pályára állítja a Hubble űrteleszkópot. Hamarosan kiderül, hogy az űrtávcső optikája hibás, ezért homályos képeket küld.

1992

Május 7-15.

A Challenger-utód Endeavour első repülése, egyben az első olyan küldetés, amelynek során háromemberes űrsétát végeztek.

Szeptember 12-19.

Az első házaspár, az első japán űrhajós és az első fekete nő az űrben az Endeavour fedélzetén. Mivel a NASA nem engedélyezte volna, hogy egy pár együtt repüljön, Jan Davis és Mark Lee titkolták a kapcsolatukat, és csak azután házasodtak össze, hogy beválasztották őket a legénységbe.

December 2-9.

STS-53, a tizedik, egyben utolsó katonai célú küldetés a Discoveryvel.

1993

December 2-12.

Az Endeavour legénysége sikeresen megjavítja a Hubble hibás optikáját.

1994

Február 3-10.

Szergej Krikaljov az első orosz űrhajós, aki űrsiklóküldetésen vesz részt. Ez a kozmonauta harmadik űrrepülése, 2005-ig még háromszor hagyja el a Földet. Máig ő tartja a világrekordot, élete során 803 és fél napot töltött az űrben. Az utolsó szovjet állampolgárnak is szokták nevezni, mert akkor is az űrben volt, amikor a Szovjetunió széthullott.

1995

Február 3-11.

A STS-63 küldetés során a Discovery fedélzetén Eileen Collins az első nő az űrsikló pilótaszékében.

Június 27. – július 7.

Az Atlantis sikeresen teljesíti az STS-71 küldetést, az űrsiklók közül elsőként dokkol az orosz Mir űrállomáson.

Július 13-21.

Hosszú halasztás után a Discovery teljesíti az STS-70 küldetést. A késés oka emlékezetes furcsaság az űrsiklóprogram történetében: a Cape Canaveral környékén élő harkályok több mint kétszáz lyukat kopácsoltak a külső üzemanyagtartály szigetelésébe, meg kellett javítani.

1996

Március 22.–szeptember 26.

Shannon Lucid ötödik űrrepülése, az STS-76 küldetés után nem tér vissza az Atlantisszal, hónapokra ott marad a Miren. 188 napot tölt az űrben, ezzel felállítja a női rekordot. (Ezt 2007-ben Sunita Williams megdönti 195 nappal.)

1998

Október 29.–november 7.

John Glenn, az első amerikai, aki a Mercury-programban 1962-ben orbitális pályára állt, még egyszer visszatér az űrbe a Discovery fedélzetén. 77 éves volt, ő a legidősebb ember, aki az űrben járt.

December 4-12.

Az első emberes küldetés az épülő Nemzetközi Űrállomáshoz. Az Endeavour legénységének tagjai összekapcsolják a Zarija és a Unity modulokat.

1999

Július 23-27.

Eileen Collins az első női űrhajós, aki az űrsikló parancsnoki székébe ülhet. A Columbia legénysége az STS-93 küldetés során pályára állítja a Chandra röntgenteleszkópot.

2001

Március 8-21.

A Discovery először visz legénységet az ISS-re. Az Expedition 2 az űrállomás második, hónapokig az űrben állomásozó legénysége, a hazavezető úton helyükre az Expedition 1 tagjai ülnek, akik korábban Szojuzzal érkeztek az ISS-re.

2003

Február 1.

Tizenöt perccel azelőtt, hogy a Columbia befejezhetné huszonnyolcadik, STS-107 jelű küldetését, visszatérésekor darabokra hullik. Hét űrhajós – Rick Husband parancsnok, William McCool pilóta, Kalpana Chawla, David Brown, Laurel Clark, Michael Anderson asztronauták és Ilan Ramon, az első izraeli űrhajós – életét veszti, a világ újra gyászol. A NASA ismét szünetelteti két és fél évre az űrsiklóküldetéseket. Ezalatt kiderül, hogy a baleset oka a hővédő pajzs sérülése volt, amit még indításkor okozott egy levált szigetelőhabdarab. A NASA új biztonsági eljárásokat dolgoz ki.

2004

Január 14.

George W. Bush elnök közli elképzeléseit az amerikai űrprogram folytatásáról. A Föld körüli pályánál távolabbi célokat tűz ki, elsőként a Holdat. Az űrsiklóflotta nyugdíjazását sürgeti, amint elkészül az űrállomás.

2005

Július 26.–augusztus 9.

STS-114, a „Return to Flight” küldetés, vagyis a Columbia tragédiája utáni első űrsiklómisszió, a Discovery parancsnoka ismét Eileen Collins. A legénység először próbál ki az előző években fejlesztett technikákat, amelyekkel alaposabban meg lehet vizsgálni az űrben az űrsikló hővédő pajzsát. Ki is derül, hogy a Discovery pajzsát is megsértette egy szigetelőhab-darab. A fél világ az űrsiklóért izgul, de a Discovery sikeresen hazatér. A NASA a visszatérő probléma további kivizsgálásáig és fejlesztésekig elhalasztja a tervezett missziókat.

2006

Július 4-17.

Folytatódik a program, a Discovery startjával és az STS-121 küldetéssel. A hővédő pajzs még mindig sérülékeny, de a NASA-nak már megvannak az eszközei a sérülések felkutatására és űrbéli javítására.

2007

Augusztus 8-20.

Üzenetértékű küldetés, több mint húsz évvel a Challenger tragédiája után megvalósul a „Tanár az űrben” program célkitűzése: Barbara Morgan az első tanár, aki az űrbe jut, az Endeavour fedélzetén. Morgan volt a Challenger-katasztrófában elhunyt Christa McAuliffe tartaléka 1986-ban.

2008

Február 7-19.

Többéves csúszás után az Atlantis az ISS-hez szállítja az európai űrügynökség, az ESA űrlaboratóriumát, a Columbust.

Március 11-26.

Megkezdődik a Kibo japán űrlaboratórium hozzáépítése az űrállomáshoz, a munkát a méretek miatt a következő missziók fejezik be. Az Endeavour legénysége kezdi meg a bővítést, tizenhat napos küldetése alatt a legénység a Dextre kanadai robotkart is az ISS-hez kapcsolja.

2009

Május 11-23.

Az utolsó nagygenerál a Hubble űrteleszkópon, az Atlantis legénysége korszerűbb eszközökkel szereli fel a távcsövet. A Hubble innentől kezdve a korábbiaknál jóval élesebb és szebb képeket küld.

2010

Február 1.

Barack Obama bejelenti, hogy leállítja a Constellation programot, amit a NASA Bush 2004-es iránymutatása után kezdett meg, ezzel az újabb, közeli jövőben tervezett holdraszállás meghiúsul. Két és fél hónappal később az amerikai elnök az űrprogram új céljának a Marsot és aszteroidákat jelöli meg. Az űrsiklóprogram nyugdíjazásával Obama egyetért. Csak homályos tervek vannak arra vonatkozóan, milyen eszközzel küld Amerika embert 2030-ig a Marshoz.

2011

Február 24.–március 9.

STS-133, a Discovery utolsó útja hat veterán amerikai asztronautával. A legénység az ISS-en dolgozó hat űrhajóssal együtt az űrállomáshoz rögzíti az addig mobil szállítómodulként használt Leonardót. Ezzel az ISS raktere is jelentősen megnő. A Discovery a Smithsonianba kerül majd.

Május 16.–június 1.

Az STS-134 küldetés, az Endeavour utoljára járja meg az űrt. A legénység az Alpha Magnetic Spectrometer nevű, kétmilliárd dollár értékű részecskedetektort szállítja az űrállomáshoz. Ez az űrsikló majd a Los Angeles-i Kaliforniai Tudományos Központban foglalja el helyét.

Július 8-21.

STS-135, az „utolsó utáni küldetés”, az Atlantis űrsikló utolsó útja, az űrsiklóprogramot lezáró misszió. Christopher Ferguson, Doug Hurley, Sandra Magnus és Rex Walheim még utoljára több tonnányi ellátmányt visz az űrállomásra, és visszaviszik a Földre az ISS-en feleslegessé vált hulladékot. Az Atlantis nem kerül messzire otthonától: a Kennedy Űrközpont látogatóközpontjának ékessége lesz.