Minden, amit a Városliget átalakításáról tudni akarsz

A címben szereplő "mindent, amit tudni akartok", ezúttal nem költői túlzás. Augusztus végén arra kértünk benneteket, küldjétek el a kérdéseiteket a Városliget átalakításával kapcsolatban, és mi feltesszük azokat az illetékeseknek. Rengeteg jött, már a szelektálásuk, csoportosításuk, összevonásuk, szétbontásuk is hatalmas munka volt. Végül 50 kérdésre sikerült rendezni őket, a következő témákra bontva:

• helyszínválasztás és alapkérdések,
• múzeumok,
• a Városliget fejlesztése,
• épületek,
• közlekedés,
• zöldfelület,
• források.

Ezután Mozsár Istvánnal, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával tettünk egy jó másfél órás sétát a parkban, ám ennyi idő alatt nagyjából a kérdések negyedére sikerült választ kapni. Úgyhogy a többit írásban küldtük el nekik. 

A válaszok most megérkeztek, a több mint 30 ezer karakteres szöveget három részben közöljük le. Nem kattintásvadászatból, hanem mert nincs ember, aki ennyi szöveget végigolvasna egyben. Igaz, nem is könnyed nyári olvasmány akar lenni ez a poszt, inkább amolyan GYIK, amihez később is vissza lehet nyúlni: mit tervezett a Városliget Zrt. 2014-ben.

Íme az első adag: 

1. Miért van szükség múzeumi negyedre?

Az új múzeumok építésének több oka van.

• A Néprajzi Múzeumnak költöznie kell, hiszen mostani épületébe a Kúria költözik vissza, és az épület – mint általában a nem múzeumi célra épült épületek – kevéssé alkalmas gyűjtemények őrzésére és bemutatására.
• Ez igaz a Magyar Nemzeti Galéria épületére is, amely szintén nem alkalmas a korszerű múzeumi működésre, ráadásul az üzemeltetési költségei jóval nagyobbak, mint az új épületben lesznek.
• A fotográfia esetében nagy adóssága a kulturális politikának, hogy a világszerte legismertebb magyar képzőművészeti ágnak máig nincs méltó otthona, a Magyar Fotográfiai Múzeum ma egy néhány száz négyzetméteres kecskeméti ingatlanban található, évi kb. 3000 látogatóval.
• A Magyar Építészeti Múzeumnak egyáltalán nincs épülete, pedig igen értékes gyűjteménnyel rendelkezik, ám anyaga raktárakban porosodik, a nagyközönség elől elzárva.
• A Magyar Zene Háza megépítése mellett pedig az szól, hogy bár Budapesten remek koncerttermek vannak, de a magyar zenekultúrának nincs olyan intézménye, amely a nemzetközileg legsikeresebb művészeti águnk történetét átfogóan, interaktív módon mutatná be, hasonló funkcióval, mint Bécsben a Haus der Musik vagy Párizsban a Cité de la Musique.

Amellett, hogy ezeket az épületeket ne a város különböző pontjain építsük fel, hanem Bécs, Berlin, München vagy épp Washington példáját követve egy területre koncentrálva, az szól, hogy a Liget Budapest Projekt a múzeumok felépítésével és a Liget intézményi struktúrájának megújításával egy olyan márkát hozzon létre, amely jelentős turisztikai hasznot, közpénzbevételt hoz majd az országnak.

A Városliget a megújulása után egy sokkal jobb hely lesz: élhetőbb, zöldebb, vonzóbb, minden szempontból többet és jobbat kínál majd jelenlegi állapotánál.

2. Miért épp a Városligetben építik fel? Miért nem régi ipari területet hasznosítottak?

A Városliget több mint 100 éve egy olyan különleges, Európában egyedülálló funkciójú közpark, ahol a szerves fejlődés során nem csupán a zöldfelülethez köthető pihenő funkció alakult ki, hanem nagy számban kaptak itt otthont kulturális intézmények is (Állatkert, Műjégpálya, Széchényi fürdő, Nagycirkusz, Vajdahunyad vára, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok).

A saját történeti tradíciója, a kulturális funkciókkal rendelkező közpark szerves kialakulása teszi alkalmassá a Városligetet arra, hogy a most érdemtelenül rossz állapotban lévő park megújításával, és zöldterületeinek növelése mellett további múzeumok is helyet a kapjanak itt. Ilyen történelmi tradíciókkal rendelkező, már meglévő intézményi hálóval és városi szövettel rendelkező komplex helyszín nincs más Budapesten, de Európán sem.

A Városliget fejlesztése Európa egyik legfontosabb városi családi-kulturális desztinációjává teszi a parkot, és ezt a már meglévő intézményi környezet és a Városliget történelmi tradíciója alapozza meg. Foghíjbeépítésekkel, ipari létesítmények beépítésével, külvárosi területek rehabilitációjával ezt a célt nem érjük el, és így nemzetgazdaságilag sem térülhet meg a beruházás.

Ráadásul ezek a megoldások drágábbak és kétséges kimenetelűek lennének, hiszen egy iparterület rehabilitációja, a közlekedési hálózat kiépítése jelentősen megdrágítaná a beruházást, nem beszélve azokról a kompromisszumokról, amelyeket egy régi épület átalakítása teremtene az egyes intézmények elhelyezése során, továbbá az is kétséges hogy a turisták vagy akár a városlakók egy-egy múzeumért hajlandóak lennének-e a város külsőbb részeire utazni.

Nem utolsósorban pedig a projekt részeként megújulnak régi területek is, mint a Liget szomszédságában lévő leromlott és üresen álló Szabolcs utcai kórház területe, ahol a múzeumokhoz kapcsolódó Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épül majd fel, amellyel itt is új parkot kaphatnak majd a környékbeliek.

3. Kinek az ötlete volt ezt a helyszínt választani?

A kormány döntött arról, hogy az új múzeumi épületek a Városligetben épüljenek fel, ez a döntés a Városliget működésének több mint 100 éves tradíciójára épül: nyugodtan mondhatjuk, hogy az ötletet a Városliget és története saját maga kínálta.

4. Miért nem a kormányzati negyed tervezett helyére épül a Nyugati pályaudvar mellett? Jó a közlekedése, a bontásokat már elvégezték

Mint ahogy már említettük, ilyen történelmi és kulturális tradíciókkal rendelkező, már meglévő intézményi hálóval, infrasturktúrával és városi szövettel rendelkező komplex helyszín nincs más Budapesten, mint a Városliget, ezzel nem összevethető a korábban kormányzati negyednek szánt terület.

5. Miért nem vették figyelembe a Városliget+ tervet?

Éppen ellenkezőleg:

a Városliget+ terv megalkotóival, többször, több lépcsőben egyeztettünk,

a koncepció több pontját pedig magáévá tette a projekt. Így változott meg pl. a nemzetközi építészeti tervpályázat (ligetbudapest.org) februári kiírása előtt a tervezési terület, és a Liget átalakításával összefüggő közlekedési átalakításokra vonatkozó javaslatok is beépültek a projektbe.

Ugyanakkor a rákosrendezői helyszínnek nincsenek meg azok a történeti, városszöveti, intézményi adottságai, amellyel a városligeti helyszín a fentebbi válaszokban kifejtettek szerint rendelkezik.

6. Miért a turizmus érdekeit helyezik előtérbe az itt élőkével szemben? A Corvinus Egyetem felmérése szerint a többség nyugalomra vágyik*

Ahogy már fentebb említettük, a fejlesztés mindenki, vagyis az itt élők érdekét is szolgálja, hiszen a Városligetet minden szempontból előnyösebb helyzetbe hozza a jelenleginél, ezért semelyik parkhasználó csoport érdekei nem kerülnek a másik elé.

A park vonzerejével kapcsolatban idézett arányoknak egyébként elég egyszerű oka van: a Corvinus Egyetem a felmérést a mi megbízásunkból végezte el, amely felmérésnek az volt eleve a célja, hogy egy adott célcsoport, a parkhasználók szokásait, igényeit ismerjük meg, s nem pedig a ligeti intézmények évi több millió látogatójának a véleményét.

Ha a Széchenyi fürdőben, az Állatkertben, a Közlekedési Múzeumban vagy épp a Szépművészetiben kérdezték volna a látogatókat városligeti ittlétük prioritásairól, egészen más arányokkal találkoztunk volna.

A Városliget fejlesztése természetesen az itt élőknek, köztük a parkot intenzíven használóknak is kiemelten érdeke, hiszen a Liget zöldfelülete nagyságában és az általa nyújtott, aktív vagy passzív pihenést szolgáló parki funkciók minőségében is egyértelműen növekedni fog.

7. Vannak olyan elemek, amelyek lakossági kezdeményezésre kerültek a projektbe?

A Liget Budapest projekt keretében a Városliget kulturális és szabadidős funkcióinak, illetve a zöldfelületnek az egyidejű fejlesztése valósul meg, és mindhárom elem ugyanolyan fontos. A Városliget jelenleg sajnos egy nagyon elhanyagolt, rossz állapotban lévő park, megújításra váró rekreációs funkciókkal. Zöldfelületének teljes rekonstrukciójára tájépítészeti pályázatot hirdetünk 2015-ben, így az összes konkrét változás azt követően válik láthatóvá.

A rekonstrukció keretében ugyanakkor a rekreációs funkciók erősítése nagyon fontos szempont lesz. Az eddig hozzánk beérkezett lakossági igények alapján például biztosan lesz

• kivilágított futókör és kerékpárutak,
• megújult sportpályák, játszóterek,
• BUBI-állomások,
• de a vélemények szerint egyértelműen javítani kell a Liget jelenlegi köztisztasági és közbiztonsági helyzetén is.

Mindezek a változások éppen a környékbeli és a fővárosi parkhasználóknak jelentenek gazdagabb szabadidős kínálatot, teret hagyva a Városliget parki, pihenő funkcióinak. Mindez azért is tud megvalósulni, mivel az új épületek a Városliget szélén – a mai parkolóként használt Felvonulási téren, illetve lebontásra ítélt épületek helyén (PeCSa, volt Hungexpo épület) épülnek fel.

A 2014 tavaszán a Fővárosi Önkormányzat koordinálásával folytatott partnerségi egyeztetési programon például, amelyre mintegy 200 lakossági és civil igény érkezett, kiemelt szempont volt a zöld tematika. Ezen egyeztetések eredményeképpen az eredeti tervekhez képest további zöldfelületi rehabilitáció fog megvalósulni, és szintén ezen egyeztetések révén – zöldfelületet kímélő módon – módosult az Új Nemzeti Galéria tervezési területe, valamint nem épül fel a park területén az eredetileg oda tervezett Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont.

A lakossági és civil igények, vélemények folyamatosan érkeznek a projekt kapcsán, amelyeket továbbra is várunk, s magunk is közvetlenül megkerestünk több mint száz civil szervezetet, intézményt hogy mondják el, miben javuljon, milyen legyen a Városliget az elkövetkező években. A beérkező véleményeket folyamatosan dolgozzuk fel.

8. Miért kell elköltöztetni a Magyar Nemzeti Galériát?

A Magyar Nemzeti Galéria épülete, vagyis a Királyi Palota értelemszerűen nem múzeumnak épült, s a 70-es években kialakított múzeumi tér ma már szinte semmilyen szempontból nem felel meg a korszerű múzeumi elvárásoknak. Az egykori királyi palotát – amelynek ma egyetlen terme sem látható eredeti pompájában, holott háborús sérülései nem voltak olyan léptékűek, mint például a varsói királyi palotáé – célszerű a varsói palota mintájára helyreállítani és látogatható palotamúzeummá alakítani.

9. Miért nem egy újonnan tervezett múzeum kerül ide (Rubik), vagy amit amúgy is költöztetnének (Természettudományi)?

A Városligetben létrejövő öt új múzeumépület mindegyike régóta fennálló problémáit oldják majd meg az ideköltöző intézményeknek, s ad számukra világszínvonalú elhelyezést, ugyanakkor a Liget Budapest projekt nem oldja és nem is oldhatja meg a magyar múzeumügy valamennyi problémáját.

A Liget Budapest Projekt célja nem csupán az új múzeumok megépítése, hanem a Liget zöldfelületének rehabilitációja és bővítése is, ez pedig nem teszi lehetővé, hogy a már tervezett épületeken túl további intézmények kapjanak helyet a parkban.

10. Ha költöznie kell a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak, hol helyezik el az anyagát?

A Mezőgazdasági Múzeum kiköltözéséről döntés nem született. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a mostaninál jobb körülmények közé kerülne az intézmény.

11. Hogyan képzeljük el a Magyar Zeneházat? Mi lesz benne?

A tervezett intézmény a bécsi Haus der Musik vagy a párizsi Cité de la Musique mintájára egy komplex zenei intézmény lesz, ahol állandó és időszaki kiállítások, koncertek, zenepedagógiai események segítségével találkozhat majd a közönség a zene és a zenéhez kapcsolódó társművészetek sokszínű világával.

A Magyar Zene Háza létrehozásának célja, hogy a hazai és a Magyarországra látogató külföldi közönség számára közérthető és élményt adó módon átfogó információt nyújtson a magyar zeneművészet fejlődéséről és jellegzetességeiről, olyan méltán világhírű magyar zeneszerzők bemutatására ad majd módot, mint például Kodály, Liszt vagy Bartók.

Az állandó kiállítás elsősorban a klasszikus zenére fókuszál majd, de betekintést nyújt a kárpát-medencei magyar népzene, a kortárs muzsika, a könnyűzene és az operett világába is. A Zeneház a magyar zenetörténet bemutatása mellett, természettudományos ismereteket is kíván nyújtani a hang fizikai, a hallás fiziológiai természetéről is.

12. Fotómúzeum több is van a fővárosban, az egyik tavaly nyílt (Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ). Miért kell egy újabb?

Átfogó fotótörténeti és fotóművészeti múzeum nincs a fővárosban. A Magyar Fotográfiai Múzeum, a magyar fotóművészet legjelentősebb, nemzetközileg is kiemelkedő nemzeti gyűjteménye ma Kecskeméten egy pár száz négyzetméteres épületben, évi 3000 látogatóval működik, szemben a Ligetben várható évi mintegy 200 ezer látogatóval.

A fotóművészetnek, mint a külföldön legismertebb és legelismertebb magyar képzőművészeti ágnak a múzeuma az új múzeumi negyed egyik legvonzóbb ékköve lesz, ugyanakkor a kecskeméti intézményt sem kell bezárni, az továbbra is szolgálja majd kiállításokkal az oda eddig ellátogatókat.

13. A korábbi koncepcióból kikerült a gyermekeknek szóló tudásközpont. Véglegesen elvetették, vagy máshol valósítják meg?

Ez egy nagyon izgalmas elképzelés lett volna a Király-domb belsejében, melyről kevesen tudják, hogy jelenleg valójában egy törmelékkupac: a BNV épületeinek lebontása után megmaradt építési törmeléket hordták ide össze. Azonban a Városligeti Építési Szabályzat partnerségi egyeztetése során megfogalmazott civil véleményeket is figyelmbe véve, ez az intézményi elem nem épül meg a Városligetben. Arról nem szültett döntés, hogy a tervezett intézményt máshol valósítsák meg.

***